Mulattató Szép Literatúrai Gyüjtemény 9-12. (Pest, 1833)

IX. kötet - Körjátékok

Körjátékok, Szembekötősdi, Átlátszók, egymáshoz közel, szé­kekre ülnek. Egyiknek beköttetik szeme, ’s a’ kör’ köze­pére vezettetik. Ekkor hirtelen helyet változ­tatnak mindnyájan. Jeladásra közeledik a’ szeme között, ’s valakinek ölébe ül, kit ér­zés által ki kell találnia ’s megneveznie, ke­zével legkevésbé sem illetvén meg. Ha ez neki sikerült, a’ kitalált személy veszi által szerepjét , de ha ki nem találta, tapsol a’ tár­saság, ’s a’ szembekötött tovább keresi másutt ’ szerencséjét. Öcsécském, ki kopog? Két szék szorosan öszvetétetik háttal , ’s mindenikre egy egy személy ül. Mind kettő átláthatatlan kendővel lepleztetik el. Körül­tök tánczol a’ többi társaság, ’s majd ez, majd amaz ingerkedik a’ befedettekkel, ke­zével vagy pálczácskával fejét legyintvén. A’ megilletett kérdi ekkor szomszédját: töcsécském , vagy hugocskám, ki kopog?44 Ha most a’ kérdeztetett kitalálja a’ kopog­tatót , az ül ennek helyére. 1 *

Next