Műemlékvédelem, 1990 (34. évfolyam, 1-4. szám)
1990 / 1. szám - Entz Géza: Győr Európa-díja
GYŐR EURÓPA-DÍJ A Győr egyike a legrégibb magyarországi történeti városoknak. Előzménye a rómaiak városa Arrabona, amely a Rába torkolatánál emelkedő meredek magaslaton feküdt. A középkori város a római romterületen helyezkedett el, mivel a honfoglalás után a magyarok is felismerték a hely stratégiai és gazdasági előnyeit. Szent István király fontos ispánsági központot és ugyanakkor püspökséget is alapított. Ez a körülménye a város fejlődésére máig kiható döntő jelentőséget kapott, így a városkép kialakításában is fontos szerepet játszott. A szóban forgó dombtetőn épült a vár és a székesegyház. Középkori állapotukról még ma is számos szerkezeti és formai maradvány tanúskodik. A várdomb alatt fejlődött ki a polgárváros négyszögű piacterével, amelyet szabályos utcahálózat fog közre. Maga a szerkezet még középkori eredetű, épületei azonban főként a XVI-XVII. század építészeti kultúráját tükrözik, tehát egy olyan korszakét, amelynek emlékei az ország nagy részének török megszállása következtében más városainkban nem igen maradtak meg. Győr ugyanis négy évtől eltekintve nem került török uralom alá és így folyamatosan fenn tudta tartani nyugat-európai közvetlen kapcsolatait. E kedvező körülménynek köszönhetően lehetőség nyílt a város szerves kulturális fejlődésére. Győrben alig érezhető az a cezúra, amely Magyarországon szinte minden településben sötét árokként húzódott a XVI. és a XVIII. század között. Itt a barokk stílus is természetes magától értetődéssel csatlakozik az előző kulturális folyamatokhoz. Ez a magyarázata annak, hogy Győrben a városkép történeti alakulása jól megfigyelhető és folyamatában ma is megragadható. A műemlékvédelem legfontosabb feladatai közé tartozik e művelődési értékek megőrzése és a korszerű életbe való beillesztése. Mindezek a tényezők késztették a városi tanácsot a történeti városmag tervszerű és korszerű rekonstrukciójára. A hetvenes évek végén megbízást kapott a városi tervező iroda az ehhez szükséges tervek és javaslatok elkészítésére. A feladat kiterjedt az épületek külsejére, belsejére, környezetére és jelenlegi rendeltetésének meghatározására. A végcél nemcsak a műemlékek helyreállítását foglalta magában, hanem olyan új lakóházak és egyéb szükséges épületek emelésére is, amelyek helyes beilleszkedéssel alkalmasak a mai városkép kialakítására. A korszerű igények kielégítésének a történeti keretbe való megvalósítása: ez a városrekonstrukció lényege. A terv a régi várost hét körzetre osztja. Az épülettömböket magában foglaló körzetekben végzendő munka nem igazodik merev időbeosztáshoz, egymás után és egymás mellett is végezhető. Az I. és II. tömb munkái pl. már előrehaladtak, de ugyanakkor más körzetekben is elkezdődött a feladatok megoldása. A rehabilitáció a műemlékek teljes helyreállítását irányozza elő szerkezetben, hiteles formáikkal együtt és korszerű felhasználásuk meghatározásával. A szanált telkeken olyan új épületek kapnak helyet, amelyek beilleszkednek a történeti környezetbe és lehetőleg kedvező átmenetet alkotnak a régi és a modern településrészek között. Különösen vigyázni kell az eredeti utcahálózat megtartására, a történelmi utcaképek megőrzésére, hasonlóképpen az egyes műemlékek belső kiképzésére s e tekintetben összhang alakítandó ki a történeti értékek és a modern igények között. A rekonstrukciós munka előzményeként kerül sor a föld alatti műszaki feladatok megoldására .