Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-09-27 / 78. szám

dozott néhai szeretett éilos atyánk, branyicskai Nagy László, melyre a’ kiadhatási szabadalmat m­en 182?.­b. megnyerte volt a felsőbbségtől , de a bekövetkezett házi terhes súlyos csapások egyfe­lől , másfelől körülményei változásai miatt hosz­­szas fáradozásai méltó jutalmat, munkája kiadha­­tását meg nem érhető, elragadtatva az övéi kar­jai közzül az 1856-ik évi cholera által. S így re­ánk is, iskolai pályánkat csak most végzett fiai­ra maradott azon gyermeki édes hálás kötelesség közrebocsátani egy oly munkát, mely egy bírálat szigor törvényeit aligha kiállhatja; de a­ mennyi­ben az erdélyi szász nemzet kebeli törvényeinek könnyebb fel­foghatására kulcsul szolgálhat, min­den esetre figyelemre méltó, annyival is inkább, midőn a’ legújabb felséges udvari rendelmény sze­rint az ügyvédi hivatalt a’ új szász nemzet kebe­lében is folytatni akarók ’kötelesek az ügyvédi szoros megvizsgál­tatást a’ nemzet gyűlése előtt kiállva, a’’szabadalmat és engedélyt e’ végre in­­nepélyesen kinyerni. A mint mondok, e kis mun­ka ug­yan távol áll a’ tökély pontjától (osztán a’ tökély képzete e' földön csak is egy ideál, felsé­ges remek­ kép, melyhez csak alig közeledni, de elérni férfias küzdelmek után se lehet) pe­ig ez még sem kicsiny köz, s éppen azért ekkora morzsa is azon még csak bal mocskához, melyből földet éggel öszvekötő magasságot emelni véget­­len szép rendeltetése az emberiségnek, ér vala­mit, s ő is tölt­ be egy pontocskát a zavart esz­mék tisztába hozatalát munkáló, eszközlő moz­galmak sorában.“­ Szászvárosi hír- Augustus 30-a estve 9 óra tájban itt nagy égih­áború és zi­vatar volt, mik­or egy villám a’ szászok temploma új tornyát érte, de abban kevés kárt tett, csak egy két darab fát, és a’ templomban néhány széket perzselt­ meg. Be­csapott a’ villám továbbá két szász polgár udvarára is, az egyiknek két ludját megöl­te, másiknak több tégláját öszvehányta.­­• Sok esővel járó zivatarok után a’ szőlős­gazdák nagy örömére az idő itt felajlani kezdett: a’gabona árra még nem hágott, de úgy látszik, hágni fog. Őszin­te vári. IS o z t­o j­é.S c­s­e ipsis­z­i­n t­e­s. Egyik közelebbi ,­Pesti Hírlap­ szerint, fo­lyó sept. 2-k Zemplén megyének bodrog­közi vidékén támadott nagy dörgések és vil­lámlások között estvéli 8 óra tájban lúdto­­jás nagyságát is sokkal felyülh­aladó s lö­vellő sebességű jégdarabok estek. Ezen iszo­nyú jégeső és elemvihar mint egy félóráig tartott, négy helység határát semmivé tette, 71 darab ’s több gulyabeli kisebb nagyobb szarvas marhákat, nyulakat, ’s a’ t, melyek a’ mezőn lévén, futással kívántak maguknak menedéket keresni, agyonvert, ’s végre még az épűletek belsejében is tetemes kárt oko­zott, a’ levegőt pedig téli hidegségű­vé vál­toztatta. Ily borzasztó csapásra, a’ káraikat másnap fájdalmas érzéssel szemlélő lakosok köz­­ül a’ legékesebbek sem emlékeznek. Oi*sz­ig'j£yü3csl k italos. CCLXK­­d kerületi ülés, augustus 17-kén. Ez ülésben, a’ tegnap megkezdett, az eskü­tt­­szék elvére alkalmazott bűnvádi el­járás foly­tatólagos tárgyalása vala napirenden; a’ ke­rületi választmány munkálata egészen, a’nél­kül , hogy valamely kérdés iránt vitatkozás lett volna, hely­behagy­atott. Százkilenczvenkilenczedik or­szágos ülés, aug. 17-k a’ RK és RRnél. Tárgy: az V-d osztályú sérelmek ’s kivona­­tok feletti tanácskozás folytatása. Mármaros megyének 78 pont alatti kivánata felterjesz­tetni határoztatok; a’ többire nézve pedig a’ kerületi megállapodás helybehagyatott. —• B. megyének a’ papi javak világiasitása iránt a’ 128-d pontban foglalt kivonatára kerül­vén sor, az, itt is élénk vitatkozást idézett­elő. Legelől szólott az e­l­mi főkáptalan követe­l­kére Borsod megye indítványát mint törvény - 's jogokkal ellenkezőt mellőz­­tetni: állításának támogatására nézve törvé­nyeket idéze­ fel , mondá, miképp sz. István 2-d­­­ez. azt rendeli, hogy a’ király az egyháznak tett adományait védje és azokra úgy mint tulajdon örökségére, sőt még in­kább ügyeljen. Továbbá az aranypecsétes levél 17 czikkében nyilván ki van mondva, hogy senki és soha meg ne fosztassék bir­tokától, melyet jog­szerü szolgálataiért nyert vala; már pedig a’ magyar hath. papság, egy felől háborúban és békében a’ magyar nemességgel együtt küzdött, vérzett, mun­­kálódott, másfelől, mint egyház szolgái, ke­let népét úgy nevelték, hogy a’ keresztyén­­ség rettentői a’ keresztyénség dicső erős bástyájává változtak. Les hoz­á a i­mae no­rmst, mely szerint a’ praelatu­sok, eg­y­ház k­or­má­ny­zó­i , bárók, mágnások, nemesek, jó­­em­berek mind személyükre, mind világi ja­vaikra nézve egyforma szabadsággal és ki­váltsággal kell birniok. — Igaz ugyan­ szó­­la tovább , hogy néha kir. bírák által az egyháztól az adományok viszszaszedettek, midőn t. i. a’ korona elidegenithetlen javai ajándékoztattak , de az a’ nemesi rendnél is megtörtént, mint Kálmán törvényei, II And­rás, IV Béla, I Károly évlapjai bizonyítják. Igaz tovább, hogy midőn az országot pár­tok dúlták ’s a’ magyar a’ török járma alatt nyögött, sok egyházi javak elhagyattak, el­foglaltattak; de ezen szomorú időkben sem a’ katonai javak, sem a’ nemesi birtokok nem voltatt bátorságban és 1­530-tól alig volt egy gyűlés, melyben a’ világi ’s egyházi ja­vak viszszaadatása ne parancsoltatok volna. [Mindkettő királyi adományból veszi erede­tét, mindkettőnél egyformán hangzanak az adományozók szavai ,,jure proprio perenni plena cum libertate in perpetuum damus, donamus, conferimus“ ’s valóban csak leg­nagyobb csalódás által lehetséges, hogy u­­gyan egy adományozónak egyképp hangzó szavaiból a’világiaknak ,,dominium directum“ az egyháznak csak ,,dominium utile“ tulaj­­donittassék. Felemlité végre az 1790 beli 25-d­­. czikket, mely szerint ő Felsége az egyházakat mindennemű jogaiban megtarta­ni ígérte. E’ jog oly tulajdoni, melyet az IBM franczia, 1817 bajor, 1818 sziczsiai, 182­1 burkus, 1827 felső rajna-melléki tar­tományok concordatumai, az 1850-b át né­zett franczia Chartha is elismert. — Az u­­tánna szólott káptalani követ hasonló érte­lemben nyilatkozott ’s igyekezett bébizony­it­­ni, hogy az egyházi javak nem státus tu­lajdona, hanem az egyház azokat úgy bir­ja, mint más akárki a’ maga sajátját. V­ég­re ez ülésben a­ b­o­di inditvány pártolásá­ra 7. megye követe emelt szót, beszéde hoszszas és igen érdekes volt; a’ kérdés fe­letti vitatkozás azonban a’ mai nap ered­ményhez még nem juthatott. Százkilenczvenkilenczed­ik or­szágos ülés, eug. 17-k a’ mélt. földnél. Nádor ő fennsége, ülés kezdetével felolvas­­tatá a büntető törvénykönyv körüli harma­dik rendi izen­etet ’s azt sajtó alá adatni rendelő Ezután a’ m­élt. föRRnek az orszá­gos sérelmek’s kivonatok első osztályát tár­­gyazó második válaszizenete olvastatván, köz­iratra bocsáttatott. Ennek végzetével a fő- RR a’ napirendre térvén­ át, a’ sérelmek má­sodik osztályának hátralévő része, valamint szintén a harmadik és negyedik osztály is tanácskozásba vétetett ’s a’ legtöbb pontok­ban a hét tábla köztti egyezés megtörtént.— Végül nehány a’ RR és RR üléséből átho­zott 5-d osztálybeli sérelmek olvastatván, köziratra bocsáttatni rendeltettek. CCLXIlI-d kerületi ülés, aug. lQ-k Az egyik kerületi elnök, ki a’ váltó törvé­nyek ujonani kidolgozásával vala megbizva, előterjeszti, miképp a’küldöttség munkálatát bévégezvén, az legközelebbről köziratra fog bocsáttatni. Ezután a’ szabad kir. városok elrendezése tárgyában készült ötödik izenet hitelesíttetett; s végre a’ földnek az or­szággyűlési szállások iránt átküldött 2-d i­­zenete jött tanácskozás alá, mely is közér­­telemmel elfogadtatott. — A’ tanácskozás a­­lőtt lévő tárgyak eképp bévégeztetven, a’ kerületi RR közkívánatánál fogva , sur. sze­­mélynök ő amlga nevenapja üdvözlésére a’ RR szivérzéseik tolmácsolása végett, a’ ker. elnökséget és a’ tábla legöregebb jegyzőjét Palóczy Lászlót bizták­ meg. Kétszázadik országos ülés, aug. 10-A a’ KK és RRnél. Ülés kezdetével Fa­­lóczy László, a’ mai kerületi közkivonat kö­vetkeztében, kir. személynek ö­nm­lgát meg­­köszöntette ’s érzékeny szavakban nyilváni­­ta a’ KRrich ö­nmlga iránti szives és forró tiszteletét ’s azon buzgó óhajtását, hogy a’ haza és fejedelem szolgálatában a’ Minden­ható­sség számos évekig a’ nemzet örömé­re éltesse. A’ RR, az ősz követ szívből ere­deti üdvözlő beszédet hangos éljenekben hangozák­ viszsza. Személynek ő m­alga pe­dig a’ RRnek ezen bizodalmát szintúgy el­­érzékenyült szavakban köszönte­ r meg. — Ezu­tán a’ napirendre menvén­ át a’ RR a’ hadi inditvány felett a’ közelebbi ülésben félbe­szakadt tanácskozás folytattatott,elnök­e nagy­­méltósága felszólitá .a’ RRet, hogy mivel e­­zen kérdés már másutt elegendőleg megvitat­­tatott ’s 7. megye követe a’ tegnapelőtti il­lésben mindent elmondott, amit csak a’ bor­sodi inditvány támogatására felhozni lehe­tett ’s ellene is mind az eddig szólott káp­talanok követei, mind pedig ö­nmaga által a’ hazai törvényekből kimutatott adatok el­mondanak; annálfogva, ha javaslatát elfogad­ni nem akarják , ajánlotta a’ BBnek, hogy utasitásaik tartalmát röviden adják­ elő. E­­zen javaslat azonban egy ideig figyelem nél­kül maradt. A’ felszólalt káptalanok köve­tei 7. megye tegnapelötti előadásának czá­­folatába bocsátkoztak; mi ismét újabb el­lenokok elöhordására adott alkalmat; egy megyei követ éles előadással támogatta B. indítványát. A’ vitatkozás még hoszszasan folyt volna mindkét részről a’ tárgy felett; de elnök ö­nmaga újabb figyelmeztetése kö­vetkeztében, a’ szólani kivánt megyei és vá­rosi követek csak röviden terjesztették­ elő utasításaikat, melynek eredménye az lett , hogy a’ többség a’ kerületi határozatot e­­melé végzésre. — Ezután még a’ hátra lévő több sérelmek és kivánatok felett folyt a’ tanácskozás. Ezekre a’ kerületi szerkezet a’ nélkül, hogy valamelyiknél hoszszas vitatko­zás keletkezett volna, változatlanul meg ha­gyatott, valamint a’ bányatörvénykönyv irán­ti 111 izenet és az országgyűlés berekeszté­sét tudató kegyelmes kir. leiratra tett nyi­latkozat is. — Végre felvétetett a’ sz. kir. vá­rosok elrendezése tárgyában készült 5-dik izenete a’ BRnek, ez is némi átalános meg­jegyzések után helybehagyatott. Sept. 17 ’s 1­8-kai országos ülésben a’ RK és RRnél a’ váltótörvények lévén tanácsko­zás alatt, végeztetett, hogy a’ betablazott váltó, váltói minémüségét átaljában elveszt­vén, közönséges kötelezvényül tekintessék; továbbá a’ KK. és RR azon határozatukat, hogy váltót ingatlanra is lehessen biztositani, viszszahúzták. — Sepr. 18-k a’ mélt. főren­dek, a’ túrmezei panasz tárgyában az illo­­rismus iránt általánosan készült felírás fel­terjesztését elfogadták ; de a’ panaszban sé­relmet nem látván , erre nézve előbbi néze­teik mellett maradtak. 30 KÜLFÖLD. Spanyolország’. Madridból sept. 6-ról jött újabb tudósítások szerint, oda mint állittatik hivatalos úton megérkezett a’ Spanyolország és Marokko közötti versengé­sek eligazítása. Az angol követséghez tarto­zó Barrye érkezett a’ fővárosba ezen tudó­sítással. A’ marokkói császár az el­be tett feltételeket elfogadta, a’ spanyol consult megölető tisztviselő m­egbüntettetik, és a’ consul családja bizonyos kárpótlási öszve­­get kap. — A' választások a’ cortes-i gyűr

Next