Műemlékvédelem, 2006 (50. évfolyam, 1-6. szám)

2006 / 1-2. szám - Deák Zoltán: A budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom újra-helyreállításának fő okai

Deák Zoltán A BUDAVÁRI NAGYBOLDOG­ASSZON­Y-TEMPLOM (MÁTYÁS-TEMPLOM) ÚJRA-HELYREÁLLÍTÁSÁNAK FŐ OKAI Az újra-helyreállítás szükségességét a máso­dik világháború okozta sérülések kijavításá­nak (1965) és belső helyreállításnak (1970) a befejezése után keletkezett - elsősorban műszaki jellegű­­ hibák, károsodások be­következésében látjuk. „Még magasból nézvést­­ megvolna ” a templom, de ahogy egyre közelebb megyünk, egyre több hibára, hiányosságra derül fény. A hibákat, károsodásokat - keletkezési okaikat vizsgálva — két csoportra oszthatjuk:­­ az első csoportba azokat a tényezőket so­rolhatjuk, melyek direkt módon, azonnal hatnak, a hiba és az okozott kár azonnal felismerhető és ok-okozati összefüggés­ben összekapcsolható; - a másik csoportba azokat sorolhatjuk, melyek áttételesen, indirekt módon, nem azonnal hatnak, az ok nem is róható fel mint hiba vagy hiányosság, és az okozat, a károsodás sem azonnal jelentkezik. Az első csoportba tartozó hibák okozói között első helyen a víz áll, mint csapadék vagy mint talajnedvesség. A kőhomlokzat hibáiról összefoglalóan az alábbiakat mondhatjuk. A homlokzatok a könnyen faragható és kellemesen sárgás színhatású bácstoroki kőből készültek. Több szakaszban és elsősorban az időjárásnak legjobban kitett épületrészeket fokozatosan kemény mészkőre kellett cserélni. Ismer­jük Schulek János rajzait (1907-09-ből és 1933—37-ből) a Mátyás-tornyon végrehajtott kőcserékről, majd az 1955-től 65-ig terjedő időszakban végrehajtott kőcseréket. A prob­lémát a puha mészkövek pusztulása, mállása okozta és okozza még ma is.­ Az előzőekhez viszonyítva kevesebb Letekintés a Mátyás-torony zárt erkélyes teraszáról 2

Next