Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-10-25 / 86. szám
gos ülés, sept. 5-kén a’ mélt. főRené. A’ városok rendezése tárgyában készitett ötödik főrendi válaszizenet meghitelesittetett, valamint szintén a’ Részek viszszacsatolása iránt felolvasott negyedül főrendi válasz, és utána a’ katona élelmezés felőli válaszizenet is. Végre az országos sérelmek ’s kivártatok tárgyában a’ULI 2-dik izenetére választó második főrendi viszonizenet nemkülönben a’ szekeres házalás eltiltásából folyó somogyi sérelem iránti izenet és felirási javaslat tanácskozás alá kerülvén, annak a’ szabad kereskedés tekintetéböli felterjesztése nem akadályoztatott. CCLXXVIII-d kerületi ülés, septemb. 6-a. Tárgy: váltótörvényi módosítások, zsidók ügye. Legelöl az áruszerződésre nézve tegnap köziratra bocsátott indítvány olvastatván fel, némi módosítással elfogadtatott. Ezután a’ váltó törvényszékek helyeinek változtatása iránt több kivonatok terjesztette kérül de a’ BR e’ részben uj felosztások tételébe nem ereszkedtek. Továbbá a’ károlyvárosi váltótörvényszék előterjesztése nyomán felírás határoztatott, hogy a’ váltótörvények a’ véghelyeken is hirdettessenek ki és léptettessenek életbe. — Végül a’ csődtörvényekben teendő kisebb változtatási javaslatok egybeszedetni, köziratra adatni s később tárgyaltatni határoztalak. — Felvétetett és olvastatott ezután a’ zsidók ügyével foglalkozott választmány munkálata. Ebben két törvényjavaslat foglaltatik: egyik általános, mely eltörölvén a’ türelmi díjt, a’ zsidókat az ország nemnemes lakosai által gyakorlott minden polgári jogokban a’ magyar korona alatt mindenütt részesíteni kívánja. Ez mult országgyűlésen csaknem általános pártolásra talált a’ RR teremében. De a’ föRR 1840-ki apr. 1-én kelt izenetjekben kimondván , miszerint keblüknek is óhajtása, hogy a’ zsidó nép polgári viszonyainak valahára kedvezőbbekké leendő alakitása által azon nemzet a’ közállományhoz szorosabb kötelékekkel kapcsoltassék, mind e’ mellett czélszerűbbnek találják, részletes rendelkezések által, ez ügyben is lassan haladni, így alkottaték a’ második törvényjavaslat, mely részletes engedményeeket foglal magában, ’s mely a’ főBB által is elfogadtatván, felterjesztetett. Azonban a’ május 10-kén kelt k. hír. válasz igen kevés engedményt adott, mit a’ BB az országgyülés végperczeiben felhasználván, törvénybe igtatának ’s így alakult az 1840: 2. t. czik. De az előítéletek ellenében ez sem léphete mindenütt óhajtás szerint életbe, mert az aprós részletességek , az igazság, jog parányi töredékei, számos buvó lyukakat nyitva hagytak a’ versenyzést rettegő elfogultságnak ’s számos kijátszásoknak lettek tárgyai. Ez okból a’ választmány, az elöl említett általános törvényjavaslatot, miáltal annyi ezereknek ha nem is polgári, de legalább emberi jogai biztosítva lennének, törvénybe igtatni legczélszerűbbnek ajánlja. A’ mire nézve többen kezdének nyilatkozni , a’ zsidókat pénzaristocratáknak nevezek, jellemüket mindkét oldalról konczolgaták, ’s némelyek a' javaslatot egyszerüleg elfogadák, mások ellenben ahhoz csak úgy kivánának járulni, ha a’ zsidók régi vallásukat ’s megrögzött szokásaikat elhagyva, magukat minden tekintetben a’ jelen időhöz alkalmaztatják. Azonban az ily értelemben folyt vitatkozások az idő eltelte miatt az ülésben eredményhez még nem juthattak. Kétszáztizenötödik orsz. ülés sept. 6-n a’ RK és RRnél. E’ rövid ülésben csak a’ föRRtöl áthozott több rendbeli válaszizenetek mutattattak bé, melyek a’ maga rendén legközelebb kerületileg tárgyaltatni fognak.— Az átküldött izenetek közzl is megemliterdőnek véltük a’ Részek viszszakapcsoása iránti harmadik szenetet, mely szerint a’ felírásnak ö Felsége ebbe leendő felterjesztése iránt a’ két tábla közötti egyesség megtörtént. Kétszáztizenötödik orsz. ülés, sept. 6-a a’ mélt. félknél. Tárgy : hitelesítés és Hajdúkerület rendelése. Ülés megnyíltával pótlólag béadott sérelmek és a’ katonai élelmezés iránt kelt főrendi válaszok meghitelesittettek. — Azután a’ Hajdúkerület rendezését tárgyazó törvényjavaslatból a két tábla között fennforgó» csekélyebb különbségek ez ülés folytán elenyésztek, elfogadván azokra nézve a’ föRl az alsó tábla javaslatát. De a’ lényegesebb elvkérdések továbbra is feloldatlanul maradtak. A’ bevezető czikknél mindjárt örömmel fogadák ugyan a JÖRR az alsó tábla közelítését azon czikk kihagyása iránt, de egyszersmind nyilvániták , hogy a’ kerületek szavazati jogára nézve előbbi nézeteik mellett maradván, mivel azt világosnak tartják, róla rendelkezni nem kivánnak ’s az erről szóló szakasz kihagyását továbbra is sürgetik. — A’ közvetlen követválasztás ezutánra is elleneztetett, mivel a’többség szélesebb alapon látja nyugodni a’ választó képpességet, hogysem azzal az egyenes választás megférhetne. A’ köztisztviselőknek képviselőkké választhatása továbbra is szorgalmaztatok. — A kir. főkapitány választására nézve a’ kerületben jelenleg divatozó szokás, miszerint ezen tisztviselőt ő Felsége a’ kerület által ajánlandó 3 egyén közül fogja kinevezni, elfogadtatott, de úgy hogy a’ kir. főkapitány az első főrendi izenetben emlitett minden jogokkal fel legyen ruházva. A’ tisztujitásra nézve az előbbi nézetek tartattak meg. A’ végrehajtás végett kiküldendő országos választmány nem helyeseltetett. Az országgyűlés oct. 15-n nem záratott bé. 10 Felsége oct. 13 a költ és másnap elegy ülésben felolvasott Olmes kir. leirata által az országgyűlés bérekesztése véghatárnapjává nov. 10-ét méltóztatott hímesen kitűzni. (A’már emlitett Mines kir. válaszokat, hely szűkéért jövő számunkban közlendjük). — October 14-n tartott főrendi ülésben a’ hitelintézet iránti alsó-táblai javaslat jóváhagyatott. Ugyanaz nap a’ KK és RR nél , a’ városok rendezése ügyébéni hetedik főrendi válasz nem fogadtatott el — A’ pénzügyi választmány munkálata tárgyaltatván, az országos közszükségek fedezésére javallott 3 millió forint helyett, a’ többség az országos pénztárba négy évre, évenkint 2,585.000 ft határozott a’ nemesi rend által fizetni. — Oct. 15-n elegy ülésben négy k. kir. válasz olvastatott fel u. m. a’ kir. leiratoknak a’ törvényjavaslatok szerkezetére kiterjesztése, jelen országgyűlés költségeinek a’ kiváltságos rend által viselése, a’felső törvényszékek ’s decretalis napok, és a’ házaló kereskedés ügyében felterjesztett felírásokra. FOÍ’ÍÍSIBJ’ellf.íl- A’ cortesi gyűlés sept. 30-n Kishonéban csendesen megnyittatott, sem a’ királyné arra meg nem jelent, sem királyi izenet a’ gyűléshez nem intéztetett. — Costa-Cabral az napon mind a’ két kamara ebbe egy tudósítást terjesztett, melyben a’ kormány számot ad, hogy rendkívüli meghatalmazását miképpen használta. SjjilligOlorSill’. Madridból jött újabb tudósítások szerint í. Izabella királyné egésségi állapota némi aggodalomra okot adna. Miniszteri változásról is beszéltek: úgy látszik Narvaez katonai rendszere még inkább megerősödik. _ Francziaország’. Párizsból oct. 8-ről jött tudósítások szerint Lajos Filep király Iréportban oct. 7-n hétfőn estve hét órakor „Gomer“ gőzösre ült, melyen Angliába evezend. Az idő szép, a’ szél kedvező volt. — A’ király által odob. 4-n kiadott köz bocánat által 59 politikai vétkes nyerte viszsza szabadságát. Ezek köztt három a’ Ouenisset király - gyilkoló merényébe volt bonyolódva, egy terjesztője a’ ,,Moniteur republicam“ lázasztó hírlapnak, 4 titkos társasági tag, 22-n kik a’ marseile-i zendülésben, 5-n hill az úgy nevezett nyugoti belső háborgásokban és 18-a kik a’május 12 és 13-a 1839 . történt támadásban részt vettek, végre bonaparte Lajosnak a párthive, az 1840- ben boulogne-i lázadás alkalmával.• A’ királyi kegyelem ezen tényéről az ellenzéki lapok, kivált a’ ,,Courrier Francais“ igen gúnyos és kissebbitő hangon szólnak. Hibáztatják azt is, hogy Bonaparte Lajos a’ ki pedig 1844 előtt itéltetett-meg, szabadságát viszsza nem nyerte, de ez tévelygés, a’ kir. kegyelem csak azokra terjed ki, a’ kiknek büntetése 1846 végével eltelt volna, Bonaparte Lajos pedig, mint tudva van, örökös fogságra ítéltetett. Itfagyforltannia. 0' c o n n e 11- vendégség. (A’ dublini nemzeti vendégségen sept. lQ-n O’Connell által tartott beszéd vége.) Szabaditó ezután az izlandi serdülő ifjúsághoz intézte szavait, ’s azt intette, hogy lelkes buzgósága mellett,a’ csendes roérsékletséget, és iparkodása békés útoni elérését tartsa szeme előtt, mert a’ repeal-ügy csak úgy győzhet, ha szorosan a’ törvényesség határai között marad, és csak az illő egy keresztyénhez, bár mi czél elérésére törekedjék is. Knterjeszkedett továbbá az unió szétbontását illető ellenvetésekre ’s ez£ kivánta megmutatni, hogy éppen az fogja az ország jólétét, és a vagyon bátorságát leginkább előmozditni , midőn így azon 6 millió font sterling öszveg, melyet most az absentismus (idegen tartományokban lakás) következéséül Angliában ’s más országokban költenekel, nagyobbára Izlandban maradva, mert egy izlandi külön parlament e’ haza iránt bizonyosan sokkal több érdeket költene fel. Nem hagyta emlitetlen O Cornelli igazságtalan fogságát’s minden jogszerető irlandusokat felszólított, hogy buzgón gyámolitsák azon lépéseiben, a’ mikkel magának elégtételt eszközölni szándékozik. Megemlítette továbbá az unió szétbontásából eredő hasznokat, ’s különösen kiemelte azt, hogy akkor az országban minden hivatalt irlandusok fognak viselni, midőn jelenleg, igen kicsi kivétellel, azok angolok és skótziaiak birtokában vannak,’s beszédét így végezte be: ,,Izland az unió tovább is fennállását nem tűrheti, ’scsak azok, kiknek a’ népre befolyásuk van, felelősök azért, ha a’ repeal egykor Angliától elszakadássá válna , és ez elszakadás könynyen megtörténhetik és el is fog következni, ha eljön az idő, midőn a’ halál némelyek tekintetét közzülünk semmivé teszi, mások béfolyását pedig gyengitendi. (Halljuk! halljuk) Most eljött a’ pillanat, midőn a’ repeal-ügy ellenzői, kik a’ szövetségi elvhez ragaszkodnak, cselekedjenek. Az 1825-di évben még a’ miniszterek az emancipatiot mint kedvezés és kegyelmet úgy adhatták volna, ’s mi azt, mint a’ koldusoknak oda vetett alamizsnát, köszönettel fogadjuk. Annak megadása, a’ népnek Izlandban külön és elrendezett társaságba állását (itt a' katholikus egyesület van értve) elrontotta és a’ minisztériumnak még sokáig lett volna módja próbálni az uniónak maga czéljaira fordítását, a’ nélkül, hogy az izlandi nép felzendüljön, de az e’ kedvező időpontot használatlanul elszalasztotta, és 1829-b már mi az emancipatiot kicsikartuk. Czélba vett tervünket egyébiránt a’ repeal-egyesületben előadtuk. Nem kívánunk egyebet, mint Izlandban a’ honszeretetet felzaklatni. Nem méltó-e ez ország, hogy annak fiai azért vívjanak, azt védelmezzék, ’s szükség esetén 343