Műemlékvédelem, 1961 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1961 / 1. szám - Éri István: Beszámoló a nagyvázsonyi pálos kolostor helyreállításáról

Ezek az eredmények arra késztették a Felügyelőség vezetőségét, hogy a mun­kát az eredeti tervtől eltérően kibővítsék, így végeredményben sor került a temp­lomnak és a teljes kolostori alaprajznak feltárására és konzerválására, s a tetsze­tősebb bemutatás érdekében nagyméretű tereprendezést is végeztünk.­ E munkálatok révén Nagyvázsony amúgy is értékes műemléki együttese egy újabb vonzó látványossággal gyarapodott. A Kinizsi-várat 1959-ben már húsz­ezernél is több látogató kereste fel, akiknek javarésze a kolostor festői természeti környezetében álló maradványait is megtekintette. (A romterületet a helyreállítás után a Veszprém megyei tanács Idegenforgalmi Hivatalának kezelésébe adtuk át a már korábban és ez évben megóvott aszófői, örvényesi, felső- és kisdörgicsei, révfülöpi, sziget-avasi templomromokkal együtt.) II A feladat elvégzéséről szóló beszámolónkban, ha röviden is, de ismertetnünk kell a régészeti és építészettörténeti kutatások ez alkalommal nyert eredményeit, s össze kell őket vetnünk a történeti adatokkal.5 A Szent Mihály arkangyal, Kinizsi „különös védőszentje” tiszteletére szentelt kolostor mindössze 70 évig állott fenn. Alapítói, Kinizsi és apósa, Magyar Balázs az 1483 májusában kelt oklevelükben „opus incertum”-ként, tehát már megkez­dett, de még be nem fejezett munkaként emlékeznek meg a kolostor építéséről. Egy évvel korábban Kinizsi már búcsút nyert a pápától mindazok számára, akik az általa alapított templomot felkeresik, így az építkezés megkezdésének időpont­jául kb. az 1480—81-es éveket tekinthetjük. (1481-ben fejeződhetett be a falu plébániatemplomának átépítése is.) Két fontos körülményt kell itt megemlítenünk. Ezek egyike az, hogy éppen ez idő tájt került sor a szomszédos tálodi pálos kolostor ferences szerzetesekkel való 3. A kolostor környékének helyszínrajza 1* 3

Next