Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-10-25 / 86. szám

gos ülés, sept. 5-kén a’ mélt. főRené. A’ városok rendezése tárgyában készitett ö­­tödik főrendi válaszizenet meghitelesittetett, valamint szintén a’ Részek viszszacsatolása iránt felolvasott negyedül főrendi válasz, és utána a’ katona élelmezés felőli válaszize­­net is. Végre az országos sérelmek ’s kivá­rtatok tárgyában a’ULI 2-dik izenetére válasz­tó második főrendi viszonizenet nemkülön­ben a’ szekeres házalás eltiltásából folyó so­mogyi sérelem iránti izenet és felirási ja­vaslat tanácskozás alá kerülvén, annak a’ szabad kereskedés tekintetéböli felterjeszté­se nem akadályoztatott. CCLXXVIII-d kerületi ül­é­s, septemb. 6-a. Tárgy: váltótörvényi módosítások, zsi­dók ügye. Legelöl az áruszerződésre nézve tegnap köziratra bocsátott indítvány olvas­­tatván­ fel, némi módosítással elfogadtatott. Ezután a’ váltó törvényszékek helyeinek vál­toztatása iránt több kivonatok terjesztette k­érül de a’ BR e’ részben uj felosztások té­telébe nem ereszkedtek. Továbbá a’ károly­­városi váltótörvényszék előterjesztése nyo­mán felírás határoztatott, hogy a’ váltótör­­vények a’ véghelyeken is hirdettessenek­ ki és léptettessenek életbe. — Végül a’ csőd­törvényekben teendő kisebb változtatási ja­vaslatok egybeszedetni, köziratra adatni s később tárgyaltatni határoztalak. — Felvé­tetett és olvastatott ezután a’ zsidók ügyé­vel foglalkozott választmány munkálata. Eb­ben két törvényjavaslat foglaltatik: egyik ál­talános, mely eltörölvén a’ türelmi díjt, a’ zsidókat az ország nemnemes lakosai által gyakorlott minden polgári jogokban a’ ma­gyar korona alatt mindenütt részesíteni kí­vánja. Ez mult országgyűlésen csaknem ál­talános pártolásra talált a’ RR teremében. De a’ föRR 1840-ki apr. 1-én kelt izenet­­jekben kimondván , miszerint keblüknek is óhajtása, hogy a’ zsidó nép polgári viszo­nyainak valahára kedvezőbbekké leendő a­­lakitása által azon nemzet a’ közállomány­hoz szorosabb kötelékekkel kapcsoltassék, mind e’ mellett czélszerűbbnek találják, részletes rendelkezések által, ez ügyben is lassan haladni, így alkottaték a’ második törvényjavaslat, mely részletes engedménye­­eket foglal magában, ’s mely a’ főBB által is elfogadtatván, felterjesztetett. Azonban a’ május 10-kén kelt k. hír. válasz igen ke­vés engedményt adott, mit a’ BB az or­­szággyülés végperczeiben felhasználván, tör­vénybe igtatának­ ’s így alakult az 1840: 2. t. czik. De az előítéletek ellenében ez sem léphete mindenütt óhajtás szerint életbe, mert az aprós részletességek , az igazság, jog pa­rányi töredékei, számos buvó lyukakat nyit­va hagytak a’ versenyzést rettegő elfogult­ságnak ’s számos kijátszásoknak lettek tár­gyai. Ez okból a’ választmány, az elöl em­lített általános törvényjavaslatot, miáltal an­­nyi ezereknek ha nem is polgári, de lega­lább emberi jogai biztosítva lennének, tör­vénybe igtatni legczélszerűbbnek ajánlja. A’ mire nézve többen kezdének nyilatkozni , a’ zsidókat pénzaristocraták­nak nevezek, jelle­müket mindkét oldalról konczolgaták, ’s né­melyek a' javaslatot egyszerüleg elfogadák, mások ellenben ahhoz csak úgy kivánának járulni, ha a’ zsidók régi vallásukat ’s meg­rögzött szokásaikat elhagyva, magukat min­den tekintetben a’ jelen időhöz alkalmaztat­ják. Azonban az ily értelemben folyt vi­tatkozások az idő eltelte miatt az ülésben eredményhez még nem juthattak. Kétszáztizenötödik orsz. ülés sept. 6-n a’ RK és RRnél. E’ rövid ülésben csak a’ föRRtöl áthozott több rendbeli vá­­laszizenetek mutattattak­ bé, melyek a’ maga rendén legközelebb kerületileg tárgyaltatni fognak.— Az átküldött izenetek közzl is meg­­emliter­dőnek véltük a’ Részek viszszakapcso­­ása iránti harmadik szenetet, mely szerint a’ felírásnak ö Felsége eb­be leendő fel­terjesztése iránt a’ két tábla közötti egyes­­ség megtörtént. Kétszáztizenötödik orsz. ülés, sept. 6-a a’ mélt. félknél. Tárgy : hitele­sítés és Hajdúkerület rendelése. Ülés meg­nyíltával pótlólag béadott sérelmek és a’ katonai élelm­ezés iránt kelt főrendi válaszok meghitelesittettek. — Azután a’ Hajdúkerü­let rendezését tárgyazó törvényjavaslatból a két tábla között fennforgó» csekélyebb kü­lönbségek ez ülés folytán elenyésztek, elfo­gadván azokra nézve a’ föR­l az alsó táb­la javaslatát. De a’ lényegesebb elvkérdé­sek továbbra is feloldatlanul maradtak. A’ bevezető czikknél mindjárt örömmel fogadák ugyan a JÖRR az alsó­ tábla közelítését a­­zon czikk kihagyása iránt, de egyszersmind nyilvániták , hogy a’ kerületek szavazati jo­gára nézve előbbi nézeteik mellett marad­ván, mivel azt világosnak tartják, róla ren­delkezni nem kivánnak ’s az erről szóló sza­kasz kihagyását továbbra is sürgetik. — A’ közvetlen követválasztás ezutánra is ellenez­­tetett, mi­vel a’többség szélesebb alapon lát­ja nyugodni a’ választó képpességet, hogy­­sem azzal az egyenes választás megférhetne. A’ köztisztviselőknek képviselőkké választha­­tása továbbra is szorgalmaztatok. — A kir. főkapitány választására nézve a’ kerületben jelenleg divatozó szokás, miszerint ezen tiszt­viselőt ő Felsége a’ kerület által ajánlandó 3 egyén közül fogja kinevezni, elfogadtatott, de úgy hogy a’ kir. főkapitány az első fő­rendi izenetben emlitett minden jogokkal fel legyen ruházva. A’ tisztujitásra nézve az előbbi nézetek tartattak­ meg. A’ végre­hajtás végett kiküldendő országos választ­mány nem helyeseltetett. Az országgyűlés o­c­t. 1­5-n nem záratott­ bé. 1­0 Felsége oct. 13 a költ és más­nap elegy­ ülésben felolvasott Olmes kir. leirata által az országgyűlés bérekeszté­­se véghatárnapjává nov. 10-ét méltóztatott hímesen kitűzni. (A’már emlitett Mines kir. válaszokat, hely szűkéért jövő számunkban közlendjü­k). — October 14-n tartott főrendi ülésben a’ hitelintézet iránti alsó-táblai ja­vaslat jóváhagyatott. Ugyanaz nap a’ KK és RR nél , a’ városok rendezése ü­gyébéni he­tedik főrendi válasz nem fogadtatott­ el — A’ pénzügyi választmány munkálata tárgyal­tatván, az országos köz­szükségek fedezésé­re javallott 3 millió forint helyett, a’ több­ség az országos pénztárba négy évre, éven­­kint 2,585.000 ft határozott a’ nemesi rend által fizetni. — Oct. 15-n elegy­ ülésben négy k. kir. válasz olvastatott­ fel u. m. a’ kir. le­iratoknak a’ törvényjavaslatok szerkezetére kiterjesztése, jelen országgyűlés költségei­nek a’ kiváltságos rend által viselése, a’fel­ső törvényszékek ’s decretalis napok, és a’ házaló kereskedés ügyében felterjesztett fel­írásokra. FOÍ’ÍÍSIBJ’ellf.íl- A’ cortesi gyűlés sept. 30-n Kishonéban csendesen megnyittatott, sem a’ királyné arra meg nem jelent, sem királyi izenet a’ gyűléshez nem intéztetett. — Costa-Cabral az napon mind a’ két ka­mara eb­be egy tudósítást terjesztett, mely­ben a’ kormány számot ad, hogy rendkívü­li meghatalmazását miképpen használta. SjjilligOlorSill’. Madridból jött ú­­jabb tudósítások szerint í. Izabella király­né egésségi állapot­­a némi aggodalomra o­­kot adna. Miniszteri változásról is beszéltek: úgy látszik Narvaez katonai rendszere még inkább megerősödik. _ Franczia­ország’. Párizsból oct. 8-ről jött tudósítások szerint Lajos­ Filep király Iréportban oct. 7-n hétfőn estve hét óra­kor „Gomer“ gőzösre ült, melyen Angliába evezend. Az idő szép, a’ szél kedvező volt. — A’ király által od­ob. 4-n kiadott köz­ bo­­cánat által 59 politikai vétkes nyerte­ visz­­sza szabadságát. Ezek köztt három a’ Oue­­nisset király - gyilkoló merényébe volt bo­nyolódva, egy terjesztője a’ ,,Moniteur re­publicam“ lázasztó hírlapnak, 4 titkos tár­sasági tag, 22-n kik a’ marsei­le-i zendülés­ben, 5-n hill az úgy nevezett n­yugoti belső háborgásokban és 18-a kik a’május 12 és 13-a 1839 . történt támadásban részt vettek, vég­re bonaparte Lajosnak a párthive, az 1­840- ben­ boulogne-i lázadás alkalmával.­­• A’ ki­rályi kegyelem ezen tényéről az ellenzéki lapok, kivált a’ ,,Courrier Francais“ igen gúnyos és kissebbitő hangon szólnak. Hi­báztatják azt is, hogy Bonaparte Lajos a’ ki pedig 1844 előtt itéltetett-m­eg, szabadságát viszsza nem nyerte, de ez tévelygés, a’ kir. kegyelem csak­ azokra terjed­ ki, a’ kiknek büntetése 1846 végével eltelt volna, Bona­parte Lajos pedig, mint tudva van, örökös fogságra ítéltetett. Itfagyforltannia. 0' c o n n e 11- vendégség. (A’ dublini nemzeti vendég­ségen sept. lQ-n O’Connell által tartott beszéd vége.) Szabaditó ezután az izlandi serdülő ifjúsághoz intézte szavait, ’s azt in­tette, hogy lelkes buzgósága mellett,a’ csen­des roérsékletséget, és iparkodása békés ú­­toni elérését tartsa szeme előtt, mert a’ re­­peal-ügy csak úgy győzhet, ha szorosan a’ törvényesség határai között marad, és csak az illő egy keresztyénhez, bár mi czél elérésére törekedjék is. Kn­terjeszkedett továbbá az u­­nió szétbontását illető ellenvetésekre ’s ez£ kivánta megmutatni, hogy éppen az fogja az ország jólétét, és a­ vagyon bátorságát legin­­kább előmozditni , midőn így azon 6 millió font sterling öszveg, melyet most az absen­­tismus (idegen tartományokban lakás) követ­kezéséül Angliában ’s más országokban köl­tenek­­el, nagyobbára Izlandban maradva, mert egy izlandi külön parlament e’ haza iránt bi­zonyosan sokkal több érdeket költene­ fel. Nem hagyta emlitetlen O Cornelli igazságtalan fogsá­gát’s minden jogszerető irlandusokat felszólí­tott, hogy buzgón gyámolitsák azon lépéseiben, a’ mikkel magának elégtételt eszközölni szán­dékozik. Megemlítette továbbá az unió szét­bontásából eredő hasznokat, ’s különösen ki­emelte azt, hogy akkor az országban min­den hivatalt irlandusok fognak viselni, mi­dőn jelenleg, igen kicsi kivétellel, azok an­golok és skótziaiak birtokában vannak,’s be­szédét így végezte­ be: ,,Izland az unió to­vább is fennállását nem tűrheti, ’s­­csak a­­zok, kiknek a’ népre befolyásuk van, fele­lősök azért, ha a’ repeal egykor Angliától elszakadássá válna , és ez elszakadás köny­­nyen megtörténhetik és el is fog következ­ni, ha eljön az idő, midőn a’ halál néme­­lyek­ tekintetét közzülünk semmivé teszi, má­sok béfolyását pedig gyengitendi. (Halljuk! halljuk­) Most eljött a’ pillanat, midőn a’ repeal-ügy ellenzői, kik a’ szövetségi elv­hez ragaszkodnak, cselekedjenek. Az 1825-di évben még a’ miniszterek az emancipatiot mint kedvezés és kegyelmet úgy adhatták volna, ’s mi azt, mint a’ koldusoknak oda vetett alamizsnát, köszönettel fogadjuk. An­nak megadása, a’ népnek Izlandban külön és elrendezett társaságba állását (itt a' ka­­tholikus egyesület van értve) elrontotta és a’ minisztériumnak még sokáig lett volna módja próbálni az uniónak maga czéljaira fordítását, a’ nélkül, hogy az izlandi nép felzendüljön, de az e’ kedvező időpontot használatlanul elszalasztotta, és 1829-b már mi az emancipatiot kicsikartuk. Czélba vett tervünket egyébiránt a’ repeal-egyesületben előadtuk. Nem kívánunk egyebet, mint Iz­landban a’ honszeretetet felzaklatni. Nem méltó-e ez ország, hogy annak fiai azért vívjanak, azt védelmezzék, ’s szükség eseté­n 343

Next