Kegyestanitórendi gimnázium, Mosonmagyaróvár, 1933
Pirotti szent Pompilius. Az egyetemes piarista rendnek, s így a magyar piaristáknak nagy ünnepük volt 1934. március 19-én. Ezen a napon fényes és magasztos szertartások között avatta szentté Rómában XI. Pius pápa Pirotti Pompilius kegyesrendi áldozópap-tanárt. Midőn ezen örvendes ünnepet megemlítjük, a történelem múzsája két és félszáz évnek érdemes fátyolát lebbenti fel előttünk. Pirotti Pompilius Olaszországnak déli részén, Nápolytól keletre Montecalvo városban született 1710 ben. Atyja dr. Pirotti Jeromos ugyanott ügyvéd volt, anyja Bozzato Orsolya. Mindkettő Montecalvo legelőkelőbb ősi családjának sarja; mindkettőnek családi hagyománya a tiszta erkölcsű, hithű élet. Buzgó családi életüket a jóságos Isten négy gyermekkel áldotta meg, kik közül Döme volt a legifjabb és legszentebb életű. Valami különös, rendkívüli és tiszteletgerjesztő vonás volt a családban. Apai és anyai ágon papok, kanonokok, püspökök és érsekek kerültek ki, de a világi élet terén is sok buzgó és vallásos tudóst, katonát, ügyvédet és kormányzót találunk az ősök között. Mindnyájan hűek voltak a család címerében olvasható jelmondathoz: „Honor et virtus in domo Pirotti semper". A keresztény hit buzgó megvallása, a tisztelet vonzó megnyilvánulása, az isteni és polgári erények példás gyakorlása százados öröksége volt a Pirotti és Bozzato családnak. Ámde bárminő kiváltságot, hírnevet, tudást, gazdagságot és magas méltóságot élveztek a családtagok, mégis maradandó honor et virtus, tisztelet és erény a híres Pirotti familia Döme fiának nevéhez tapadt, akit hivatásérzete a piaristarendbe vonzott és aki 16 éves korában történt beöltözése alkalmával a Döme családi nevet Pompilius névvel cserélte fel. Azt a vallásos érzést, amit Döme a szülői házból hozott, Pompilius a piarista rendben dicsően tovább fejlesztette. Ha a családi otthonban kedvét lelte az imádságban és tanulásban, most ezen szép tulajdonságait a piarista rendben lelki szükségletének kétes kielégítésével fokozta. Hatalmas armatura 3eivel, isteni fegyverzettel felvértezve lépett tanulmányainak befejezésekor, mint felszentelt pap az Isten oltárához és mint tanár az iskola katedrájára. A paptanári élet terén találta meg Pirotti Pompilius örömét, mert szép lelke ezen az életpályán színes virágokat termelt.