Műemlékvédelem, 1994 (38. évfolyam, 1-4. szám)

1994 / 1. szám - Máté Zsolt: Az egykori Grassalkovich-kastély, a későbbi királyi nyaraló Gödöllőn

új építési lendület kezdetéről. Az ekkor már vidékiesnek számító tornyos középrészt 1758 körül átépítették. A díszterem alapte­rületében jelentősen megbővült az új, erő­sen kiugró középrizalit révén, s a középten­gely fölé kettős álkupola épült a szintén Grassalkovich Antal által felügyelt, éppen épülő budai királyi palota mintájára. Kié­pült a kettős díszlépcső, és - minden bi­zonnyal Nicolaus Pacassi császári főépítész keze nyomán - a fehér márvány borítású, dúsan aranyozott díszterem elnyerte díszes rokokó kiképzését.­ A több ütemben épülő kastély nyitott udvari lodzsáit befalazták, ab­lakokkal látták el. A keresztszárnyak újabb merőleges szárnyakkal tovább építve kettős U alakká formálták az udvart, és a kastély az 1780-as évekre elérte mai kiterjedését. Ekkorra már eltűntek a korukat eszmeileg túlélt saroktornyok és a kastély többi tornya is. Helyüket a falak vastagításával kiképzett 3 tengelyes sarokrizalitok foglalták el. A kastély a feltárt színek tanúsága szerint az első fénykorában fehér volt, a vörös már­vány színét utánzó rózsaszín falmezőkkel, ablakkeretekkel, szürkére festett fejezetek­kel, faragványokkal; a legelegánsabb főbe­járati részen vörös márvány oszlopokkal, ara­nyozott oszlopfőkkel és triglifekkel. Ugyan­ezt a színkompozíciót és rokokó pompát idé­zi a színház 1986-ban előkerült architekto­­nikus enteriőrfestése is.­ A barokk színgaz­dagságot már a XVIII. században egyszerű halványzöld, majd szürke váltotta fel. Ezt barnás színárnyalat követte, majd a XIX. század végén beköszöntött a máig élő schönbrunni sárga. Bár a múlt században kevés építészeti változáson ment át a kastély külseje, lényeges romlás, hogy a kőkeretek­ben mélyen ülő ablakokat, kényelmi szem­pontokat követve, a külső síkban újabb ab­lakréteggel látták el. A beavatkozás a kő­kertek durva megvésésével járt, s ennek ál­dozatául estek a nemes architektonikus ará­nyok, részletek és a homlokzat eredeti plasztikája is. Az 1867. évi királyi használatbavétel a ballusztrádok felhelyezésével némileg mó­dosította a középrizalit mindkét oldali képét és a kupolák formáját. Ezekre a munkála­tokra, amelyeket általában Ybl Miklósnak­­. A kastély első ábrá­zolása 1782-ben. Jo­seph Hoffmannak a kastély fácános­ kertjé­hez készült tervéről. (Megsemmisült - köz­li Zádor Anna: A Grassalkovich-levél­­tár kerettervei. Ma­gyar Művészet, 1931. 581-598.) 2. A lovarda 1986-ban (a szerző felvétele) .

Next