Műemlékvédelem, 1994 (38. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 1. szám - Máté Zsolt: Az egykori Grassalkovich-kastély, a későbbi királyi nyaraló Gödöllőn
új építési lendület kezdetéről. Az ekkor már vidékiesnek számító tornyos középrészt 1758 körül átépítették. A díszterem alapterületében jelentősen megbővült az új, erősen kiugró középrizalit révén, s a középtengely fölé kettős álkupola épült a szintén Grassalkovich Antal által felügyelt, éppen épülő budai királyi palota mintájára. Kiépült a kettős díszlépcső, és - minden bizonnyal Nicolaus Pacassi császári főépítész keze nyomán - a fehér márvány borítású, dúsan aranyozott díszterem elnyerte díszes rokokó kiképzését. A több ütemben épülő kastély nyitott udvari lodzsáit befalazták, ablakokkal látták el. A keresztszárnyak újabb merőleges szárnyakkal tovább építve kettős U alakká formálták az udvart, és a kastély az 1780-as évekre elérte mai kiterjedését. Ekkorra már eltűntek a korukat eszmeileg túlélt saroktornyok és a kastély többi tornya is. Helyüket a falak vastagításával kiképzett 3 tengelyes sarokrizalitok foglalták el. A kastély a feltárt színek tanúsága szerint az első fénykorában fehér volt, a vörös márvány színét utánzó rózsaszín falmezőkkel, ablakkeretekkel, szürkére festett fejezetekkel, faragványokkal; a legelegánsabb főbejárati részen vörös márvány oszlopokkal, aranyozott oszlopfőkkel és triglifekkel. Ugyanezt a színkompozíciót és rokokó pompát idézi a színház 1986-ban előkerült architektonikus enteriőrfestése is. A barokk színgazdagságot már a XVIII. században egyszerű halványzöld, majd szürke váltotta fel. Ezt barnás színárnyalat követte, majd a XIX. század végén beköszöntött a máig élő schönbrunni sárga. Bár a múlt században kevés építészeti változáson ment át a kastély külseje, lényeges romlás, hogy a kőkeretekben mélyen ülő ablakokat, kényelmi szempontokat követve, a külső síkban újabb ablakréteggel látták el. A beavatkozás a kőkertek durva megvésésével járt, s ennek áldozatául estek a nemes architektonikus arányok, részletek és a homlokzat eredeti plasztikája is. Az 1867. évi királyi használatbavétel a ballusztrádok felhelyezésével némileg módosította a középrizalit mindkét oldali képét és a kupolák formáját. Ezekre a munkálatokra, amelyeket általában Ybl Miklósnak. A kastély első ábrázolása 1782-ben. Joseph Hoffmannak a kastély fácános kertjéhez készült tervéről. (Megsemmisült - közli Zádor Anna: A Grassalkovich-levéltár kerettervei. Magyar Művészet, 1931. 581-598.) 2. A lovarda 1986-ban (a szerző felvétele) .