Mozgó Képek, 1986 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
939 Csapó: a beállítás azonosítására szolgáló ismét, a jelenet és a beállítás számát, a filmfelvétel idejét ismertető, egyúttal az összetartozó kép és hang kezdetének pontos összeillesztését elősegítő, lecsapható léccel felszerelt tábla Surányi András Győzött a papagáj Georges Simenon novellájából, nyugatnémet-magyar koprodukcióban készül Az afrikai című televíziós Film. Rendezője: Lutz Büscher, jómagam pedig a technikai rendező vagyok. A történet Simenon világára jellemző bizarr krimi. A főszereplő társa itt egy papagáj, akit megmérgeznek. Nos, nekünk sikerült kiválasztanunk egy gyönyörű, ritka fajtát, amelyiknek értéke körülbelül százezer forint. Közeledett a pillanat, amikor a papagájt megmérgezik. Fölmerült többféle lehetőség: altatás, érzéstelenítés. Persze minden ilyen műveletnek iszonyú a kockázata. Döntöttünk! Inkább rohamléptekkel szereztünk egy kitömött másolatot. Azt gondoltuk, hogy ezzel a lovagiasság szabályai szerint az ügy elintéződött. A jelenet is megmentve, az állatnak sem esik baja. Igen ám, de az első próbacsík megtekintésekor egyszerűen nem hittünk a szemünknek. A maszteron ez a kitömött papagáj - negyven-ötven centis darab volt - úgy nézett ki, mint egy frissen sült grillcsirke. Tébolyító volt a látvány, ahogyan főhősünk a kezében szorongatta, és siránkozott felette. Nevettünk, aztán mi is sírtunk, mert rájöttünk, hogy meg kell ismételnünk az egész jelenetet. A következő menetben állatorvosi segédlettel elkezdtük altatgatni százezer forintot érő áldozatunkat. De a papagáj nem volt képes elszenderedni. Elkezdett működni csodálatos életösztöne. Egy madár nem engedheti meg magának, hogy ne függőleges helyzetben aludjon. Mert amint félredől, leesik a fáról, és halálra zúzza magát. Mengele rejtegetőjénél A reflektorok éles fényt vetnek a kormányzó sápadt arcára. - Kormányzó úr! Magyarország is Csehszlovákia sorsára juthat! Bennünket is lerohanhatnak a németek ... 1944 októberének sorsdöntő napjai, órái. A kérdés így hangzott azokban a napokban: kiugrani a háborúból vagy tovább sodródni a németek oldalán a pusztulás felé? Erről tanácskozik szűkebb környezetével Horthy Miklós, várbeli rezidenciáján (amelyet most a pasaréti Filmgyár stúdiójában építettek fel). Idő: 1944. október 1. és 15. között. A lámpák mögötti félhomályból kurta utasítás hangzik. Az operatőr leáll a felvétellel. Felgyúlnak a stúdió lámpái. A kormányzót alakító Tyll Attila végre engedhet szigorú testtartásából, elnyúlik a széken. A Századunk című dokumentumfilm-sorozat rendezőjével, Bokor Péterrel két jelenet között beszélgetünk. - Ehhez a filmrészlethez gyűjött anyagot Dél- Amerikában? - Két munkatársammal most érkeztem haza Brazíliából és Argentínából, ahol több mint egy hónapig keresgéltük a történelmi riportalanyokat a kint élő magyar emigránsok között. De nemcsak ehhez a Filmhez gyűjtögettünk. Arra törekedtünk, hogy minél több információt szedegessünk össze a Századok elkövetkező részleteihez is. - És az eredmény? - Bőséges! Sikerült például rátalálnom a magyar nyilaskeresztes párt sajtó- és propagandaosztályának egykori főnökére, Varga úrra, aki több lényegbe vágó kérdésemre - kivételt képeztek a saját személyére vonatkozóak - hajlandó volt válaszolni. - Mi volt a legérdekesebb élménye Dél-Amerikában? Ön dönt! Iszik vagy vezet. Ez a film elsősorban a gépjárművezetőket érinti, az ittasságból eredő baleseti veszélyekről szól. Rendezője: Dr. Kárpáti György. Valami mindig közbejöhet címmel a lakókörzetek forgalmi rendjéről, a helyes és helytelen közlekedési magatartásról ad ízelítőt humoros formában Magyar József rendező. Az Életmód és közlekedés Végül nem is aludt el, csak nagyon kókadt lett. Szárnyait kitámasztva ült szegény. És akkor én ismét döntöttem: ebből elég! Minden szép, mindent a művészetért, de a papagájnak ezt miért kell megszenvednie? És elrohantam a korábban már kipróbált, kitömött kis grillcsirkéért. Még mindig úgy állt, ahogyan hagytuk. Peckesen egy boton, kidüllesztett mellekkel. Fogtam, és szétfeszegettem a szárnyait, kicsit kiklopfolgattam, a szemét lesminkeltem a lapozókrémmel, hogy hályogos legyen, így sikerült végül is egy valódi, döglött kinézetű papagájt csinálnom. A jelenetet felvettük, sikerült. Az élő papagáj viszont meggyőzött minket arról, hogy itt is vannak határai a manipulációnak. Mert ez a madár a cinikusságunkat győzte le! - Találkoztam Mengele egykori rejtegetőivel! A sajtóból ismeretes, hogy nemrégen azonosították Mengele doktor tengerből kihúzott holttestét. Engem a véletlen segített. Egy társaságban arról beszélgettünk, hogy „a halál orvosának” sorsa számunkra sem lehet közömbös, hiszen a haláltáborokban 450 ezer magyar zsidó pusztult el, s ebben Mengele is szerepet játszott. Ekkor valaki megjegyezte: jól ismeri azt a magyar házaspárt, akiknél Mengele tizenhárom éven át élt. Hamarosan eljutottam hozzájuk. Filmre vettük a házat, ahol Mengele élt. A ház gazdája egy afféle „jó házból való úrifiú”, egy alföldi járási főszolgabíró Fia, Budapesten szerzett műszaki diplomát - 1948-ban hagyta el az országot. - Tudta ez a házaspár, hogy kinek adott menedéket hosszú éveken át? - A beszélgetésünkből egyértelműen kiderült: bizonyos idő után rá kellett jönniük az igazságra - állítja Bokor Péter. - Riportalanyom ezt nyíltan el is mondta a kamera előtt. - A forgatócsoport talált-e valamiféle bizonyítékot Mengele azonosságát illetően ? - Felkerestük azt a két brazil orvost, aki részt vett a tetem azonosításában. Tőlük megkaptuk a teljes dokumentációt. Mengele hajdani házigazdájától pedig kézhez kaptunk egy hangfelvételt, amelyen maga „a halál doktora” beszélt. Majd hallhatják a magyar tévénézők is, ha elkészül a Végjáték a Duna mentén erre vonatkozó részlete. A Filmesek közben felkészültek a következő jelenet forgatására. - Végül is - mondta befejezésül Bokor Péter - sok és gazdag kiegészítő anyaghoz jutottam a második világháború és az azt követő koalíciós idők eseményeiről. Ezek az adatok persze eddig sem voltak ismeretlenek számunkra, de a jövőben mint személyes élményanyagokat kamatoztathatom a dokumentumfilmek keretjátékaként... A Mengelét rejtegető magyar családdal való találkozásom pedig ráadás az interjúk között. . . Bokor Péter - Lakatos Géza miniszterelnök és Csatay Lajos honvédelmi miniszter (Mécs Károly és Szoboszlay Sándor) társaságában Budapesti találkozó Héten indultak. Czigány Tamás, Deák István, Horn Géza, Katkics Ilona, Köő Sándor, Mészáros Márta és Tóth János. Irány a VGIK, a moszkvai filmfőiskola, 1950. „Leendő rendezők, akiket Moszkva tanít a Filmkészítésre, kövessétek Sztálin és Rákosi elvtársak példáit tanulmányaitokon!” - mondotta Jóború Magda, kultuszminisztériumi államtitkár a búcsúztatáson, és így kezdődik a Budapesti találkozó című Film. A kiválasztottak előnnyel kezdték a pályát, de hátránnyal folytatták. 1955-ben jöttek haza. Ők voltak a „moszkoviták”. Köő Sándor még 1956 novemberében elkészült vizsgamunkájával, Tóth János csak 1958-ban. Filmjeiket, melyekben rendezőként, asszisztensként dolgoztak, szinte alig ismerjük. Tóth János neve azonos a kiváló operatőrével. Horn Géza pályája a kezdés pillanatában lezárult, elhunyt 1956 októberében. A legismertebbek - a dokumentarista Czigány Tamás, az egykori televíziós Deák István, a gyerekfilmes Katkics Ilona és a nemzetközi hírű Mészáros Márta - pályája is rendkívül ellentmondásosan alakult. A filmgyári vágószobában, a pergő filipkockákon ismét együtt az osztály. A magyarok mellett a cseh, lengyel, mongol, szovjet pályatársak: Stanislav Stranak Prágából, Jerzy Hoffman Varsóból, Ravzsa Dordzsaplam Ulánbátorból. És a szovjetek: Iszkra Babics, Geno Culaja, Jurij Csuljukin, Szasa Karpov, Vytautas Balakevicius. Ez volt a főiskola első nemzetközi évfolyama. A Filmben Köő Sándor egy egykori osztályra emlékezik. Korabeli dokumentumokat, fotókat, filmfelvételeket montíroz a beszélgetések közé, melyek a harmincéves találkozón, hazánkban készültek. A találkozó és a készítendő Film ötlete egyaránt a magyar rendezőé. - Csiaureli és Pirjev, a szovjet Film két legendás alakja tanított minket - mondja Köő Sándor. - Csiaureli grúz volt, Sztálin földije és kebelbarátja. Óriási egyéniség, nagy pedagógus és a hatalom embere. Sztálin halála után Pirjev vette át az osztályt, aki jeles művész volt, de nem tartotta feladatának a tanítást. - Moszkvai tanulmányaink feszültségeit nyaranta az itthoni ellentmondások fokozták veszi át a szót Tóth János. - A szabad hónapokat itthon töltöttük, forgatásokra jártunk, és pontosan érzékeltük a magyar politika változásait is. Amikor 1955-ben visszatértünk, éreztük: nem szeretnek bennünket. Még egy viccet sem mertek előttünk elmondani. Kemény harccal kellett magunkat elfogadtatni. Pereg a Budapesti találkozó, a szovjet-magyar koprodukcióban készülő Film. Az osztálytársak a Filmben, amelynek társrendezője Vaszilij Katanjan, a közös nyelven, oroszul beszélnek. Mészáros Márta kiejtése hibátlan, s Köő Sándor, Tóth János is szabatosan fogalmaz, Katkics Ilona és Czigány Tamás viszont már keresi a szavakat. A szubjektív vallomások riportelemekkel bővülnek. Jerzy Hoffmant például az 1985-ös Moszkvai Filmfesztivál zsűrijében látjuk Nemeskürty István oldalán, Ravzsa Dordzsaplam egy mongóliai forgatáson tűnik fel, Csuljukin pedig az egykori főiskolán, de már a tanár szerepkörében. - Mi is történt harminc év alatt? - töpreng Hoffman. - Lengyelországban öt év is egy évszázadot jelentett. . . Mészáros Márta így emlékezik: - A történelem mást ír majd arról az időről, de nekem Moszkva az ötvenes években az álmok városa volt. Nemrég a Champs Elysées-n sétáltam, és eszembe jutott: tizennyolc éves főiskolásként éreztem ezt; tele vannak az üzletek, az emberek boldogok, a gazdagság, a lehetőségek érzése mindenütt. Csurjukin talán valamennyiük közös gondolatát fogalmazta meg: - Ha elkészül egy-egy filmem, mindig rátok gondolok. Elképzelem, mit is mondanátok róla . .. A kormányzó, fiának özvegyével (Gyöngyössy Katalin és Tyll Attila) Stopf közlekedj felnőttmódra. Imre István filmje a kicsinyek biztonságát szolgálja Napoléon Bisquet állomásfőnök (Klaus Schwarzkopf) és Koko, az élő papagáj Együtt az osztály MOZGÓ KÉPEK Ravzsa Dordzsaplamot egy ulánbátori forgatáson keresték fel (a kamera mellett jobbra, pulóverben a mongol rendező) Köő Sándor rendező és Neményi Ferenc operatőr a film forgatásán Új közlekedési filmek című Filmben Ferjáncz Attila, a sokszoros bajnok autóversenyző hét epizódban jótanácsokat ad az étkezésről, ruházkodásról, pihenésről. Dr. Kárpáti György Filmjét elsősorban a gépjárművezetőknek ajánljuk. A Mezőgazdasági erőgépek a közúti közlekedésben című munka a mezőgazdasági és az erőgépek közúti közlekedésbiztonsági problémáiról szól, elsősorban a termelőszövetkezetek és más mezőgazdasági üzemek dolgozóihoz. Rendezője Konrád József. A Bukósisak alkalmazása: Vezetés nappal, tompított fénnyel; KRESZ-ismeretek című Filmek rendezője: Popper Imre. Elsősorban Fiataloknak, segédmotorkerékpáron közlekedőknek ad ismereteket. A Saját érdekében című Film arról ad tájékoztatást, hogy mit kell tenni rendkívüli helyzetekben, például koccanásos baleset vagy cserbenhagyásos gázolás esetében .. . Rendező: Kovács Miklós. Gyermek KRESZ; Gyermek, mint kerékpáros; Gyermek, mint gyalogos. Ezt a három filmet Herczenik Miklós, Magyar József és Tényi István rendezte. Mindhárom a szülőknek és a pedagógusoknak kíván segítséget adni a közlekedés tanításához. A filmeket a mozikban és a televízióban láthatja majd a közönség, de a Moképtől is valamennyi kölcsönözhető 16 mm-es, színes kivitelben. Az elkészült Filmeket VHS-rendszerű videokazettákra is átírták, az anyag így is igényelhető. Azok az állami és társadalmi szervek, amelyek a közlekedésbiztonsági Filmekből több példányt kívánnak, az Idegenforgalmi Propaganda Filmstúdiónál rendelhetik meg. 2 Bukósisak alkalmazása: A segédmotorosoknak szól a film Mozgóképek 1986. január Felelős szerkesztő: Csala Károly. Szerkesztőség: Budapest, Bimbó út 131. 1026. Levélcím: Bp. Pf. 223. 1906. Telefon: 851-091. Kiadja a Lapkiadó Vállalat, Budapest, Lenin krt. 9-11. 1073. Felelős kiadó: Siklósi Norbert, a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója. 85-3590. Budapest, Szikra Lapnyomda. Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest József nádor tér 1. 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy évre: 180 Ft, fél évre: 90 Ft, negyedévre: 45 Ft. Egyes szám ára: 15 Ft. Megjelenik havonként. Külföldön terjeszti a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat. H-1389, Budapest, Postafiók 149. HU ISSN 0237-059 X