Műemlékvédelem, 1973 (17. évfolyam, 1-4. szám)

1973 / 1. szám - Skoda Lajos: A főváros műemlékvédelme: bevezető

A FŐVÁROS MŰEMLÉKVÉDELME (Bevezető) Budapest centenáriuma, a magyar műemlékvédelem 100 éves évfordulója, és a buda­pesti Műemlékfelügyelőség 15 éves fennállása, — tehát az események időszerűsége — indokolja, hogy adjunk számot a Főváros értéket képviselő alkotásainak megvédéséről. A műemlékvédelmi szemlélet — és ezáltal maga a műemlékvédelem — szocialista kul­túrpolitikánk célkitűzéseit szolgáló tevékenység, amely szerves összefüggésben áll a városrekonstrukciós és városfejlesztési feladatokkal. A műemlékek hatósági védelme, fenntartása, helyreállítása, bemutatása, hasznosítása ma már társadalmi igényként jelentkezik,művelődéspolitikánk és városrendezési tevékenységünk fontos részét alkotja. A városrendezés és a műemlékvédelem szoros kapcsolata a szemléletbeli fejlődés bizo­nyítéka; az építészettörténeti értékeket ma már nem csupán a város „ékszereinek” rep­rezentatív mintadaraboknak tekintjük, hanem elsősorban együttesükben a történelmi folyamatok ránk maradt anyagi tanúinak, a városfejlődés megőrzendő, védendő emlé­keinek. Budapesten mintegy 700 műemléki objektum van. Védelmükről, annak szervezéséről és irányításáról a Főv. Tanács VB. Városrendezési és Építészeti Főosztályának kereté­ben 1957-ben megalakult Budapesti Műemlékfelügyelőség gondoskodik. Ez a gondosko­dás nem csak a hatósági felügyelet ellátását jelenti, hanem a nem állami tulajdonban levő, valamint az ún. rendeltetés nélküli műemlékek helyreállításának ütemezését és ezek számára saját keretből az anyagi fedezet biztosítását is. Helyreállítási munkáink­ban a komplex szemlélet érvényesül, az egyes épületek felújítását a városrészek rekon­strukciójával, a jövő Budapestjének kialakulási folyamatával igyekszünk összehangolni, ahogy ez Óbudán, vagy a Belvárosban, történik. Rendkívül gondosan óvjuk a történeti­leg kialakult városképet, az elpusztult vagy lebontott régi épületek helyére csak olyan mai alkotás kerülhet, amely szervesen illeszkedik környezetének történelmi arculatához, mely nem bontja meg a történemileg kialakult harmóniát, azt kiegészteni képes, mint a Budai Vár legtöbb korszerű mai épülete. Jelentős kérdés a műemléképületek rendeltetés­­szerű használatára való törekvésünk, ami a hosszú távra szóló biztonságos fenn­maradás záloga is. Így kapják meg a műemléképületek az őket megillető népgazdasági szerepet, mely például az egyre jelentősebbé váló idegenforgalmon keresztül rövid távon, szinte azonnal jelentkező és lemérhető anyagi értéket képes létrehozni. Budapest fejlesztését a Párt és a Kormány elsőrendű fontosságúnak tekinti, a lakos­ság lelkes lokálpatriotizmussal támogatja. E fejlesztés célkitűzése a nagyvonalú lakás­­építési tervekben, a közlekedés és közmű fejlesztésében, a középületek létesítésében, és a történeti értékeket képviselő emlékek megbecsülésében juthat kifejezésre. Skoda Lajos Fővárosi tanácselnök helyettes | Műemlékvédelemi

Next