Műemlékvédelem, 1978 (22. évfolyam, 1-4. szám)
1978 / 1. szám - Kriszt György: Beszámoló a Műemléki Albizottságok IX. Országos Értekezletéről: Sopron, 1977. augusztus 23-25.
BESZÁMOLÓ A MŰEMLÉKI ALBIZOTTSÁGOK IX. ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETÉRŐL (SOPRON, 1977. AUGUSZTUS 23—25.) A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Műemléki Felügyelőség, valamint Győr-Sopron megye és Sopron város Tanácsa augusztus 23—25. között rendezte meg a műemléki albizottságok országos értekezletét. Ez alkalommal, sorrendben immár a kilencedik találkozót — szabad királyi várossá nyilvánításának 700. éves évfordulója alkalmából — Sopron látta vendégül. A Liszt Ferenc Művelődési Központ ünnepi díszbe öltözött kamaraterme adott otthont két napon keresztül a tanácskozásnak Az első napon az elnökségben helyet foglalt dr. Ábrahám Kálmán, építésügyi és városfejlesztési miniszter; dr. Marczali László, kulturális miniszterhelyettes; Háry Béla, az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságának első titkára; Lombos Ferenc, a megyei Tanács elnöke, dr. Erdély Sándor, Sopron város tanácselnöke, dr. Tilinger István, az OMF igazgatója, valamint párt és tanácsi vezetők és a műemléki albizottságok képviselői. Az örvendetesen nagyszámú résztvevő között örömmel láttuk a műemlékileg jelentős megyék és városok számos vezetőjét is, bizonyítva az értekezlet súlyának, jelentőségének növekedését. Az első napon elnöklő Lombos Ferenc Győr-Sopron megye tanácselnöke üdvözölte az értekezlet résztvevőit. Hangsúlyozta az építészeti emlékek megőrzésének fontosságát és ezen belül a tanácsi vezetés felelősségét. Leszögezte, hogy a műemlékvédelem nem képzelhető el széleskörű társadalmi összefogás, a lakosság segítsége nélkül. Utalt a történeti városmagok megóvásának, rekonstrukciójának jelentőségére is, hangsúlyozta az e téren Sopronban elért eredményeket, amelyeket az 1975-ben elnyert Műemléki Európa Díj fémjelez. Beszélt hazánk műemlékekben leggazdagabb megyéjének az elmúlt évtizedben elért eredményeiről, a nagycenki Széchenyi-kastély és a mihályi Dőry-kastély helyreállításáról, Pannonhalma ezeréves épületegyüttesének nagyszabású rekonstrukciójáról. Végezetül jó munkát kívánt az értekezlet résztvevőinek és reményét fejezte ki, hogy az itt szerzett tapasztalatok kölcsönösen kamatozni fognak. Ezután dr. Erdély Sándor, a házigazda város tanácselnöke lépett az emelvényre. Ismertette a nagymúltú város történetét, hősi harcait és részletesen beszélt jelentős évfordulójának tanulságairól. Befejezésül kellemes és hasznos itt-tartózkodást kívánt az értekezlet résztvevőinek. Mendele Ferencnek, az OMF igazgatóhelyettesének bensőséges megemlékezése után az értekezlet egyperces néma felállással adózott dr. Pogány Frigyes és dr. Dümmerling Ödön, a magyar műemlékvédelem nagy halottjai emlékének. Megnyitó előadásában dr. Tilinger István, az OMF igazgatója a magyar műemlékállomány elemzésével foglalkozott. Röviden ismertette az építészeti emlékek megőrzésére irányuló tevékenység kialakulását, annak múlt századi gyökereit, majd rátért a műemlékállomány 1950-ben megindult számbavételének ismertetésére, az első — 1960-ban kiadott — műemlékjegyzék elemzésére. Részletesen taglalta az elmúlt másfél évtized e téren kifejtett kutató, feltáró munkáját és beszámolt a magyar műemlékállomány jelenlegi helyzetéről. A védett épületek számának, kategória szerinti megoszlásának ismertetésén túl részletesen foglalkozott az emlékállomány területi elhelyezkedésével is. Leszögezte, hogy a védett építmények számának jelentős növekedése a jövőben sem várható. Beszélt a műemléki jelentőségű területek és a műemléki környezetek számának alakulásáról és elmondta, hogy ezek számában sem várható lényeges növekedés. Ezután tulajdonviszonyok szerint ismertette a műemlékállomány megoszlását, hangsúlyozva a tulajdonosok fenntartási kötelességét. Majd rátért az épületek fajtánkénti megoszlására, részletesen taglalva a lakóházak, középületek, egyházi épületek, a népi műemlékek, romok és köztéri szobrok megoszlását, védelmük és fenntartásuk lehetőségeit. Érintette az emlékanyag stíluskorszakok szerinti megoszlását is, majd kitért a legújabbkori építészeti emlékanyag védelmének fontosságára. Előadását Ipolyi Arnold szavaival zárta :,,... nemzeti múltunknak vannak századai, melyekből egy sort nyelvünkön nem vagyunk képesek felmutatni, míg ugyanezen századokból magas műveltségi állapotot tanúsító számos műemlék maradt ránk. Minden egyes műemlék