Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-08-01 / 61. szám

243 szerkeztőségnek egy jegyzésére egyes felvilágítást tennem. Csudálkozását nyilvánítja, a’ t. szerkesztőség, hogy a’ ig-d. században, hogy oldozhatta fel egyházi közgyűlésünk a kezdi egyházi hezedet jegyzőjét letett esküje alól. Úgy hiszem ez megeshetett, a’ ig-d. században is abban az értelemben melyben a' jegyzőkönyvbe be ment, t. i. miután a jegyzői választás, sietves okoknál fogva megsemmisittetett, a’ jegyzőt letett esküje nem kötelezi hivatala folytatására, és itt nem történt nagyobb csudára méltó, mint mikor a’ házas párokat, az elválasztás után, letett esküjök nem kötelezi az egymás iránti kölcsönös hivségre és szeretetre, vagy a felszentelt pap minden letett esküje mellett, hivatala további folytatása alól felmentetik, bizonyos akadályok közbe jöte miatt. — Ezen rövid nyilatkozatomra, hivatali állásom által felszólitatva, remétlem, és újból is kérem, annak felvétettetését és kiadását, valamint azt is, hogy nevemet csak az általam beküldhető tudósításokba méltóztassék a’ t. szerkeztőség jövendőben használni .) II. Enyed július 23-i 1845. Z. Bodola Sámuel Generális Notarius. *) egy költőnek igazán költői állitását, hogy a’ magyarok a’ miveltség szellemét mind e’ mai napig nem tudták sajátukká tenni, de hóditási vágyásoktól ösztönözve, a’ velük s közttök lakó népek nemzetiségét akarják elnyomni, mire erösségül azon bölcs költő felhozta Kisfaludy Sándor szavait: ,,Adja Isten hogy a’ magyart, A’ fél világ uralja.“ Határozat lett, hogy a’ UH a’ tartományi gyűlés végzése mellett állanak, miszerint a’ követek a’ nekik ott adott utasítás szerint tartozzanak az országgyűlésen deákul beszélim, ha pedig ebben ismét gátoltatnénak, egy számos tagokból álló követség melyet bán ő excja vezéreljen, e’ sérelem orvoslásáért ő Felségéhez folyamodjék , s mig ez meg nem történik, a’ követek a’gyűlésekben részt ne vegyenek. — Varasd vármegye jul. 10 és ud. napjain tartott közgyűlése is hasonló szellemű volt. Itt határozatba ment; a cs. kir. föhbségének a’ nádornak felírni, miszerint Horvátország követeit utasításuk következtében pártolni, ’s a’ latin nyelv használhatásába őket viszszatenni méltóztassék; a’báni excja által pedig legközelebb tartandó báni conferentzia folyamodjék ö Felségéhez, hogy Horvátországot municipalis jogaiban, a’ deák nyelvvel tovább is élésben megtartani, ’s az elüttök idegen magyar nyelvnek Horvátországba bevitelét meggátolni méltóztassék. — Végre ö Felsége egy a Jázatos feliratban megkéretni végeztetett, hogy turopolyai gróf Jozipovics Antalt, ki a’ zágrábi püspököt és főispánt az országgyűlésére béadott jelentésében gúnynyal érdekelte, megfenyitni és dorgálni méltóztassék. —• E’ határozatoknak nincs semmi commentariusra szüksége! — *) Felelet. A kérdéses tudósítás zsinat érdekében és színezetében készült ist van, de a' nagy tiszteletű gener, notarius urat beküldőjének csak azért sem fogja gondolni senki, mivel az írók a’maguk munkájának nem derekába, hanem végére szokták feltenni nevüket: ott pedig tiszteletből és hitelesítésül fordul elő azon adatra nézve, mely egy jegyzőkönyv kihúzásával, és a kihúzónak is nevével örök emlékül áll. A dolog ilyen állásán kivül szerkesztő is kinyilatkoztatja, hogy az al-Csernátoni küzzsinatróli tudósításnál beküldője nem n. t. gener, n Marius úr. De szabad legyen szerkesztőnek is a’maga mentségére megjegyzni : — A’ mi illeti a' kézdi egyházi kerület jegyzőjének letett esküje alóli feloldoztatását, erre nézve tiszta felvilágosítást vehetni jelen számunk toldalékában foglalt észrevételekből. Tehát csak a’ felhozott példákra. a) A’ házasság protestánsoknál isteni rendelmény ugyan, de valósággal contractus civilis, a’ minthogy több országok!) , ma is nem ritkán polgári tisztviselők előtt köttetnek házasságok; a felek aláírják szerződésüket, 's kezet adnak és ha esküt tesznek is le, ez által a’ contractus természete nem változik, ’■ a' felek semmi új kötelezést ez által nem vettek fel. Nem jó a' contratus, akkor magában semmi.— Jól köttetett, de későbbre valamelyik fél megszegte, vagy mind két fél érzi hogy a’ természet okét nem egymásért alkotta ekkor a’ contractust rescundáltatni kertl az illető bíróság előtt,s az első esetben annullatioról , itt pedig divortiumról hozatik itelet. A’ contractus bontatott fel, nem pedig eskü alól oldoztattak fel. Az esküt sem az evangyeliom, sem a’ dolog természete nem is kívánja. De menjünk tovább, az elvált felek (példa van rá) újra egybe kelnek, és újra esküt tesznek le; de nem azért, mivel az első eskü alól feloldoztattak, hanem hogy új contractusra léptek. Azonban ugyan azt ígérik most is egymásnak a’ mit előbb , ’s nem ellenkező ajánlattal eszküsznek mint a’ kérdéses esetben történt. Egyébaránt sincs a’ nótáriusz eskünek a’ házaspárokéval hasonlatossága. A’ notarius leteszi hivatalát, mikor tetszik, ’s vége minden abbeli kötelezésnek, de azt a’ házasok ha néha szeretnek is, nem tehetik, mert a’ contractust törvényesen kell előbb elbontatni. Vagy ha csak ugyan keresünk, némi hasonlítást abban találunk, hogy a’ kézdi egyházvidéket egy jegyzővel erőltetve kötötték öszve, tehát ezen adtus magában nullus, vagy annullálni való lenne. A váló személyekről felhozott példa tehát nem illik ide, és sajnálni lehetne, ha az ilyen alkalmazás, a’ pap bírákat és protestáns hallgatokat is, a’ házasságról bal fogalmakra vezetné. Ily esetben itt is kívánatos lenne, hogy a’ válóperek mint a’ szomszéd Magyarhonban , és német protest, atyafiaknál , polgári törvényszékek ebbe tartozzanak. — b) Másik példa vétetik onnan , „mikor a’ felszentelt pap minden letett esküje »ellett is hivatala tovább folytatása alól felmentetik.“ Ismét nem protestansi fogalom. Nálunk a’ pap és hallgatók vagy laicusok között semmi lényeges különbség ’s a’ papnak semmi indelebilis charactere nincsen. Felesketik arra különösen, hogy a’ symbolicus könyvek szerint tanit, ’s ezt tenni köteles is: de ha körülményei azt kívánják, lemond a’ papságról,s minden eskü mellett kötelezése is megszűnik; és éppen nincs semmi szükség hogy eskü alóli feloldozásba elegyedjen a' sz. synodus. Az ügyvéd megesküszik hogy szegénynek, gazdagnak ügyét folytatja; 's ha úgy tetszik felmond a’ prokátorságrol, és telyesitvén a’ telyesitendöket lehet pap, mint szintén a’ pap lehet ügyvéd. Ez a’ példa sem vételi viszsza tehát szerkeztőséggel minapi csudálkozását; sőt nevekedik annyiban, ha a’ felhozott példák és a' vet c juramenti relaxatio közöt , milyen volt az, mikor a’ szegedi béke esküje alól Julián I Ulászlót és a’ magyar rendeket feloldozta, 's a’ várnai vérmezőre vezette, ha az ilyen feloldozás között a' n. t. gener, notarius ur különbséget tenni vagy nem tudna, vagy nem akarna. Végső kívánságra pedig azt jegyzi meg szerkesztőség: kényelmes dolog lenne, ha az ember neve csak ott és akkor fordulna meg, a’ hol, és a’ mikor maga szeretné, de köz élhivatásu férfiak ezt nem tehetik, az emberi tettek, akárkijei legyenek, az együttélök ítélete alól is ki nem vonathatnak. Egyharánt szerkesztőség mint nem maga hozta fel a’ n. t. gener, notarius ur nevét az érdeklett czikkben, úgy ezután is maga részéről csak általa, ha arra méltalanulja lapjait — beküldendő tudósításokban használandja, de hogy ha mástól beküldött cikkben a' nagytiszteletü gener, notarius ur nagyon tisztelt becses neve benne lesz, mint jelenleg is történt— azt kihagyja, 's e’ név díszétől meg fosztva és kopaszon adja ki azon közlést, ezt nem ígérheti Az ily esetben , de csak az ilyenben , ha a’ költő szavaival élve , „in coburnis prodit Aesopus novis“ ezért a’ n. tiszt, gener, notarius úr szerkesztő ellen ne lobbanjon szent haragra. Szerk. rJTÍÍZVOSZ. Misitől ez a’ népes és élénk kereskedést űző mezőváros Borsod megyében, mult jul. ig-k borzasztó égést szenvedett, a’ belső város csak nem egészen elhamvadod. Egy onnan jul. 20-ról ide irt levél szerint, a’ minoritást szép silastroma és temploma, melynek harangjai elolvadtak, a’ gymnasium, normalis oskola, lutheránusok temploma és oskolája, a’ reformátusok szép ’s nagy temploma, káptalanház, vármegyeház, szinház mind a’ lángok martalékivá lettek, és többre megyen 1000-nél az elégett házak száma. Ugyan abban a’levélben irják , hogy Eger városában is tűz volt. Magyarít'Mi megyei köztetek. Zágráb megyének jul. 10-k tartott, ’s közelebbi számunkban említett közgyűlésén a’ horvát nyelven folyt vitatások tárgyát nagyrészint a’ magyarok elleni éles gyanúsító és gúnyos kifakadások özöne tette. Nagy örömzajjal fogadták különösen II. Mlrskráldi tudósítások, napi események. Uj York-ból junius 16-ig terjedő tudósítások szerint, az északamerikai egyesült státusok számára két millió dollárt tevő új kölcsön felvétele van munkába véve. A’ terv kihirdetése szerint a’ tőkéért 5 procent kamat fizettetik, és az tiz év alatt viszszafizetendő lesz; 10,000 dollárnál kisebb öszveg-ajánlása el nem fogadtatik. Az izlandi repeal-kérdés iránti részvét a’köztársaság különböző tájékain folyvást tart, az ügy gyámolitására közelebbről is több gyűlések tartattak, különösen egyben, mely Buffaloban, Canada szélén tartatott, Anglia ellen heves beszédek voltak.— A’ spanyol mozgások úgy látszik a’ végkibonyolodás pontjára eljutottak. Parizsba Madridból jul. 12-ig terjedő fontos tudósítások érkeztek. Aspiroz tábornok, ki G Valladolid felöl nyomul előre, 10,000 gyalogból, 100 lovasból álló sergével ’s több águkkal Gallopagos-ban Madridtól hetedfél spanyol mértföldre eső helységben áll, ugy hogy a’ főváros lakosai, kőfalukról az ellenséges főhadiszállást láthatják. Mivel a’ madridi örsereg csak egy lovas ezredből áll , Asphroz közeledése ott folrhatatlan ingeriltséget okozott , minek következéséül a’ főváros ostromi állapotba tétetett. Mendizabai és társai megrémülve a’ fővárost oda akarták hagyni, ’s a’ kormány székét más városba tenni át, de a’ fővárosi közönség és a’ nemzeti örsereg a’ királyné s minisztérium eltávozását nem engedték meg. Az ingerültség nevekedvén a’ fővárosi kormányzó szükségesnek látta Gallopagosba kimenni, ’s a’ hazafi vér kimélésiért alkudozni , hogy Madrid micsoda feltételek mellett adja fel magát. Ha ez megtörténik, akkor Espartero katonai és politikai nagyságának végórája ütött.— Madridban jul. 4-k a’ tartományi deputatio (megye gyűlése) és az ayuntamiento (fővárosi közönség) egy a’ polgárokhoz, de egyszersmind minden spanyolokhoz intézett nyilatkozatban a’ franczia kormányt súlyos vádakkal terheli. ,,A’ franczia nemzet, mely a’ spanyol dicsőségnek és szerencsének ellensége, szórja a’ megvesztegetés aranyát a’ hivség classicus földjén—kormánya alattomos fondorkodásait nem titokban űzi, ’s azt oly czélzattal teszi, hogy a’ francziák királyának egyik fiát Sz. Ferdinánd királyi székébe ültesse.“ — A’ kormány Madridban jul. 1-sején kiadott rendeletében az naptól fogva az ellenzéki hírlapoknak postán szétküldését megtiltotta, mely törvénytelen rendszabály ellen azok — mindöszre 11-en — óvást tettet közönségessé. ■—Az igazgató herczeg jul. 7-ke éjjelén Albacetét oda hagyva Balazote felé indult, mely oda egy napi járó földre esik, Andaluzia és Estremadura irányában. — Ebből valamint van Halén tábornok hadimunkálodásából, ki Sevilla ellen fordult, azt következtetik, hogy a’ madridi kormány a’ királynénak Cadizba viteléről gondolkozik. — Catalonia egészen a’ lázadók kezében van. — Mequinenza, az Ebro és Segre öszvefolyásánál fekvő erősség is felzendült. — Serrano, ’s a’ junta serge fővezérévé nevezett Cortinez, masok főtisztikarával egyutt jul. Ők Leridába érkeztek, hol a’ főhadiszállás valn. — Zurbano elöljáró-serge Saragossába megérkezett, sötét magát .