Műemlékvédelem, 1990 (34. évfolyam, 1-4. szám)

1990 / 1. szám - Entz Géza: Győr Európa-díja

GYŐR EURÓP­A-D­Í­J A Győr egyike a legrégibb magyarországi történeti városoknak. Előzménye a ró­maiak városa Arrabona, amely a Rába torkolatánál emelkedő meredek magasla­ton feküdt. A középkori város a római romterületen helyezkedett el, mivel a hon­foglalás után a magyarok is felismerték a hely stratégiai és gazdasági előnyeit. Szent István király fontos ispánsági központot és ugyanakkor püspökséget is alapított. Ez a körülménye a város fejlődésére máig kiható döntő jelentőséget kapott, így a városkép kialakításában is fontos szerepet játszott. A szóban forgó dombtetőn épült a vár és a székesegyház. Középkori állapotukról még ma is számos szerkezeti és formai marad­vány tanúskodik. A várdomb alatt fejlődött ki a polgárvá­ros négyszögű piacterével, amelyet szabá­lyos utcahálózat fog közre. Maga a szerke­zet még középkori eredetű, épületei azon­ban főként a XVI-XVII. század építészeti kultúráját tükrözik, tehát egy olyan korsza­két, amelynek emlékei az ország nagy ré­szének török megszállása következtében más városainkban nem igen maradtak meg. Győr ugyanis négy évtől eltekintve nem került török uralom alá és így folyamatosan fenn tudta tartani nyugat-európai közvetlen kapcsolatait. E kedvező körülménynek kö­szönhetően lehetőség nyílt a város szerves kulturális fejlődésére. Győrben alig érez­hető az a cezúra, amely Magyarországon szinte minden településben sötét árokként húzódott a XVI. és a XVIII. század között. Itt a barokk stílus is természetes magától értetődéssel csatlakozik az előző kulturális folyamatokhoz. Ez a magyarázata annak, hogy Győrben a városkép történeti alaku­lása jól megfigyelhető és folyamatában ma is megragadható. A műemlékvédelem leg­fontosabb feladatai közé tartozik e művelő­dési értékek megőrzése és a korszerű életbe való beillesztése. Mindezek a tényezők késztették a városi tanácsot a történeti vá­rosmag tervszerű és korszerű rekonstruk­ciójára. A hetvenes évek végén megbízást kapott a városi tervező iroda az ehhez szükséges tervek és javaslatok elkészítésé­re. A feladat kiterjedt az épületek külsejé­re, belsejére, környezetére és jelenlegi rendeltetésének meghatározására. A vég­cél nemcsak a műemlékek helyreállítását foglalta magában, hanem olyan új lakóhá­zak és egyéb szükséges épületek emelésére is, amelyek helyes beilleszkedéssel alkal­masak a mai városkép kialakítására. A korszerű igények kielégítésének a történeti keretbe való megvalósítása: ez a városre­konstrukció lényege. A terv a régi várost hét körzetre osztja. Az épülettömböket magában foglaló körze­tekben végzendő munka nem igazodik me­rev időbeosztáshoz, egymás után és egymás mellett is végezhető. Az I. és II. tömb munkái pl. már előrehaladtak, de ugyanak­kor más körzetekben is elkezdődött a fel­adatok megoldása. A rehabilitáció a műem­lékek teljes helyreállítását irányozza elő szerkezetben, hiteles formáikkal együtt és korszerű felhasználásuk meghatározásával. A szanált telkeken olyan új épületek kap­nak helyet, amelyek beilleszkednek a törté­neti környezetbe és lehetőleg kedvező át­menetet alkotnak a régi és a modern telepü­lésrészek között. Különösen vigyázni kell az eredeti utca­hálózat megtartására, a történelmi utcaké­pek megőrzésére, hasonlóképpen az egyes műemlékek belső kiképzésére s e tekintet­ben összhang alakítandó ki a történeti érté­kek és a modern igények között. A rekonst­rukciós munka előzményeként kerül sor a föld alatti műszaki feladatok megoldására .

Next