Műemlékvédelem, 1996 (40. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 1. szám - Kaiser Anna: Az alapító a Műemlékvédelemről: szemelvények a Gerő Lászlóval 1992. december 8-án készített beszélgetésből

AZ ALAPÍTÓ A MŰEMLÉKVÉDELEMRŐL Most, amikor sok sikert és jó utat kívánunk a lap megújuló formájának és választott szerkesztőbizottságának, búcsúzóul a régitől és emlékezésül a lap megalkotójára, szemelvényeket válogattam abból a hosszú beszélgetésből, amelyet Gerő Lászlóval volt szerencsém folytatni 1992. december 8-án, az Építészeti Múzeum Hangtára részére. Szó volt benne életéről, pályájáról, alkotásairól, véleményéről különböző dolgokról­­ és szóba került a Műemlékvédelem című lap is. SZEMELVÉNYEK A GERŐ LÁSZLÓVAL 1992. DECEMBER 8-ÁN KÉSZÍTETT BESZÉLGETÉSBŐL „Tehát a római kápolnával és a római Akadémia helyreállításával tulajdonképpen lezárult a munkáim sorozata, de még mindig vannak problémáim, vannak dolgok, amelyek a figyelme­met ébren tartják, és amelyek kötődnek a műemlékügyhöz. Többek között az a folyóirat, amit 1956-ban én kezdeményeztem, történetesen akkor, ami­kor a hivatalomnak nem engedték egy folyóirat alapítását. Hm? De én választmányi tagja vol­tam a TIT-nek, és a MÉSZ Műemléki Bizottságának az elnöke. Mint ilyen, a TIT-től és a MÉSZ-től kaptam egy-egy írást - mert kértem hogy nekik szükségük van egy ilyen mű­emléki lapra. Ezen az alapon a Minisztertanács engedélyezte a műemléki lapot, az én főszer­kesztésem mellett. Ötvenhatban. Ennek harminchetedik esztendejébe lépünk most januárban, és ez a lap azóta is él! Azóta is él. Igaz, hogy az én nagyon kedves irigyeim, azok nagyon nehezményezik ezt. Hogy ez a Gerőnek a lapja, nem a műemlékvédelemé. No, de azt kérdezem én, hogy ha akár­ki csinálná, bármelyik kollégám, akkor az kinek a lapja lenne? Hát ennek kell, hogy egy egyéniség legyen az alapja! Egyéniségnek kell lenni, egy magatartásnak, hozzáállásnak. Va­lakinek. Na, hát hogy a Gerőnek a lapja. Hát én csináltam! Ki az istenharagja legyen akkor mögötte, ha nem az, aki csinálja? Szóval ez az én lapom. Én csinálom ezt a lapot, és most a harminchetedik évében van. És mentségére meg kell mondanom, hogy a harminchét esztendő alatt egyetlenegy bírósági tárgyalás, vagy ilyesmi nem volt ellene. Jóllehet a párt, a minisztérium mindig nehezményezte, hogy mi ez. Nehez­ményezte, de nem indított el ellene semmit se. Egyrészt. Másrészt ez egy olyan furcsa dolog volt, hogy a lapnak a megjelenése, közzététele meg minden között mindig volt valami érde­kesség. A minisztérium legutóbb, két éve, kezdeményezte, mert van neki egy ilyen kutatócso­portja, hogy az vizsgálja felül az építészeti lapoknak a minőségét. Kiderült, hogy hét építé­szeti lap van. És a hét lapból mindegyiket elmarasztalták, az egy Műemlékvédelmet kivéve. Amelyiknek idegen nyelvű rezüméje van, ez van, amaz van, és nyelvészetileg, tematikailag, mindenféle módon elfogadta azt, ahogy van. És ez a vizsgálat kimutatta, hogy vannak lapok, ahol három fizetett alkalmazású szerkesztő és főszerkesztő van. Van ahol kettő van főállás­ban. És van, ahol egy sincs, mint nálunk. Na, mit szól hozzá? Na?...” Közreadta: Kaiser Anna

Next