Műemlékvédelem, 1998 (42. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 1. szám - Román András: Kultúrtáj
Kultúrtáj. A Műemlékvédelemnek az az egyik törekvése, hogy lépést tartson a műemlékvédelem fejlődésével, tevékenységének szélesedésével. Hogy bemutassa azokat a területeket, amelyekre most kezd (ha kezd) a szakma felfigyelni. A műemlékvédelem egyik ilyen új ága a kultúrtájak védelme. Valami, ami nem azonos a tradicionális műemlékvédelemmel, de a hagyományos természetvédelemmel sem, valami, ami a kettő között van. Amit az Európa Tanács granadai konvenciója egyértelműen az építészeti örökség közé sorol. Ekként: „Kultúrtájak: az ember és a természet együttes munkájának eredményei, olyan történelmi, régészeti, művészi, tudományos, társadalmi vagy műszaki szempontból jelentős, részlegesen beépített területek, amelyek jellegzetességük, egységességük révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkotnak. ” A Magyar Köztársaság ezt a határozatot ratifikálta, és ezzel egyben kötelezettséget vállalt a kultúrtájak védelmére. Mindezek ellenére a műemlékes szakma még csak ismerkedik a kultúrtáj fogalmával. Rendezett ugyan az OMvH és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság 1993-ban Budapesten és Keszthelyen egy jól sikerült nemzetközi konferenciát a kérdésről, a kultúrtáj még ma sem szerves része a műemlékvédelemnek. Ezért döntöttünk úgy, hogy lapunk egy számát ennek a témának szenteljük. Célunk — egyelőre még nem a tisztázás, hanem a figyelemfelhívás, az érdeklődés keltése. Olvasóink látni fogják, hogy felkért illusztris szerzőink sincsenek egy véleményen, mi is az a kultúrtáj? mit kell tenni a védelmében? Nagyon nagy örömünkre szolgálna, ha olvasóink leírnák véleményüket, javaslatokat tennének, vitába szállnának a cikkekkel, elmondanák gondolataikat a kultúrtájról. Leveleiknek teret biztosítunk a Műemlékvédelem hasábjain. Román András főszerkesztő Az 1993-as kultúrtáj-konferencia teljes anyagát tartalmazó kötet korlátozott számban még rendelkezésre áll. Megvehető vagy megrendelhető a Műemlékvédelem szerkesztőségében. Ára: 200 forint.