Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-02-14 / 13. szám

51 hogy a’ nép magára csendes és szelíd ha mások­ nem for­­mázzák­ fel, sőt sokáig nem is képpes feszült állapotban ma­radni- és arról hogy mostani választás rendszerünk, ha szin­te nem is éppen comedia de nem is czélarányos választás. Az értelmesebb rész nem is választ, hanem csak az, mely kevesebbet ért hozzá. 6) Ezután még több kisebb nagyobb fontosságú ügyek tárgyaltatván. Közölték a’ legfontosabb, a’ népnevelés ügye, a’ falusi oskolák jobb karba állítása, mely­­röl egy biztosság most tudósítást tett a’ Rendek előtt, to­vábbi fejtegetés végett ismét biztosságra bízatott. A’ fökirály­­biró méltóságos Gál József ur, noha gyengélkedő egésséggel volt, az egész gyűlés folyta alatt, szokott éberség ’s ügyes­séggel elnökösködött, ’s folyvást asztalokat adott.— is kitüntetett törvényhez ragaszkodásuk , és buzgó hazafisá­­guk­ szerint cindkutána is úgy kormányozni, hogy az, a Felség, hon és egyesek jogait sérthető valamely Kőszirtbe meg ne ütközhessek, mely nagy elhivattatás végrehajthatásá­­ra hogy az egek ura fáradhatatlan erőt engedjen, szivünk­ből óhajtjuk, s egyszersmind magunkat általánosan atyafisá­­gos szeretetökbe, egyenként pedig további kegyeikbe ajánlva egyenes érzéssel kívánjuk, hogy a nagymagú fökormányzó és kormány egyes tagjai hazánk boldogitására sok számos évekig éljenek ! — Mi­után a’ kir. főkormányszék az ülésből eltávozván, a mai ülésen folyt tárgyakról készített jegyzőkönyv hitelesit­­tetett­ meg, ’s ezzel az országgyűlése eloszlott. — Marosszéki közgyűlés. Nemes Maros­szék­ Rende­lnek januar. 30-án kezdődött’s februar. 4-én végződött köz­gyűlésén következő nevezetesebb határozatok tétetten. l) A felsőbb k. rendelések közzül azokra, melyekben harmincza­­dok , vámok mikénti szabályozása iratik­ meg, óvás mellett meg jegyeztetett, hogy az azokban foglalt szabályozásokról, mint ország Rendei közbejöttök nélkül tétettekröl, a’ tudo­­másitást törvényes értelemben nem vehetik a’ rendek. 2) Több törvényhatóságoktól nem helyeslő válasz érkezvén a’ Maros széki azon körlevélre, mely az úrbéri szemelvényeket fere­ tétetni, ’s azok helyett a’ rendszeres országos biztosság által dolgoztatandó kimerítő úrbéri törvényjavaslatokat a’ jö­vő országgyűlésen elővétetni javallta, indítvány létetett egy tag által, miként látván a’ Rendek az ellenkező közvéleményt állanának­ el előbbi határozatuktól, fogadnák­ el a’ többi törvény­­hatóságok véleményét. De a' Rendek jóval nagyobb része maradt előbbi határozata mellett, a’ fontos okok általi meg­győződés változtatására nem tartván elégséges ellenoknak az ellenkező közvéleményt. Fennforgott az is, hogy az a’ kör­levél igen felülegesen íratott volt meg, mert különben több hatása lett volna , jelesen, hogy kihagyatott belőle, a’ mi legfőbb volt, t. i. hogy a’ Rendek a’ szemelvények által i­­gen kevés javulását látják a’ köznép sorsának eszközöltetni, ’s gyökeresebben kívánnak azon segitni. Ez alkalommal a’ Szeben széktől érkezett válasz, mint német nyelven íratott, a’ Rendek előtt fel nem olvastathatott. 3) Több rendbeli ez előtt kinevezett biztosságok máig sem adván­ bé munkájukat, sőt még csak mozdulást sem tevén az elnökök a’ biztosságok egybehivására , azok kötelességök teljesítésére, mindazáltal név nélkül, hathatósan felszólittattak. De sokszor igaz, hogy a’ mit biztosságra bízunk , azt a’ bizonytalanságnak 's fele­désnek adjuk által! 4) Hunyad megyének két körlevele, e­­gyik melyben a’ német vámszövetséghez állás nem javallta­­tik, másik melyben a’ török birodalom mostani álla­pot­­a mi­att, ’s közelebbről az oláhországi és serviai események kö­­vetkezésiben honunkat északról fenyegető veszély ellen, ho­nunk boldogságára figyelő gondoskodással lenni . Felsége fiúi bizalommal megkéretni javalltatik , egy szívvel és szájjal pártoltatván, elfogadtatott. 5) A’ tisztujitás kerülvén sorra, a’ mi csakugyan főtárgya is volt a’ közgyűlésnek, csak ha­mar elhatároztatott hogy a’ három alkirálybíróságon kívül , melyek közelebbről jöttek volt választás alá, a’ kir. pénz­­tárnokságon kezdve minden kisebb hivatalokra új választás legyen. Ekkor inditványoztatott a’ titkos, vagy is helyeseb­ben ’s törvényesen mondva, a’ szabad választás módja. Tartós vita keletkezett felette, annyira hogy a’ következő napra kellett hagyni folytatását. A’ következő napon úgy megtelt a’ terem előre közszékely­ekkel, hogy alig lélekzel­­hettünk benne. Mihelyt a’ titkos vagy szabad szavazatot em­legette valaki, azonnal szűnni nem igen hamar akaró, ellen­kező kiáltozás torkolta­ le a’ szónokot. Bizony, a’ ki részre­­hajl­ás nélkül nézte a’ tárgy folyamát, lehetetlen volt észre nem vennie, hogy ez a’ sokaság nem magáról szól, vagy inkább kiált, hanem mások kiállnak belőle, ’s azt teljeség­gel nem értik a’ mi felett kiáltanak. — Egy tag igen eleve­­nen sőt élesen adván­ elő a’ nyilvános szavazat utálatos kö­rülményeit ’s káros következéseit — az evést ivást, megré­­szegedést, hányást ’s a’t. annyira felzúdult, vagy is zuditatott ellene a’ közszékelység, hogy hoszszasan tartó, ’s szinte fenyegető bábeli lárma támadott belőle. Még hallatott egy oly szó is, hogy ki kellene vetni. De csakugyan nem csak­ hogy szépen lecsendesedtek a’ Rendek, hanem annyira meg is adták magokat, felvilágosittatván a’ sok magyarázat, ’s a’ szabad és nem szabad, az­az biztosság előtt nyilván kijelen­tett szózatolások eleven ellentétes fejtegetése által, hogy az elnök főkirálybíró úrnak kijelenteni a’ többség, legalább az értelmesebb többség akaratját, gondolatom szerint, nem sok gondolkodásába kerülhetett. Maradt tehát, mint eddig volt, a’ nyilvános vagy a’ nem szabad szózatolás. Ezután kinevez­tetvén a’ szavazat beszedő biztosságok, a’ lett az eredmény, hogy igen csekély változtatással minden addigi tisztek meg­választattak. Ez alkalommal meggyőződtem kettőről: arról II. Külföldi tudósítások. Napi események. Zemlinből január­ 16-ról írják, hogy konstanczinápoly­i tudósítások szerint az ottani szerb él ügyvivő Simich Elek Rutenier­ orosz követtel és b. Eleven tábornokkal értekezett, mely alkalommal b. Lieven nyilvánította, mennyire tévedés­ben volt tartva az orosz kormány az Obrenovics családtól , és annak minisztereitől, most azonban meggyőződött a’ felől hogy Szerbia állapotjának és viszonyainak úgy kell maradni, mint jelenleg vannak. — Egész Szerbiában köz­vidámság és tökéletes megelégedés uralkodik. — Franczia consul Kodrika januar. elején bényujtá udvara hivatalos jegyzékét fejedelem Sándornak, melyben ez Szerbia törvényes uralkodójának meg van ismerve. — Januar. 1­3-k­ó szerinti új év napján, az angol és franczia consulok a’ fejedelemnél idvezlő tisztel­­kedésöket tették. Egész Szerbiában teljes csendesség ural­kodik, a’ személy és vagyon bátorság sértetlen,’s a’ kormány minden külső béfolyás nélkül, az országot alkotmány és a’ fennálló törvények szerint igazgatja. *) Lisbonából jan. 16-ról érkezett tudósítás szerint a’ kö­vetek kamarájában a’ thromusi beszédre a’ válaszfelirat, úgy mint a’ minisztérium akarta 6Q szózattal 24 ellen elfogadta­tott , mi bizonysága a’ jelenlegi kormány erejének.— A’ franczia pairkamara nagy küldöttsége, januar. 26*k estve nyujtá­ bé a’ királynak a’ válaszfeliratot, melyet cancel­larius b. Pasquier olvasott­ fel. A’ király feleletében a’ státus hatalmak egyetértésének tulajdonitá a’ belső csendességet , és a’ külső békességet. — A’ követkamara a’ válaszfelirati terv felett, mibe a' motozási jog kérdése belé van szőve, a’ vitatásokat januar. 27-k el kezdette. Ez ülés nevezetes volt azért, mert a’ hires költő Lamartine egy beszédében a’ conservativ párttólt elszakadását nyilván kijelentette, ’s az el­lenzék zászlója alá ment, egyszersmind nem csak a’ mosta­ni miniszterek ellen költ­ ki, de a’ júliusi revolutzio óta kö­vetett egész országlási rendszert hevesen megtámadta.­­ Az angol főminiszter Peel titoknokja Drummond ellen 11-dik számunkban említett gyilkos merény január­ 20-k délután történt. A’ nevezett titoknok az utszán mentén, egy ember pisztolylyal hátba lötte, kit egy rendőrkatona éppen azon pillantatban mikor második pisztolyát is rá czélozva elakará sütni, megcsípte. A’ dulakodás közben a’ pisztoly csakugyan elsült, de a’ golyóbis a’ földbe ment.­—­A’ neve­zett gyilkos Mac-Naughten nevű scotus, Glasgowból, egy esz­tergályos fia, ki korhel és tekergő életet folytatott. A’ gyil­kos kihallgattatván, vallomásában a­ tory­k általi háborgatta­­tását, különböző boszantatását nagy indulattal emlegette, ’s mint mondá, azoknak ,,rendszeresen gyakorlott üldözése miatt nem alhatik.“ Ebből azt lehet gondolni, hogy politikai fanatismus által ösztönöztetett a’ gonosztettre 3 különben ö­­rű­ltség jelei rajta nem mutatkoztak.—Az, hogy Peel-re czél­­zott volna, csak gyanitási vallomásából az eddig nem jött­­ki. —• Drummond sebéből a’ golyóbist kivették, ’s eleinte volt reménység megmaradáshoz, de állapotja csak hamar roszabbra fordult és januar. 25*k megholt. — Peel-re ez eset mély bényomást tett, ki­ az nap a’ herczeg Wellingtontól a’ minisztereknek adott ebédre nem jelent­ meg. A’ közönség mind inkább hiszi, hogy a’ gyilkosság czélja nem Drummond volt.— A’ mi a’ gonosztévé politikai elveit illeti, a’ radicali osztályhoz tartozott, vallásos tekintetben semmi hite nem volt. — Anglia déli partja hoszszában úszkáló számos hajó da­rabok és töredékek bizonyítják az itt történt egymást érti ily nemű sok szerencsétlenséget. — Lloyd kávéházában husz egynéhány szétromlott hajók lajstroma volt kitéve. — Corn­ *) Ez érdekes tudósítást a’ zágrábi ,,Politische Zeitunge 7-d. számából kö­zöljük, mely lapnak a’ mint látszik a' szerbiai ügyekre nézve igen biz­tos és hitelre méltó levelezője van. Ugyan e’ számban egy a’ szerbiai kor­mány megbízásából a’ lap szerkesztőségéhez küldött czikk olvasható a' ».Vereinigte Ofner-Pester Zeitungban“ Szerbiáról gyakran közlött hamis és rosz indulatból koholt tudósitások m­egczáfolására.

Next