Műemlékvédelem, 1978 (22. évfolyam, 1-4. szám)

1978 / 1. szám - Kriszt György: Beszámoló a Műemléki Albizottságok IX. Országos Értekezletéről: Sopron, 1977. augusztus 23-25.

BESZÁMOLÓ A MŰEMLÉKI ALBIZOTTSÁGOK IX. ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETÉRŐL (SOPRON, 1977. AUGUSZTUS 23—25.) A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Műemléki Felügyelőség, valamint Győr-Sopron megye és Sopron város Tanácsa augusztus 23—25. között rendezte meg a mű­emléki albizottságok országos értekezletét. Ez alkalommal, sorrendben immár a kilencedik találkozót — szabad királyi várossá nyilvání­tásának 700. éves évfordulója alkalmából — Sopron látta vendégül. A Liszt Ferenc Mű­velődési Központ ünnepi díszbe öltözött ka­maraterme adott otthont két napon keresztül a tanácskozásnak Az első napon az elnökség­ben helyet foglalt dr. Ábrahám Kálmán, építésügyi és városfejlesztési miniszter; dr. Marczali László, kulturális miniszter­­helyettes; Háry Béla, az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságának első titkára; Lombos Ferenc, a megyei Tanács elnöke, dr. Erdély Sándor, Sopron város tanács­elnöke, dr. Tilinger István, az OMF igazgatója, valamint párt és tanácsi vezetők és a műemléki albizottságok képviselői. Az ör­vendetesen nagyszámú résztvevő között öröm­mel láttuk a műemlékileg jelentős megyék és városok számos vezetőjét is, bizonyítva az ér­tekezlet súlyának, jelentőségének növekedését. Az első napon elnöklő Lombos Ferenc Győr-Sopron megye tanácselnöke üdvözölte az értekezlet résztvevőit. Hangsúlyozta az épí­tészeti emlékek megőrzésének fontosságát és ezen belül a tanácsi vezetés felelősségét. Le­szögezte, hogy a műemlékvédelem nem képzel­hető el széleskörű társadalmi összefogás, a lakosság segítsége nélkül. Utalt a történeti vá­rosmagok megóvásának, rekonstrukciójának jelentőségére is, hangsúlyozta az e téren Sop­ronban elért eredményeket, amelyeket az 1975-ben elnyert Műemléki Európa Díj fém­jelez. Beszélt hazánk műemlékekben leggaz­dagabb megyéjének az elmúlt évtizedben elért eredményeiről, a nagycenki Széchenyi-kas­­tély és a mihályi Dőry-kastély helyreállításá­ról, Pannonhalma ezeréves épületegyütte­sének nagyszabású rekonstrukciójáról. Vége­zetül jó munkát kívánt az értekezlet résztve­vőinek és reményét fejezte ki, hogy az itt szer­zett tapasztalatok kölcsönösen kamatozni fognak. Ezután dr. Erdély Sándor, a házigazda város tanácselnöke lépett az emelvényre. Is­mertette a nagymúltú város történetét, hősi harcait és részletesen beszélt jelentős évfordu­lójának tanulságairól. Befejezésül kellemes és hasznos itt-tartózkodást kívánt az értekezlet résztvevőinek. Mendele Ferencnek, az OMF igazga­tóhelyettesének bensőséges megemlékezése után az értekezlet egyperces néma felállással adózott dr. Pogány Frigyes és dr. Dümmerling Ödön, a magyar műemlékvédelem nagy ha­lottjai emlékének. Megnyitó előadásában dr. Tilinger Ist­ván, az OMF igazgatója a magyar műemlék­állomány elemzésével foglalkozott. Röviden ismertette az építészeti emlékek megőrzésére irányuló tevékenység kialakulását, annak múlt századi gyökereit, majd rátért a műemlék­állomány 1950-ben megindult számbavételé­nek ismertetésére, az első — 1960-ban kiadott — műemlékjegyzék elemzésére. Részletesen taglalta az elmúlt másfél évtized e téren kifej­tett kutató, feltáró munkáját és beszámolt a magyar műemlékállomány jelenlegi helyzeté­ről. A védett épületek számának, kategória szerinti megoszlásának ismertetésén túl rész­letesen foglalkozott az emlékállomány terü­leti elhelyezkedésével is. Leszögezte, hogy a védett építmények számának jelentős növeke­dése a jövőben sem várható. Beszélt a műem­léki jelentőségű területek és a műemléki kör­nyezetek számának alakulásáról és elmondta, hogy ezek számában sem várható lényeges növekedés. Ezután tulajdonviszonyok szerint ismertette a műemlékállomány megoszlását, hangsúlyozva a tulajdonosok fenntartási kö­telességét. Majd rátért az épületek fajtánkénti megosz­lására, részletesen taglalva a lakóházak, köz­épületek, egyházi épületek, a népi műemlékek, romok és köztéri szobrok megoszlását, védel­mük és fenntartásuk lehetőségeit. Érintette az emlékanyag stíluskorszakok szerinti megosz­lását is, majd kitért a legújabbkori építészeti emlékanyag védelmének fontosságára. Elő­adását Ipolyi Arnold szavaival zárta :,,... nem­zeti múltunknak vannak századai, melyekből egy sort nyelvünkön nem vagyunk képesek felmutatni, míg ugyanezen századokból ma­gas műveltségi állapotot tanúsító számos mű­emlék maradt ránk. Minden egyes műemlék

Next