Műemlékvédelem, 2016 (60. évfolyam, 1-6. szám)

2016 / 1-2. szám - Kovács Gergely: Pécs-Málom késő Árpád-kori falképeiről, különös tekintettel a félkupola töredékeinek ikonográfiájára, valamint az együttes pécsi székesegyházhoz fűződő viszonyára

Kovács Gergely Pécs-Málom római katolikus temploma elsősorban mintaszerű műemléki helyreállí­tásáról (Mendele Ferenc, 1972-1977) is­mert a művészettörténet és a műemlék­­védelem számára. A 13. század második felében épített templom falképei, rendkívül csekély számú kivételtől­ eltekintve, ezidáig nemigen hívták fel magukra a kutatás fi­gyelmét. Annak ellenére sem, hogy megle­hetősen töredékes állapotuk dacára is fajsú­lyos, a kései Árpád-kor, valamint ebből kifolyólag a korai Anjou-kor művészetére nézve egyaránt általános érvényű kérdése­ket rejtenek magukban. Emiatt és önmaguk miatt is érdemesnek tűnnek egy átfogóbb vizsgálatra. Noha az eddigi irodalomba utat talált az a feltételezés, mely szerint a falképek a 14. század elejére datálandók,­ készítésük ideje­­ stíluskritikai alapon, valamint a hordozó épülethez való viszonyukból kiindulva - a 13. század utolsó harmadában keresendő. Abban az időintervallumban tehát, amely kronológiai és stíluskritikai szempontból a középkori magyar falkép-kutatás egyik leg­vitatottabb periódusának számít. Abban már a hazai művészet első szinté­ziskísérletei­ is többnyire egyetértettek - már amennyiben egyáltalán mélyebben érintették a témát­ -, hogy a falfestészet te­rén az Árpád-kor folyamán kialakult ten­denciák jellemzően a 14. század elején is folytatódnak. Tóth Melinda szerint az ideso­rolandó emlékek elemzőiben „a datálási ne­hézségek láttán az a képzet alakul ki, hogy e korszakban valamiképpen megállt az idő”.­ Az említett korai összefoglalások közül ki­emelendő Péter András A magyar művészet története című opusza, amelyben a szerző a 13. század második felétől kezdődő ún. „átmeneti stílust” az utolsó Árpád-házi ural­kodóktól az Anjouk koráig terjeszti ki. Dif­ferenciált vizsgálatának eszköztárából - helyesen - mintegy száműzi a „bizánci”, „román”, „gótikus” jelzőket, továbbá meg­állapítja, hogy Magyarország 13. századi freskófestészetét dél-német, nem pedig észak-itáliai hatások érték.­ De vajon valóban negligálható volna a nemzetközi orientáció vizsgálata során Itá­lia, s főként Észak-Itália szerepe? Egy másik, e tanulmány szempontjából ugyancsak fontos szemléletmód újabban - szintén Péter András munkásságából kiin­dulva­­ körvonalazódott a hazai művészet­történet-írásban. Az elterjedt elmélet szerint „a vidékek középkori emlékei sok vonatko­zásban kárpótolják a hazai központok el­pusztult művészetét, betekintést adnak az ország egészének európai jelentőségű kö­zépkori művészetébe.”­ Úgy tűnik, ez az el­képzelés nehezen ültethető át a gyakorlatba. Hisz’ nyilvánvalóan nem tárgyalhatok azo­nos megítélés szerint az egyházi központok és a provinciálisabb emlékek számára dol­gozó műhelyek, mesterek, s ugyancsak különbség mutatkozik a városokban és a fal­vakban élő hívek alkotta befogadó közös­ségek közt.­ A különböző kiindulási körül­mények más és más ikonográfiát, stiláris megoldásokat, eltérő kvalitást eredményez­nek. Ráadásul az egyes művészeti jelensé­gek általában azt követően „kerülnek le” a perifériára, hogy a centrumban meghaladot­takká váltak.10 Az így keletkező időbeli csú­szás pedig nem könnyíti meg utóbbi re­konstruálását az előbbiből kiindulva. De mi a helyzet akkor, ha a periféria feltételezhetően erősebb szálakkal kötődik a hozzá földrajzilag igencsak közel eső cent­rumhoz? Továbbá milyen lehetőséget nyújt a kutatás számára, ha maradtak ránk a cent­rum központi épületét, jelen esetben a pécsi székesegyházat, annak egykori festett deko­rációját legalább részben dokumentáló for­rások? Hiszen ebben az esetben nem az egyik alapján kell rekonstruálnunk a mási­kat, hanem együttesen tudhatunk meg vala­mit a kettő múltjáról. Amennyiben persze az emlékek közt valós kapcsolat mutatkozik. Mindezek alapján a malomi falképekre irányuló kérdéseink és javaslataink első­ 201/ JAN 1­7, Városi Könyvtár Vác, JúdML..... PÉCS-MALOM KÉSŐ ÁRPÁD-KORI FALKÉPEIRŐL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FÉLKUPOLA TÖREDÉKEINEK IKONOGRÁFIÁJÁRA, VALAMINT AZ EGYÜTTES PÉCSI SZÉKESEGYHÁZHOZ FŰZŐDŐ VISZONYÁRA.

Next