Mozgó Képek, 1986 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

939 Csapó: a beállítás azonosítására szolgáló i­smét, a jelenet és a beállítás számát, a filmfelvétel idejét ismertető, egyúttal az összetartozó kép és hang kezdetének pontos összeillesztését elősegítő, lecsapható léccel felszerelt tábla Surányi András Győzött a papagáj Georges Simenon novellájából, nyugatnémet-ma­gyar koprodukcióban készül Az afrikai című tele­víziós Film. Rendezője: Lutz Büscher, jómagam pedig a technikai rendező vagyok. A történet Si­menon világára jellemző bizarr krimi. A főszerep­lő társa itt egy papagáj, akit megmérgeznek. Nos, nekünk sikerült kiválasztanunk egy gyö­nyörű, ritka fajtát, amelyiknek értéke körülbelül százezer forint. Közeledett a pillanat, amikor a pa­pagájt megmérgezik. Fölmerült többféle lehetőség: altatás, érzéstelenítés. Persze minden ilyen műve­letnek iszonyú a kockázata. Döntöttünk! Inkább rohamléptekkel szereztünk egy kitömött másola­tot. Azt gondoltuk, hogy ezzel a lovagiasság szabá­lyai szerint az ügy elintéződött. A jelenet is meg­mentve, az állatnak sem esik baja. Igen ám, de az első próbacsík megtekintésekor egyszerűen nem hittünk a szemünknek. A maszteron ez a kitömött papagáj - negyven-ötven centis darab volt - úgy nézett ki, mint egy frissen sült grillcsirke. Tébolyí­­tó volt a látvány, ahogyan főhősünk a kezében szorongatta, és siránkozott felette. Nevettünk, az­tán mi is sírtunk, mert rájöttünk, hogy meg kell is­mételnünk az egész jelenetet. A következő menetben állatorvosi segédlettel el­kezdtük altatgatni százezer forintot érő áldozatun­kat. De a papagáj nem volt képes elszenderedni. Elkezdett működni csodálatos életösztöne. Egy madár nem engedheti meg magának, hogy ne füg­gőleges helyzetben aludjon. Mert amint félredől, leesik a fáról, és halálra zúzza magát. Mengele rejtegetőjénél A reflektorok éles fényt vetnek a kormányzó sá­padt arcára. - Kormányzó úr! Magyarország is Csehszlová­kia sorsára juthat! Bennünket is lerohanhatnak a németek ... 1944 októberének sorsdöntő napjai, órái. A kér­dés így hangzott azokban a napokban: kiugrani a háborúból vagy tovább sodródni a németek olda­lán a pusztulás felé? Erről tanácskozik szűkebb környezetével Horthy Miklós, várbeli rezidenciá­ján (amelyet most a pasaréti Filmgyár stúdiójában építettek fel). Idő: 1944. október 1. és 15. között. A lámpák mögötti félhomályból kurta utasítás hangzik. Az operatőr leáll a felvétellel. Felgyúlnak a stúdió lámpái. A kormányzót alakító Tyll Attila végre engedhet szigorú testtartásából, elnyúlik a széken. A Századunk című dokumentumfilm-sorozat rendezőjével, Bokor Péterrel két jelenet között be­szélgetünk. - Ehhez a filmrészlethez gyűjött anyagot Dél- Amerikában? - Két munkatársammal most érkeztem haza Brazíliából és Argentínából, ahol több mint egy hónapig keresgéltük a történelmi riportalanyokat a kint élő magyar emigránsok között. De nemcsak ehhez a Filmhez gyűjtögettünk. Arra törekedtünk, hogy minél több információt szedegessünk össze a Századok elkövetkező részleteihez is. - És az eredmény? - Bőséges! Sikerült például rátalálnom a ma­gyar nyilaskeresztes párt sajtó- és propagandaosz­tályának egykori főnökére, Varga úrra, aki több lé­nyegbe vágó kérdésemre - kivételt képeztek a saját személyére vonatkozóak - hajlandó volt vála­szolni. - Mi volt a legérdekesebb élménye Dél-Ameriká­­ban? Ön dönt! Iszik vagy vezet. Ez a film elsősorban a gépjárművezetőket érinti, az ittasságból eredő bal­eseti veszélyekről szól. Rendezője: Dr. Kárpáti György. Valami mindig közbejöhet címmel a lakókörzetek forgalmi rendjéről, a helyes és helytelen közleke­dési magatartásról ad ízelítőt humoros formában Magyar József rendező. Az Életmód és közlekedés Végül nem is aludt el, csak nagyon kókadt lett. Szárnyait kitámasztva ült szegény. És akkor én is­mét döntöttem: ebből elég! Minden szép, mindent a művészetért, de a papagájnak ezt miért kell meg­szenvednie? És elrohantam a korábban már kipró­bált, kitömött kis grillcsirkéért. Még mindig úgy állt, ahogyan hagytuk. Peckesen egy boton, kidül­­lesztett mellekkel. Fogtam, és szétfeszegettem a szárnyait, kicsit kiklopfolgattam, a szemét lesmin­keltem a lapozókrémmel, hogy hályogos legyen, így sikerült végül is egy valódi, döglött kinézetű papagájt csinálnom. A jelenetet felvettük, sikerült. Az élő papagáj viszont meggyőzött minket arról, hogy itt is vannak határai a manipulációnak. Mert ez a madár a cinikusságunkat győzte le! - Találkoztam Mengele egykori rejtegetőivel! A sajtóból ismeretes, hogy nemrégen azonosítot­ták Mengele doktor tengerből kihúzott holttestét. Engem a véletlen segített. Egy társaságban arról beszélgettünk, hogy „a halál orvosának” sorsa szá­munkra sem lehet közömbös, hiszen a haláltábo­rokban 450 ezer magyar zsidó pusztult el, s ebben Mengele is szerepet játszott. Ekkor valaki megje­gyezte: jól ismeri azt a magyar házaspárt, akiknél Mengele tizenhárom éven át élt. Hamarosan elju­tottam hozzájuk. Filmre vettük a házat, ahol Men­gele élt. A ház gazdája­­ egy afféle „jó házból való úrifiú”, egy alföldi járási főszolgabíró Fia, Buda­pesten szerzett műszaki diplomát - 1948-ban hagy­ta el az országot. - Tudta ez a házaspár, hogy kinek adott menedé­ket hosszú éveken át? - A beszélgetésünkből egyértelműen kiderült: bizonyos idő után rá kellett jönniük az igazságra - állítja Bokor Péter. - Riportalanyom ezt nyíltan el is mondta a kamera előtt. - A forgatócsoport talált-e valamiféle bizonyíté­kot Mengele azonosságát illetően ? - Felkerestük azt a két brazil orvost, aki részt vett a tetem azonosításában. Tőlük megkaptuk a teljes dokumentációt. Mengele hajdani házigazdá­jától pedig kézhez kaptunk egy hangfelvételt, ame­lyen maga „a halál doktora” beszélt. Majd hallhat­ják a magyar tévénézők is, ha elkészül a Végjáték a Duna mentén erre vonatkozó részlete. A Filmesek közben felkészültek a következő jele­net forgatására. - Végül is - mondta befejezésül Bokor Péter - sok és gazdag kiegészítő anyaghoz jutottam a má­sodik világháború és az azt követő koalíciós idők eseményeiről. Ezek az adatok persze eddig sem voltak ismeretlenek számunkra, de a jövőben mint személyes élményanyagokat kamatoztathatom a dokumentumfilmek keretjátékaként... A Menge­­lét rejtegető magyar családdal való találkozásom pedig ráadás az interjúk között. . . Bokor Péter - Lakatos Géza miniszterelnök és Csatay Lajos honvédelmi miniszter (Mécs Károly és Szoboszlay Sándor) társaságában Budapesti találkozó Héten indultak. Czigány Tamás, Deák István, Horn Géza, Katkics Ilona, Köő Sándor, Mészáros Márta és Tóth János. Irány a VGIK, a moszkvai filmfőiskola, 1950. „Leendő rendezők, akiket Moszkva tanít a Film­készítésre, kövessétek Sztálin és Rákosi elvtársak példáit tanulmányaitokon!” - mondotta Jóború Magda, kultuszminisztériumi államtitkár a búcsúz­tatáson, és így kezdődik a Budapesti találkozó cí­mű Film. A kiválasztottak előnnyel kezdték a pályát, de hátránnyal folytatták. 1955-ben jöttek haza. Ők voltak a „moszkovi­­ták”. Köő Sándor még 1956 novemberében elké­szült vizsgamunkájával, Tóth János csak 1958-ban. Filmjeiket, melyekben rendezőként, asszisztens­ként dolgoztak, szinte alig ismerjük. Tóth János neve azonos a kiváló operatőrével. Horn Géza pá­lyája a kezdés pillanatában lezárult, elhunyt 1956 októberében. A legismertebbek - a dokumentaris­­ta Czigány Tamás, az egykori televíziós Deák Ist­ván, a gyerekfilmes Katkics Ilona és a nemzetközi hírű Mészáros Márta - pályája is rendkívül ellent­mondásosan alakult. A filmgyári vágószobában, a pergő filipkocká­­kon ismét együtt az osztály. A magyarok m­­ellett a cseh, lengyel, mongol, szovjet pályatársak: Stanis­lav Stranak Prágából, Jerzy Hoffman Varsóból, Ravzsa Dordzsaplam Ulánbátorból. És a szovje­tek: Iszkra Babics, Geno Culaja, Jurij Csuljukin, Szasa Karpov, Vytautas Balakevicius. Ez volt a fő­iskola első nemzetközi évfolyama. A Filmben Köő Sándor egy egykori osztályra emlékezik. Korabeli dokumentumokat, fotókat, filmfelvételeket montíroz a beszélgetések közé, melyek a harmincéves találkozón, hazánkban ké­szültek. A találkozó és a készítendő Film ötlete egyaránt a magyar rendezőé. - Csiaureli és Pirjev, a szovjet Film két legendás alakja tanított minket - mondja Köő Sándor. - Csiaureli grúz volt, Sztálin földije és kebelbarátja. Óriási egyéniség, nagy pedagógus­­ és a hatalom embere. Sztálin halála után Pirjev vette át az osz­tályt, aki jeles művész volt, de nem tartotta felada­tának a tanítást. - Moszkvai tanulmányaink feszültségeit nya­ranta az itthoni ellentmondások fokozták veszi át a szót Tóth János. - A szabad hónapokat itthon töltöttük, forgatásokra jártunk, és pontosan érzé­keltük a magyar politika változásait is. Amikor 1955-ben visszatértünk, éreztük: nem szeretnek bennünket. Még egy viccet sem mertek előttünk el­mondani. Kemény harccal kellett magunkat elfo­gadtatni. Pereg a Budapesti találkozó, a szovjet-magyar koprodukcióban készülő Film. Az osztálytársak a Filmben, amelynek társrendezője Vaszilij Katan­­jan, a közös nyelven, oroszul beszélnek. Mészáros Márta kiejtése hibátlan, s Köő Sándor, Tóth János is szabatosan fogalmaz, Katkics Ilona és Czigány Tamás viszont már keresi a szavakat. A szubjektív vallomások riportelemekkel bővülnek. Jerzy Hoff­­mant például az 1985-ös Moszkvai Filmfesztivál zsűrijében látjuk Nemeskürty István oldalán, Rav­­zsa Dordzsaplam egy mongóliai forgatáson tűnik fel, Csuljukin pedig az egykori főiskolán, de már a tanár szerepkörében. - Mi is történt harminc év alatt? - töpreng Hoffman. - Lengyelországban öt év is egy évszáza­dot jelentett. . . Mészáros Márta így emlékezik: - A történelem mást ír majd arról az időről, de nekem Moszkva az ötvenes években az álmok városa volt. Nemrég a Champs Elysées-n sétáltam, és eszembe jutott: ti­zennyolc éves főiskolásként éreztem ezt; tele van­nak az üzletek, az emberek boldogok, a gazdagság, a lehetőségek érzése mindenütt. Csurjukin talán valamennyiük közös gondolatát fogalmazta meg: - Ha elkészül egy-egy filmem, mindig rátok gondolok. Elképzelem, mit is mon­danátok róla . .. A kormányzó, fiának özvegyével (Gyöngyössy Ka­talin és Tyll Attila) Stopf közlekedj felnőttmódra. Imre István filmje a kicsinyek biztonságát szolgálja Napoléon Bisquet állomásfőnök (Klaus Schwarz­kopf) és Koko, az élő papagáj Együtt az osztály MOZGÓ KÉPEK Ravzsa Dordzsaplamot egy ulánbátori forgatáson keresték fel (a kamera mellett jobbra, pulóverben a mongol rendező) Köő Sándor rendező és Neményi Ferenc operatőr a film forgatásán Új közlekedési filmek című Filmben Ferjáncz Attila, a sokszoros bajnok autóversenyző hét epizódban jótanácsokat ad az étkezésről, ruházkodásról, pihenésről. Dr. Kárpáti György Filmjét elsősorban a gépjárművezetőknek ajánljuk. A Mezőgazdasági erőgépek a közúti közlekedés­ben című munka a mezőgazdasági és az erőgépek közúti közlekedésbiztonsági problémáiról szól, el­sősorban a termelőszövetkezetek és más mezőgaz­dasági üzemek dolgozóihoz. Rendezője Konrád József. A Bukósisak alkalmazása: Vezetés nappal, tompított fénnyel; KRESZ-ismeretek című Filmek rendezője: Popper Imre. Elsősorban Fiataloknak, segédmotorkerékpáron közlekedőknek ad ismere­teket. A Saját érdekében című Film arról ad tájékozta­tást, hogy mit kell tenni rendkívüli helyzetekben, például koccanásos baleset vagy cserbenhagyásos gázolás esetében .. . Rendező: Kovács Miklós. Gyermek KRESZ; Gyermek, mint kerékpáros; Gyer­mek, mint gyalogos. Ezt a három filmet Herczenik Miklós, Magyar József és Tényi István rendezte. Mindhárom a szülőknek és a pedagógusoknak kí­ván segítséget adni a közlekedés tanításához. A filmeket a mozikban és a televízióban láthatja majd a közönség, de a Moképtől is valamennyi kölcsönözhető 16 mm-es, színes kivitelben. Az el­készült Filmeket VHS-rendszerű videokazettákra is átírták, az anyag így is igényelhető. Azok az állami és társadalmi szervek, amelyek a közlekedésbiz­tonsági Filmekből több példányt kívánnak, az Ide­genforgalmi Propaganda Filmstúdiónál rendelhe­tik meg. 2 Bukósisak alkalmazása: A segédmotorosoknak szól a film Mozgóképek 1986. január Felelős szerkesztő: Csala Károly. Szerkesz­tőség: Budapest, Bimbó út 131. 1026. Levél­cím: Bp. Pf. 223. 1906. Telefon: 851-091. Ki­adja a Lapkiadó Vállalat, Budapest, Lenin krt. 9-11. 1073. Felelős kiadó: Siklósi Nor­bert, a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója. 85-3590. Budapest, Szikra Lapnyomda. Fele­lős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bár­mely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest Jó­zsef nádor tér 1. 1900, közvetlenül vagy pos­tautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfi­zetési díj egy évre: 180 Ft, fél évre: 90 Ft, ne­gyedévre: 45 Ft. Egyes szám ára: 15 Ft. Megjelenik havonként. Külföldön terjeszti a Kultúra Külkereskedel­mi Vállalat. H-1389, Budapest, Postafiók 149. HU ISSN 0237-059 X

Next