Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-10-18 / 84. szám
mely szerkezeti módosítások is történtek.— Végül a’ katonaélelmezést tárgyazó alsótáblai izenet, a’ Részek viszszakapcsolása iránti 3-d izenettel együtt, köziratra bocsáttatott. CCLXXIII-d kerületi ülés, aug. 3 la k. Tárgy: hitelesítések, birtok- ’3 hivatalképpesség, a’ kénszeritett fuvarozás megszüntetése. Ez ülés a’ tegnapi tárgy feletti hitelesítés folytatásával kezdetvén meg, a’ tégla és cserépzsíndely égethelése iránt a szerkezet aképp állapittatott meg, hogy a’ jobbágyoknak tulajdon földjükön kívül a’ közlegelőn is minden megszorítás nélkül úgy engedtetik meg, hogy oly községekben, hol a’lege- tól elkűlönözve nincsenek, az arra megtuvántató hely kijelelése, a földes úr köz megegyezésével, hol pedig már elkűlönözve van, a’ község által történjék. Következve még a’ pótló és° felvilágositó úrbéri törvényjavaslatokhoz csatolt izenet, úgy a’ só szabad árulhatása tárgyában készített izeneti törvényjavaslat, valamint Somogy megyének a’ házaló kereskedők eltiltásából eredeti sérelme orvoslása vegett tett izenet és felírást javaslat hitelesíttetett; ennek végeztével pedig a’ maskor megszakadt fonalon a’ kiszemelt indítványok között a’ birtok- és hivatalképpesség iránt folyt a tanácskozás. Az elsőre nézve, több nyilatkozatok után, törvényhozatala szükségesnek találtatván, Szemere és Ghyczy kér.jegyzők meghozattak, hogy minél előbb e’ tárgyban törvényjavaslatot készítsenek. A’ másodikra nézve pedig t. i. a’ hivatalképpességre, huzamos vitatkozás után, szavazat sürgettetett, ’s azon kérdésre: váljon a’ hivatalképpesség átalánosan a’ nem-nemesekre is kiterjesztessék-é, vagy nem? 25 megye 23 ellenében nemmel szavazott. Ez nem várt eredmény következtében megemlíttetett, hogy az országbani hivatalok hétfélék u. m. administrationalis és bírói, melynek nyomán, több felvilágosító kijelentések folytán , a 23 szavazathoz, még három megyei követek csatlakoztak , kik az administrationalis hivatalokra a’ hivatalképpességet a’ nemnemesekre is kiterjesztetni hivánák; ’s e’ szerint végzésül kimondatott, hogy az ország nemnemes lakosai ezentúl minden közigazgatási hivatalokra, ide értve a’ helytartó tanácsi és cancellariai hivatalokat is, alkalmaztassanak. — Ezután a’ kiszemelt indítványokra kerűlvén sor, a’ 17-dik pont, mely a’ kir. helytartó tanács felügyelése alatt lévő alapítványi pénztárak országgyűlésem számoltatását tárgyazza, elfogadtatott. Valamint szintén a’ 18-d szerint a’ jelen országgyűlés költségeinek a’ nemesség általi viselése. A’ 1Q-d pont felhívásánál fogva, az adózók által kiszolgáltatott előfogatokra nézve 29 megyei szótöbbséggel ló ellenében, egy megyei követ indítványára, a’ hivatalos és nemhivatalos előfogatok a’ kezeléssel együtt, mely tetőpontja az előfogatoknak, törvény által eltörlendőknek határoztattak; azonban a’ tisztviselők hivatalos szükségére megkívántak előfogatok, megyei rendelkezésre, a’ katonai fuvaroztatások pedig, az élelmezési országos választmány intézkedésére bízattak. Kétszáztizedik országos ülés, augustus 31-kén a’ mélt. főRRnél. A’ bányatörvénykönyv iránti negyedik rendi izenet tárgyalása lévén napirenden, ez iránt a’ két tábla közötti egyesség megtörtént, miről a’ RR rövid izenet által értesittetni végeztettek. Egy gróf, ki e’ tárgynak előbbi vitatásainál jelen nem lehetett, a’ felvet némely határozatokra figyelmezteté, melyeket nagy gyakorlati tárgyismerettel nemcsak czélirányosoknal; nem, hanem még igazságosoknak sem talált, jelesen a’ kisajátítás, a’ kőszén ’s a’ timsó körüli intézkedéseket; de nádor ő fennsége, sajnálván ugyan, Hogy a’ szónok hátráltatott a’ tanácskozásokat elismert szaktudományával gyámolitni, a’ kérdésnek mostani stádiumában mindazáltal, hol az említett pontok iránt már táblai végzés létezik, már semmi változásnak helye nem lehetvén , a’ mai határozatot teljes hozzájárulásra kimondotta. — Felolvastatott ezután a’ vallásbeli súlyok és nehézségeknek a multországgyülésröl fenntartott pontjai tárgyában a szerkezet harmadik rendi szenet, melynek első pontja, a’ reversalisok, hoszszas , de az egészen kimerített tárgynál semmi lényeges újat magukban nem foglaló vitatkozások után oda dönteték el a’ többség által, hogy a’ foRR e’pont iránt előbbi nézeteik mellett megmaradnak. — Ellenben az átmenetei kérdésében a’ PiR javaslata, 900 jeles előadások után elfogadtatott, miután egy grófnak azon indítványa, hogy a’ megyei választmánynál megjelenő lelkésznek minden oktatás tiltassék , valamint ama újólag némely tagok által követett korlátlan ’s minden világi hatalomnak jelentés nélkül megengedendő átmenet, elmellőztettek.— Ezen a’és végső tárgyát képező a’ vegyesházasságotból eredő válóperek feletti tanácskozás, mely az ülést késő délutánig kihúzván, a’ legkitűnőbb előadásokkal vala teljes. A’többség a’ tábla előbbi nézetei mellett megmaradt, miután a’ már mult alkalommal tett s ma megújított indítvány azon különbség iránt, mely az eredetileg vegyes és oly házasságok közti volna teendő, melyek keletkeztekkor tisztán protestánsok lévén, az egyik félnek a’ katholikus hithez átmenete által vegyesekké válnak, valamint a’ múltkor, úgy most is elmellőztetett, az izenet többi tartalmára nézve a’ tanácskozások jövő ülésre halasztatván. CCLXXIV-d kerületi ülés, September 2-k. Ez ülésben az országos sérelmek és kivártatok tárgyában készített 2-dik, ’s a folytatólagosan béadott sérelmek iránti izenetek hitelesíttetvén , ennek végeztével Homárom megye követe, legújabban érkezett utasitásánál fogva előterjesztő, miképp folyó évi mártz. 20-i tisztujitás következtében a’ BB elbe nyújtott többek által aláirt folyamodványt közgyülésileg hozott határozat folytában küldői közakarattal megszüntetni kívánják. — A’ sajtótörvény kidolgozására megbízandó kerületi választmányhoz a kir. városok részéről következő tagok választattak: a’ dunáninneni kerületből Szumrák János Besztercze, dunántúli kerületből Sáy István Székesfejérvár, tiszáninneni kerületből Engelmayer Károly Kézsmárk, és tiszántúli kerületből Aigner Ferdinand Szeged városok követei; a’ káptalanok pedig Medgyesi János váczi káptalan követét választották. Ezután a’ sorozat felett történt némi vitatkozás; voltak , kik a’ múltkori megállapodás nyomán a’ váltótörvényekben teendő javításokat, mások pedig a’ börtönrendszer tárgyában átküldött 3-d főrendi izenetet kívánták legelőször tárgyalás alá venni, a’ többség az utóbbi mellett nyilatkozott; magára a’ rendszerre nézve legnagyobb részben megtörténvén az egyesség. Ellenben a’ büntetések nemeinek meghatározásába csak akkor bocsátkozandanak, midőn a’ főRR, a’ büntető törvénykönyvnek a’ bűnök és büntetésekről szóló első része iránt nézeteiket a’ RRhel közleni fogják. Kétszáztizenegyedik országos ülés, sept. 2-kán a’ RR és RRnél. A’bányatörvénykönyv tárgyában átküldött 4-d főrendi izenet felolvastatván, kéziratra bocsáttatott. — Ezután a’ régibb és pótlólag béadott sérelmek s kivánatok iránti izenet vétetvén tárgyalás alá, a’ kerületi szerkezet változatlanul helybehagyatott. — Ennek végeztével az itélőmester, ki ezen tárgyalt VII . osztályú sérelmek iránti munkálatot a’ fóRRhez átvitte, jelenté, hogy a’ főRR azon sérelmek felterjesztésében, melyek iránt a’ két tábla közötti egyesség megtörtént, megegyeztek. 335 October 7 ’s 8-kai kerül, ülésekben a’ pénzügyi munkálat tárgyaltatván, a’ háziadó megbukott, a’ kamatbiztositás és párvonalos elleni biztosításra nézve az országos választmány véleménye elfogadtatott. Az ország költségén vasútépítést csak nehány megyei követ javasta. — Ugyan e’ két napon tartott főrendi ülésben a’ birtoképpesség győzedelmeskedett. Az egyházi adományosok törvényszékéről a törvényjavaslat nem pártoltatott. A’ jobbágyok általi sóárulás iránt az előbbi nézetek tartattak meg. A’ világos örökösödés tárgyában javaslati felyebbviteli bíróságul a’ törvényszék nem fogadtatott el. Végre az Ausztriában divatozó lehúzási díj iránti felírás szintúgy nem helyeseltetett. Ausztria illyrirt Császár és király ő Felsége vele született atyai kegyelmességénél és nagyfér fitiségénél fogva, Triestbe tett utazása alkalmával a tengerparti tartomány különböző városaiban lévő jótékony intézeteket és szegényeket kisebb nagyobb öszvegekkel felségelleni méltóztatott. Mely királyi bőkezűség és kegyesség által kaptak, ezüstpénzben: A’ triesti szegényintézet 1000, a’ triesti szegények 1 500, ugyanazok 300, capodistriai szegények 300, pisinoi szegényintézet 200, a’ szegények Pisinoban 100, Polaban 150, Rovignoban 400, Parenzoban 200, Piranóban 300, piranoi kórház 500, süketnémaintézet Görczben 500, az árvaház ugyanott 500, a’22-d számú cs. k. gyalog-ezred katonanevelőháza ugyanott 400, szegény intézet ugyanott 600, szegények ugyanott 400 rftot , mindöszve tehát 7550 rftot ezüstben. Ch IS I IC*715á. A'mint Lembergböl írják, az idei országgyűlés, ő Felségének juh 5-n költ hlmes leirata szerint sept. 16-n nyittatott meg, 6 hir. Fennségi, főherczeg estei Ferdinand, a’ királyság polgári és katonai főkormányzója , országgyűlési elnök és első kir. biztos által, ki az irt napon a’más két kir. biztos gr. Potochi Alfred és Badeni Kázmér lovag kíséretében az országgyűlési teremben megjelenvén, kormányszéki elnök hochfeldeni b. Krieg által tiszteletteljesen fogadtatott ’s egy a’ KK és RRhez intézett beszéddel az emlitett kinyitást véghez vitte, a’ kir. hímes leírásokat, mikben az ő Felsége kivánatai vagy postulatumai foglaltattak, német és lengyel nyelven felolvastatta; e kir. Fennségének pedig a’ KK és RR nevében Lewichi Mihály érsek és metropolita felelt. A’ következő napokon folytak az országgyűlési tanácskozások, ’s azok bévégeztetvén , sept. 23-a főkormányzó és kir. biztos főherczeg , kir. Fennsége újra megjelent az országgyűlési teremben, ’s miután a’ RK és RR végzéseit német és lengyel nyelven felolvastatta , egy beszéddel az országgyülést bézárta. Valamint a kinyitás napján úgy a következőkön a’ főkormányzó kir. főherczegnél fényes ebéd volt, mire a’ RK és RR mindnyájan hivatalosak valának. Spanyolos’SZély’. Említettük a’Barcelonában történt békételen mozgalmakat. Sept. 7-n kellett volna az ujoncz-kiállitásnak megtörténni, mi végre a’ börse épületében 1500 ifjú valt egybehíva? Az alcalde vagy városi elöljáró tudtokra adta, miszerint a’ királyné a’ régibb ujoncz-kiállitásokat elengedte; miért annak csak a’ folyó 1844-d évre kell megtörténni. Ekkor Pujol nevű ifjú azt kérdezte, hogy „áll e még Spanyolországban az 1837-ki alkotmány?“ ,,Igen is“ azt felelte az alcalde. ,,Azon esetben“ mondá az ifjú „quinta, vagy katonakiállitás nem lehet, mivel a’ cortes-i gyűlés által a’ kormány arra felhatalmazva nincs.“ E’ szókra a’ teremben helyeslő kiáltás hangzott el .