Mult és Jelen, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1842-11-08 / 89. szám
mert úgy a’ Kolozsváriaknak jövedelme csökkenne.*) Tavaly épült fel a’ díszes tanácsházi, vendég és tánczteremeivel. És a’ mi egy ily mivelődés iránt fogékony népnek már tovább nélkülözhetlen vala, 1841 septemberében nyiltmeg özvegy Bárráné és Stein János könyv kereskedése , melyben sokan most nemesebben töltenek időt olyanok, kik az előtt korcsomák látogatói voltak! A’ folyó 1842 septembere óta disziti NI. Enyed várossát Manno István által megnyitott üveg, és porczellán bolt, melyben a’ legfainabb porczellán , és üveg, kissebb nagyobb edények és fertályos poharak findzsák, ’stb. találtatnak. Bár generalis szék biráit is áruló bolt lenne, hogy szükség idején lehetne kapni , még pedig mivel a házi pénztár még nincs kezünkben, ’s külömben is divatszerü — kontóra. ifj. Farkas Dániel: Ahitatosság. Pécsi püspök Scitov szítő János urm eseja, a’ spanyol hath. egyház ínséges és sanyargatott állapotjáért a’ pápától parancsolt közönséges imádságokat maga megyéjében octob 6-tól fogva 20-dikig tartatta. Zala vármegyének még a’ mult September 19-k. ’s következő napjain tartott rendkívüli közgyűlés tárgya volt az illyrismus ügye, az illyreknek a' magyar nyelv és nemzetiség ellen fondolkodása. Egy táblabiró mély belátással és ügyes tapintattal figyelmeztető e’ tárgy fontosságára a’ BR-et, ’s az illyromania káros és veszélyes következéseit fejtegette. Bemutatta az illyr párt czimerét, zászlóját, a’ gunydalt, és a’ veres sapkát (ezen urak méltán vették fel a’ jacobinusi jelt) valamint a’ Prágában és Zágrábban kinyomatott bűnös és törvényellenes czélzatu könyveket és földabroszt. A* könyvekből és földabroszból nyilván megmutatható, hogy az Illyrek szövetkezésre felhivó törekvése vallásos-politikai czélzatu, mert az egyik könyvben az egész szláv törzsök felszóllittatik egyesülni, a’ gyűlölt idegenek járma lerázására. Leginkább igényli pedig a’ magyar törvényhozás, ’s az egész haza figyelmét azon körülmény, hogy az érintett földabroszon , mely a’ zágrábi casinoban látható, a’ nagy illyr birodalom (? !) határai közzé soroztatik hazánk egy része is, t. i. a’ Banátus, Pozsega Szerem és Gerecze vármegyék, sőt még Zala egy része is, a’ muraközi járás. Ez illyr mozgalmaknak elibeállani, azokat meggátolni a’ következő országgyűlés egyik legfontosabb teendője leszsz.—A’ tanácskozás eredménnyé lett, hogy Zala megye a’ corpus delicti-ként tekinthető tárgyakat, a’ veres sapkával együtt egy alázatos felirat mellett felküldötte (aligha többször felírásnak ilyen záradékai voltait) melyben ő Felsége mélj tisztelettel megkéretik, hogy az illyr mesterkedéseket megszüntetni, a’ vétkeseket pedig hathatóson megfenyitni méltóztassék. Valóban szükség lenne azon tóth Jakobinusokat egy kis móresre tanitni. — —Ausztria. Bécs oct. 2.-k. Császár és császárné . Felségök schönbrunni lakásokat odahagyván, mai napon a’ fuvarosba viszszatértek. — II. Külföldi tudósítások. Visszatekintés a’ múltra. A’ török-persa versengés. Többször említettük már a’ török és persa udvarok közti fennforgó viszszálkodásokat. A’ mi ennek eredetét illeti, tudva van hogy a’ közelebb mult május végén egy persa és kurd sereg a bagdádi basa megyéjében, nem meszsze Szuleimánidh várostól fegyveres kézzel beütött, miből a’ két birodalom közti éles súrlódás és szinte háborúra kitörő versengés támadott. A’ mi ezen dolog állását illeti, arra nézve meg kell jegyezni, hogy Kurdistán egy hegyes és magasan fekvő tartomány Ázsiában délre a’ Wan tavától, a’ Tigris vize és Persia vagy Irán között, kiterjedését lövőnégyszeg mértföldre teszik lakossai a’ Kurdok, egy rabló nomád nép. Mivel ez a’Török Porta és Persia köztt meg van osztva, és a’ Kurdok mind a’két birodalom vasalássai, ezért a’ tartomány határai bizonytalanok, a’ mi kivált néhány esztendő óta a’ két szomszéd hatalmasság köztt sok egyenetlenséget okozott. Ez a’ bizonytalanság adott a’ Persáknak okot vagy szint az ellenségeskedésre, ezért történt a’ bagdadi basa birtokába a béütés, ki annak hathatósan viszszatorlására a’ persa földre becsapott, és egy Muharma nevű várost ott feldúlt. Ez erőszakos tettért Persia királya vagy sáhja Mohammed bán felboszszankodván, elégtételt és pénzbeli kárpótlást követelt, de e’ részben kívánsága megfeszített, volt, midőn szerfelett nagy summához formált just. Ezt a’ Porta annál inkább megtagadta, mivel kezdője az ellenségeskedésnek nem volt, ’s igy a’ két státus meghasonlása mind nagyobbra ne m) Engedelmével a’ tisztelt táblabiró urnak , ebben bizonyoson tévedés van: mi legyen az a' nem teljes szabadalom, mely a' kolozsvári könyomó intézetek iránti tekintetből adatott volna, előttünk legalább megfoghatatlan, ’s bizonyoson alaktalan állitás is. Szerit.