Műemlékvédelem, 1962 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1962 / 1. szám - Sedlmayr János: A nagyvázsonyi Szent István-templom helyreállítása
A NAGYVÁZSONYI SZENT ISTVÁN TEMPLOM HELYREÁLLÍTÁSA Az elmúlt néhány évben az Országos Műemléki Felügyelőség sok gondot és pénzt fordított a nagyvázsonyi műemlékek helyreállítására. 1958-ban a közeli felsőcsepelyi templomrom és a mellette levő középkori udvarház állagának biztosítása történt meg, 1960-ban a pálos kolostort és templomát állította helyre, 1961-ben pedig a Kinizsi-vár feltárását és állagmegóvását, valamint a Szent Istvánról elnevezett középkori eredetű templom restaurálását fejezte be. Ez az utóbbi műemlék Vázsony egykori plébániatemploma volt. Jellegzetes falusi, egyhajós, gótikus tömegű egyházi emlékünk alaprajzát, XV. századi hálóboltozatát, későgótikus kőrácsos ablakait és még sok középkori részletét szerencsésen megőrizte. Belsejét igen szép népies barokk berendezés, három faragott oltár, szószék és keresztelőkút díszíti. Igen értékesek a XIX. század elejéről származó céhzászlók és a templom kovácsoltvas ajtórácsa is. A helyreállítást megelőző régészeti feltárás és falkutatás több fontos adattal bővítette a templomra vonatkozó ismereteinket (régész : Éri István). Kiderült, hogy a karzat alatt elhelyezett 1481-es évszámú kőtábla csak azt az időt jelzi, amikor a 1. A nagyvázsonyi Szent István templom elméleti rekonstrukciója (Sedlmayr J. terve és rajza)