Mult és Jelen, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-02-26 / 16. szám
vallat, de míg azt fontolgatták, ’s annak legjobb móddali végrehajtásáról az értekezés folyt, az alatt a’ dolgok nagy, és elhatározó fordulása Brüsselben, átaljában a’ déli tartományokban megtörtént, mig Roma tanácskozott , Saguntum elveszett. Brüsselben a’ nép alsó osztállya, Lüttichböl oda sereglett rendetlen és vad csoportok által számában és erejében növekedvén, a’ mérsékleti párton felűl ilkerekedett, a’ polgári örseregen erőt vett, ’s a’ polgárok nevében igazgató biztosságot letevén, a’ hatalmat magához ragadta, melyet részint ultramontanus részint ábrándozó reszpublikai szellemű tagokból alkotott középponti biztosságnak adott által, ’s annak elnökévé nevezte, a’ németalföldi kormánytól üldözött, éppen azért néptől kedveltett b. Stassart-ot, ’s a’ távollévő ismeretes Pottert. A’ fejetlenség ilyen móddal mind inkább harapozván, nagy rémülést okozott, s még a’ kormány elleni részen lévők köziül is sokakat nem kis aggodalomba ejtett, valamint ingadozóvá tett. Több elökellő és nagy tekintettel biró személyek, olyanok is kik az oppositziohoz tartoztak, herczeg Fridriket Antverpiából sürgetőleg hívták, és felszóllitották a’ főváros segítségére lőni, ’s a’ nép sepreje uralkodásának végetvetni. Hágában a’ közönséges rendek köztt ülő belga követek is a’ király előtt nagyobbára igy nyilatkoztak. Ilyen környülállások köztt a’ király, egy herczeg Fridriktől Brüsselbe hivatása felöl tett sürgető tudósitás következéséül, parancsolatot adott a’ fővárosi zavarokba fegyverrel avatkozásra. Sept. 21-k. bocsáta ki a’ herczeg egy hirdetést Antverpiából, melyben előre jelenti a’ nemzeti sergeknek a’ törvény nevében a’ városba indulását a’ jó gondolkozású polgárok védelmére, a’ lázzadás szerzőit, ’s a’ vendégszeretés jogával viszszaélt idegeneket, nyomozással és büntetéssel fenyegető, törvénytelen színek letételét parancsolta, ’s ellenszegülés esetében erőhatalomhoz nyúlást, ’s a’ királyi rendelések ilyen móddal is végrehajtását jelenti. E’ hirdetésnek éppen ellenkező sikere lett, mint a’ hágai kormány reméllte. A’ nép alsó osztálya vezetői, kik előtt a’ viszszalépésre minden út el vala zárva, a’ legvégsőbbre kénszeritve, magok védelméért, szabaditásáért azt is megpróbálni elhatározták, mivel már a’ legroszszabb esetben is nem volt mit veszteniük, midőn másfelől, a’ herczegi hirdetés kemény hangjáért, kivált a’ nemzeti színek letétele parancsolásáért felingerelt polgárok is az elsőkkel kezet fogtak, ’s a’ fegyveres erőnek ellentállani közös értelemmel elvégezték. ( Folytatása következik.) II. Jelent Erdély és Magyarország, Kolozsvár. Említettük volt 15-dik számunkban gróf Mikes Jánosnak e’ szabad kir. város szónoka, vagy v. e. közönsége elnöke hivatalára tett megválasztatását. A’ tisztelt gróf bár polgártársai bizodalmát méltányolta, de környűletei tekintetéből azon hivatalt fel nem válalhatá, így új választás történvén polgár Schütz József lett városi szónok. — E’ hivatalra választás alkalmatosságával is kitetszett, hogy városunk polgárait a’ külömböző vallásuak jogai fenntartását buzgón védő keresztyéni szeretet ’s rokon egyetértés lelke czimerezi. Vajha állandóul! Ö cs. ’s ap. kir. Felsége a’ zalathnai bánya törvényszéknél Borsai Lajos halála által megürült ülnöki hivatalra Gyujta Lajos parajdi só ellenőrt méltóztatott kinevezni. Ö cs. és apost. kir. Felsége méltóztatott Magyarországon a’ lutheránusok