Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-09-27 / 78. szám
dozott néhai szeretett éilos atyánk, branyicskai Nagy László, melyre a’ kiadhatási szabadalmat men 182?.b. megnyerte volt a felsőbbségtől , de a bekövetkezett házi terhes súlyos csapások egyfelől , másfelől körülményei változásai miatt hoszszas fáradozásai méltó jutalmat, munkája kiadhatását meg nem érhető, elragadtatva az övéi karjai közzül az 1856-ik évi cholera által. S így reánk is, iskolai pályánkat csak most végzett fiaira maradott azon gyermeki édes hálás kötelesség közrebocsátani egy oly munkát, mely egy bírálat szigor törvényeit aligha kiállhatja; de a mennyiben az erdélyi szász nemzet kebeli törvényeinek könnyebb felfoghatására kulcsul szolgálhat, minden esetre figyelemre méltó, annyival is inkább, midőn a’ legújabb felséges udvari rendelmény szerint az ügyvédi hivatalt a’ új szász nemzet kebelében is folytatni akarók ’kötelesek az ügyvédi szoros megvizsgáltatást a’ nemzet gyűlése előtt kiállva, a’’szabadalmat és engedélyt e’ végre innepélyesen kinyerni. A mint mondok, e kis munka ugyan távol áll a’ tökély pontjától (osztán a’ tökély képzete e' földön csak is egy ideál, felséges remek kép, melyhez csak alig közeledni, de elérni férfias küzdelmek után se lehet) peig ez még sem kicsiny köz, s éppen azért ekkora morzsa is azon még csak bal mocskához, melyből földet éggel öszvekötő magasságot emelni végetlen szép rendeltetése az emberiségnek, ér valamit, s ő is tölt be egy pontocskát a zavart eszmék tisztába hozatalát munkáló, eszközlő mozgalmak sorában.“ Szászvárosi hír- Augustus 30-a estve 9 óra tájban itt nagy égiháború és zivatar volt, mikor egy villám a’ szászok temploma új tornyát érte, de abban kevés kárt tett, csak egy két darab fát, és a’ templomban néhány széket perzselt meg. Becsapott a’ villám továbbá két szász polgár udvarára is, az egyiknek két ludját megölte, másiknak több tégláját öszvehányta.• Sok esővel járó zivatarok után a’ szőlősgazdák nagy örömére az idő itt felajlani kezdett: a’gabona árra még nem hágott, de úgy látszik, hágni fog. Őszinte vári. IS o z to jé.S cse ipsiszin tes. Egyik közelebbi ,Pesti Hírlap szerint, folyó sept. 2-k Zemplén megyének bodrogközi vidékén támadott nagy dörgések és villámlások között estvéli 8 óra tájban lúdtojás nagyságát is sokkal felyülhaladó s lövellő sebességű jégdarabok estek. Ezen iszonyú jégeső és elemvihar mint egy félóráig tartott, négy helység határát semmivé tette, 71 darab ’s több gulyabeli kisebb nagyobb szarvas marhákat, nyulakat, ’s a’ t, melyek a’ mezőn lévén, futással kívántak maguknak menedéket keresni, agyonvert, ’s végre még az épűletek belsejében is tetemes kárt okozott, a’ levegőt pedig téli hidegségűvé változtatta. Ily borzasztó csapásra, a’ káraikat másnap fájdalmas érzéssel szemlélő lakosok közül a’ legékesebbek sem emlékeznek. Oi*szig'j£yü3csl k italos. CCLXKd kerületi ülés, augustus 17-kén. Ez ülésben, a’ tegnap megkezdett, az esküttszék elvére alkalmazott bűnvádi eljárás folytatólagos tárgyalása vala napirenden; a’ kerületi választmány munkálata egészen, a’nélkül , hogy valamely kérdés iránt vitatkozás lett volna, helybehagyatott. Százkilenczvenkilenczedik országos ülés, aug. 17-k a’ RK és RRnél. Tárgy: az V-d osztályú sérelmek ’s kivonatok feletti tanácskozás folytatása. Mármaros megyének 78 pont alatti kivánata felterjesztetni határoztatok; a’ többire nézve pedig a’ kerületi megállapodás helybehagyatott. —• B. megyének a’ papi javak világiasitása iránt a’ 128-d pontban foglalt kivonatára kerülvén sor, az, itt is élénk vitatkozást idézettelő. Legelől szólott az elmi főkáptalan követelkére Borsod megye indítványát mint törvény - 's jogokkal ellenkezőt mellőztetni: állításának támogatására nézve törvényeket idéze fel , mondá, miképp sz. István 2-dez. azt rendeli, hogy a’ király az egyháznak tett adományait védje és azokra úgy mint tulajdon örökségére, sőt még inkább ügyeljen. Továbbá az aranypecsétes levél 17 czikkében nyilván ki van mondva, hogy senki és soha meg ne fosztassék birtokától, melyet jogszerü szolgálataiért nyert vala; már pedig a’ magyar hath. papság, egy felől háborúban és békében a’ magyar nemességgel együtt küzdött, vérzett, munkálódott, másfelől, mint egyház szolgái, kelet népét úgy nevelték, hogy a’ keresztyénség rettentői a’ keresztyénség dicső erős bástyájává változtak. Les hozá a imae normst, mely szerint a’ praelatusok, egyház kormányzói , bárók, mágnások, nemesek, jóemberek mind személyükre, mind világi javaikra nézve egyforma szabadsággal és kiváltsággal kell birniok. — Igaz ugyan szóla tovább , hogy néha kir. bírák által az egyháztól az adományok viszszaszedettek, midőn t. i. a’ korona elidegenithetlen javai ajándékoztattak , de az a’ nemesi rendnél is megtörtént, mint Kálmán törvényei, II András, IV Béla, I Károly évlapjai bizonyítják. Igaz tovább, hogy midőn az országot pártok dúlták ’s a’ magyar a’ török járma alatt nyögött, sok egyházi javak elhagyattak, elfoglaltattak; de ezen szomorú időkben sem a’ katonai javak, sem a’ nemesi birtokok nem voltatt bátorságban és 1530-tól alig volt egy gyűlés, melyben a’ világi ’s egyházi javak viszszaadatása ne parancsoltatok volna. [Mindkettő királyi adományból veszi eredetét, mindkettőnél egyformán hangzanak az adományozók szavai ,,jure proprio perenni plena cum libertate in perpetuum damus, donamus, conferimus“ ’s valóban csak legnagyobb csalódás által lehetséges, hogy ugyan egy adományozónak egyképp hangzó szavaiból a’világiaknak ,,dominium directum“ az egyháznak csak ,,dominium utile“ tulajdonittassék. Felemlité végre az 1790 beli 25-d. czikket, mely szerint ő Felsége az egyházakat mindennemű jogaiban megtartani ígérte. E’ jog oly tulajdoni, melyet az IBM franczia, 1817 bajor, 1818 sziczsiai, 1821 burkus, 1827 felső rajna-melléki tartományok concordatumai, az 1850-b át nézett franczia Chartha is elismert. — Az utánna szólott káptalani követ hasonló értelemben nyilatkozott ’s igyekezett bébizonyitni, hogy az egyházi javak nem státus tulajdona, hanem az egyház azokat úgy birja, mint más akárki a’ maga sajátját. Végre ez ülésben a bodi inditvány pártolására 7. megye követe emelt szót, beszéde hoszszas és igen érdekes volt; a’ kérdés feletti vitatkozás azonban a’ mai nap eredményhez még nem juthatott. Százkilenczvenkilenczedik országos ülés, eug. 17-k a’ mélt. földnél. Nádor ő fennsége, ülés kezdetével felolvastatá a büntető törvénykönyv körüli harmadik rendi izenetet ’s azt sajtó alá adatni rendelő Ezután a’ mélt. föRRnek az országos sérelmek’s kivonatok első osztályát tárgyazó második válaszizenete olvastatván, köziratra bocsáttatott. Ennek végzetével a fő- RR a’ napirendre térvén át, a’ sérelmek második osztályának hátralévő része, valamint szintén a harmadik és negyedik osztály is tanácskozásba vétetett ’s a’ legtöbb pontokban a hét tábla köztti egyezés megtörtént.— Végül nehány a’ RR és RR üléséből áthozott 5-d osztálybeli sérelmek olvastatván, köziratra bocsáttatni rendeltettek. CCLXIlI-d kerületi ülés, aug. lQ-k Az egyik kerületi elnök, ki a’ váltó törvények ujonani kidolgozásával vala megbizva, előterjeszti, miképp a’küldöttség munkálatát bévégezvén, az legközelebbről köziratra fog bocsáttatni. Ezután a’ szabad kir. városok elrendezése tárgyában készült ötödik izenet hitelesíttetett; s végre a’ földnek az országgyűlési szállások iránt átküldött 2-d izenete jött tanácskozás alá, mely is közértelemmel elfogadtatott. — A’ tanácskozás alőtt lévő tárgyak eképp bévégeztetven, a’ kerületi RR közkívánatánál fogva , sur. személynök ő amlga nevenapja üdvözlésére a’ RR szivérzéseik tolmácsolása végett, a’ ker. elnökséget és a’ tábla legöregebb jegyzőjét Palóczy Lászlót bizták meg. Kétszázadik országos ülés, aug. 10-A a’ KK és RRnél. Ülés kezdetével Falóczy László, a’ mai kerületi közkivonat következtében, kir. személynek önmlgát megköszöntette ’s érzékeny szavakban nyilvánita a’ KRrich önmlga iránti szives és forró tiszteletét ’s azon buzgó óhajtását, hogy a’ haza és fejedelem szolgálatában a’ Mindenhatósség számos évekig a’ nemzet örömére éltesse. A’ RR, az ősz követ szívből eredeti üdvözlő beszédet hangos éljenekben hangozák viszsza. Személynek ő malga pedig a’ RRnek ezen bizodalmát szintúgy elérzékenyült szavakban köszönte r meg. — Ezután a’ napirendre menvén át a’ RR a’ hadi inditvány felett a’ közelebbi ülésben félbeszakadt tanácskozás folytattatott,elnöke nagyméltósága felszólitá .a’ RRet, hogy mivel ezen kérdés már másutt elegendőleg megvitattatott ’s 7. megye követe a’ tegnapelőtti illésben mindent elmondott, amit csak a’ borsodi inditvány támogatására felhozni lehetett ’s ellene is mind az eddig szólott káptalanok követei, mind pedig önmaga által a’ hazai törvényekből kimutatott adatok elmondanak; annálfogva, ha javaslatát elfogadni nem akarják , ajánlotta a’ BBnek, hogy utasitásaik tartalmát röviden adják elő. Ezen javaslat azonban egy ideig figyelem nélkül maradt. A’ felszólalt káptalanok követei 7. megye tegnapelötti előadásának czáfolatába bocsátkoztak; mi ismét újabb ellenokok elöhordására adott alkalmat; egy megyei követ éles előadással támogatta B. indítványát. A’ vitatkozás még hoszszasan folyt volna mindkét részről a’ tárgy felett; de elnök önmaga újabb figyelmeztetése következtében, a’ szólani kivánt megyei és városi követek csak röviden terjesztették elő utasításaikat, melynek eredménye az lett , hogy a’ többség a’ kerületi határozatot emelé végzésre. — Ezután még a’ hátra lévő több sérelmek és kivánatok felett folyt a’ tanácskozás. Ezekre a’ kerületi szerkezet a’ nélkül, hogy valamelyiknél hoszszas vitatkozás keletkezett volna, változatlanul meg hagyatott, valamint a’ bányatörvénykönyv iránti 111 izenet és az országgyűlés berekesztését tudató kegyelmes kir. leiratra tett nyilatkozat is. — Végre felvétetett a’ sz. kir. városok elrendezése tárgyában készült 5-dik izenete a’ BRnek, ez is némi átalános megjegyzések után helybehagyatott. Sept. 17 ’s 18-kai országos ülésben a’ RK és RRnél a’ váltótörvények lévén tanácskozás alatt, végeztetett, hogy a’ betablazott váltó, váltói minémüségét átaljában elvesztvén, közönséges kötelezvényül tekintessék; továbbá a’ KK. és RR azon határozatukat, hogy váltót ingatlanra is lehessen biztositani, viszszahúzták. — Sepr. 18-k a’ mélt. főrendek, a’ túrmezei panasz tárgyában az illorismus iránt általánosan készült felírás felterjesztését elfogadták ; de a’ panaszban sérelmet nem látván , erre nézve előbbi nézeteik mellett maradtak. 30 KÜLFÖLD. Spanyolország’. Madridból sept. 6-ról jött újabb tudósítások szerint, oda mint állittatik hivatalos úton megérkezett a’ Spanyolország és Marokko közötti versengések eligazítása. Az angol követséghez tartozó Barrye érkezett a’ fővárosba ezen tudósítással. A’ marokkói császár az elbe tett feltételeket elfogadta, a’ spanyol consult megölető tisztviselő megbüntettetik, és a’ consul családja bizonyos kárpótlási öszveget kap. — A' választások a’ cortes-i gyűr