Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-11-08 / 90. szám

házalás tilalmazását tárgyszó sérelem felter­jesztésére a’ LILI izenetben felszólittattak, a’ mi felolvastatott. Továbbá a sóárulási sza­badság é s úrbéri törvények módosítása iránt kelt főrendi válaszok­at hozattak. Azután pe­­diu*a’R1A1 a’ föllyhez vegyes ülésbe mentek. Oi I . . Kétszáz huszonegye­di orszá­gos ülés, sept. 13-kan a’ mélt. fő Iliinél. Az úrbéri törvényczikkely módosítását, ’9 a. szabad sóárulást tárgyazó főrendi válaszok­* meghitelesittettek. A’ turm­ezei sérelem iránt átküldött 5-d, ’s a’ vallási átmenet tárgyá­ban kelt alsó táblai izenetek pedig kézirat­ra bocsáttattak. Végre vegyes ülésből két felírás terjesztett­ fel: egyik a’ vámviszonyok iránt, másik a’ szekeres házalás eltiltásából folyó sérelem tárgyában. CCLXXXV-d kerületi ülés, Septem­ber 14-dikén. Hitelesíttettek több vallásügyi izenetek, a’ városok rendezését tárgyazó Vi­d izenet, ’s a’ váltótörvényi módosítások. E’ módosítások szerkezete, különösen pedig a’ váltók bétáblázásának eredménye felett hoszszas viták keletkeztek. Miután azon kö­vet, kinek e’ részben inditványa elfogadta­­tanácskozások közben magát elég világosan nem fej­ező­ díj a k­érd­és­es szakasz szerkezete így módosíttatott: ,,ha a’ váltótulajdonost ’s a’t. követedését ingatlanokra bétábláztatja, az ily bétáblázás által a’ váltó nem veszti ugyan el vál­tói természetét, de a’ már előbb bétáblá­­zott kötelezvények felett semmi elsőséggel nem bir.“ — Továbbá a’ végzések dija 20 e­­züst krajezárra szállíttatott. — Napirendre következett volna ezekután Fiume ’s Bucca­­ri rendezése; de egy megyei követ állitván, hogy ebből úgy sem lesz semmi, többek­kel együtt sürgeté a’ vadászati törvény fel­vételét. Hoszszas viták ’s nagy zaj után az ülés eloszlott. — Végre az országos pénz­tár megvizsgálására választott tagok nevei felolvastatván, azok a’ következők: Botka Tiva­dar Bars, Kerkápolyi István Zala, Nagy Károly Göm­ör, Karácsonyi László Torontal megyék és Kovács Sámuel Hajdúkerület követei. Kétszázhuszonketted­ik orszá­gos ülés, septemb.­r 6-kán a’ RR és RBnél.­t­lés megnyíltával személynek , amlga szo­morú megilletődéssel jelenté a’ BRnek Buty­­kay Menyhért Ugocsa megye követe hirte­len történt elhunytét, ’s a’ RRet a’ jeles ha­zafi tetemeinek holnap leendő beszerelésé­re raeghivta, hová ezek közegyetértéssel nem­zeti díszöltözetben fognak megjelenni.—­Ez­után a’ tanácskozás alá vett tárgyak közzül fel­olvastatott 1)a’ görög nem egyesült vallásuak állapotja iránt;—2) az egyházi áldásnak a’ vegyes házasságoktól a’ római kath. papság által tett megtagadása tárgyában készült 4-d izenete a’ RRnek, melyekre észrevétel nem lévén, — 3) áttértek a’ RR a’ sz. kir. váro­sok rendezése tárgyában készített ó-d ize­net tárgyalására. A’ jelen tanácskozás nem annyira a’ dolog érdemére, mely már an­nyiszor megvitattatott, mint inkább a’föRR- nek a’ városok elrendezését akadályozó mű­­ködésök ellen terjeszkedett. A’ kerületi meg­állapodás azonban legkevésbé sem változott, egyedül a’ OQ-d §-nál B. inditványa követ­keztében a’föRR fel fognak szólittatni, hogy közvetlen választás mellett határozottan nyi­latkozzanak, mivel a’ két tábla közötti e­­gyesség leginkább ez által vált lehetetlenné. Kétszáz húszon kettedik orszá­gos ülés, sept.­lé­kán a’ mélt. földnél országbírói elnöklet alatt. A’ büntető eljá­rás, a’ börtönrendszer és a’ megyei kihágá­sok tárgyában felolvasott főrendi válaszize­­netek kéziratra vitasittattak. Ezután megvizs­gáltatott ’s helybehagyatott a’ jászkunkerü­­let rendezése körüli o-d válaszizenet. En­nek végeztével áttértek a’ föRé a’ szabad átmenetei iránti felirás ’s az e’ felöli tör­vényjavaslat megvizsgálására, melyet egy püspök mind a’ romai katholikus mind a’ protestáns híveket sértőnek állított; az el­­söbbieket azért, mert hitelveikkel ellenke­zik, az utóbbiakat azon oknál fogva, mivel törvényes szabadságukat korlátozza. Mivel a­­zonban még igen kétes, nyerend­ é ezen tör­vény felsőbb helybehagyást, csupán a’ nap­ló tekintetéből nyilatkozók­é exja, a’ továb­bit annak idejére fenntartván. — Ezen nyi­latkozást egy főispán oda czélzónak vélt, hogy itt is az 1781: 20 t. ez. ellen a' róm. kath. papság által emelt ellenmondás ismé­teltessék; de a’ mit az elöl szólott püspök nem ismert­ el. — A’ viták folytában az e­­lőbbi alkalmakkor felhozottak, névszerint az egészen korlátlan átmenet kivonata, isrmétel­­tettek, a’ többség által azonban a’ felirás, valamint a’ törvényjavaslat jóváhagyattak. Kétszázhuszonha­r­m­a­d­i­k orszá­gos ülés, sept. 17-n a’ KK és RIAnél. Ol­vastattak a’ váltótörvényi módosítások. A’ váltói képpesség ezúttal is sokak által hosz­­szasan ostromoltatok. Elnök ö­nmaga is több ízben szólott a’ megszorítás mellett; de a’ többség a’ kerületi viták után, most már min­den okoskodásokra csak egyszerű ,,m­arad­­jon“nal válaszolt. —A’ törvényjavaslat azon­ban némelyekben bövittetett, Fiume kívána­téra három uj­r adatvan­ hozzá. A’ hatalom­karról szóló­t pedig aképp világosittatik fel, hogy a’ hatalomkart kirendelendő elnökök ez iránt csupán tudomás végett legyenek kö­telesek jelentést tenni. A’ törvényjavaslat tárgyalása még nincs befejezve. CCLXXXVI-d kerületi ülés, septemb. 18-a. A’ szepesi ló­városok rendezése tár­gyában készült, a’ törvényhatóságok által pótlólag béadott sérelmekre tett 2-dik és az országos sérelmek ’s kivonatok iránt szerkesztett 3-d rendi izenetek meghitelesit­­tetvén, tárgyalás alá került: a) A’jobbágyok által gyakorlandó sóárulás ügyében a föLUA- töl átküldött válaszizenet, melyre nézve a’ Az előbb kifejtett nézeteiknél maradtak. b) Az úrbéri törvényczikkek némely szakaszai­nak felvilágositására ’s illetőleg bővítésére tett törvényjavaslatok iránti válaszüzenet. En­nek érdekében a’ IORB nézeteinek megczá­­folására kifejtett számos nyilatkozatok foly­tán, az általános többség az előbbi törvény­javaslat megtartása mellett állapodott­ meg. Egy megyei követ utasításánál fogva , az 1­836 . C törvényezikkel, illetőleg a’ legelő elkülönözésére nézve indítványozó, legin­kább gazdasági szempontból, a’törvényt ak­képp módosíttatni, hogy a’ legelő elkülönö­­zését a’ jobbágyság akármely része szorgal­mazhassa és az folyamodásukra eszközöltes­sék. Ez indítvány pártolására többen nyilat­koztak,­­mások pedig azt elhalasztatni kívánták, a kérdés eldöntése azonban, minthogy ahoz, többen kivántak szólani, jövő ülésre halasz­­tatott.— Végül a’ ker. elnökség jelenté, mi­képp az országos pénztár megvizsgálására kiküldött választmányhoz a’ sz. kir. városok részéröl, Herger Pál Újvidék követe válasz­tatott. Octob. 28-a tartott kerül. ülésben a’hi­­vatelképpesség iránti főrendi javaslat elfo­gadtatott; de a’ zsidók letelepedése végetti engedelemnek a’ kormányszéktől­ kérő­e nem helyeseltetett. A’ k. kir. válaszok közzül a’ házaló kereskedők iránti nem fogadtatott­ el; de az orsz.gyűlési költségek, a’ perek foly­tatása, decretalis napok felöli, úgy a’ birto­­kolhatás, valamint az átmenet ügyébeni, köz­­méltánylással fogadtattak. Az országgyűlés meghoszszabbitása tárgyában költ k. leiratra pedig szokott óvásos nyilatkozat tétetvén, egy felírásban ő Felsége megkéretni hatá­roztatok , hogy a most be nem végzett tár­gyak elintézése végett a’ jövő 1845-dik évi november hónapjára Pestre az ország éveit is­mét egybehívni méltóztassék.Ez ülésben hadia­dóul a múltnál kevesebb, u. m. négy millió forint ajánltatott. —­ Ugyan e’ napon tartott Spanyolország­. A’ cort­esi gyű­lést kinyitó kir. beszéd vége. „Mi­nisztereim mindjárt az első ülésekben ura­­ságtok­ elibe fogják terjeszteni az a­­ köt­ni any­ja vitás tervét, egyiket azon lénye­gesebb tárgyak közzül , melyet kormányom uraságtok egybehivása alkalmával kijelentett, ’s a’ melynek fontosságát uraságtok belátása és hazaszeretete bizonyosan megismerendő Ezek kezesek nekem arra nézve, hogy a’ nagy munka végrehajtására uraságtok ma­gokat buzgó indulattal fogják szentelni, mert a’ legkisebb késedelem fel nem számítható károkat húzna maga után, ha a’ nemzet maga reményében, megcsalattatnék , mely várja, hogy a’politikai vitatások mezeje ho­vá hamarább bezárva , ’s azon institutiók, melyek által igazgattassék, jövendőre nézve biztosítva legyenek. Ezeknek erőt és állan­dóságot adni, sürgetőleg szükséges a’ nem­zetet oly organikai törvényekkel megajándé­kozni, melyek az alkotmánynyal öszvehang­­zásban vannak ’s annak munkálódását és mozgását könnyítik, így reméllem, hogy u­­raságtok kormányommal kezet lógva előmoz­­ditandják azon hézag kipótlását, miért a’nem­zet oly sok évek óta sóhajt. Ha kevés idő alatt oda juthatunk, hogy ez alkotmányt re­formáljuk, és annak kiegészítésére szolgáló organikai fövényeket fogunk hozni, uraság­­toknak lesz ideje gondosan megvizsgálni a­­zon igazgatási és gazdasági javításokat, me­lyeknek a’ népség gazdagságára és jólétére igen nagy befolyással kell lenniek. Valamint uraságtok, úgy én is óhajtv­án ily kívánatos e­­redményre jutni, státus-titoknokaimnak meg­parancsoltam, a’ közigazgatás különböző tár­gyait illető törvényjavaslatokat uraságtok eb­be terjeszteni. — A’ mi a’ financziát illeti, a’ rend és öszvehangzás helyreállitására első lépés volt, az adókat és közjövedelmeket szabaddá tenni azon kötelezésektől, a’ mik­re kisidejüségem alatt kellett lépni a’ pol­gári háború, ’s más gyászos események kö­vetkezéséül. Ha mindazok, miket az adók és jövedelmek behoznak, egyesítve leendnek, kevésbé lesz nehéz azokat a’ legsürgetőbb szükségekre fordítni, így sikerülni fog a’jö­vedelmeket és költségeket, a’ mennyire lehet, súlyegyenbe hozni, egyfelől az adórend­szer javításával, másfelöl czélszerű költség­kímélés eszközlésével. Ez a’legjobb út leend, hogy a’ Ihi­tel önmagától helyre álljon, ’s az oda juthatásért múlhatatlan is, a’ státushite­­lezöknek, honiaknak, mint külföldieknek sor­sát fontolóra venni. A’ pénzügyi gazdálko­­dodásban tartandó rend, ’s ha a’ kormány adott szavához hiv, legjobb kezesség, mit azoknak adni lehet.— A’ legélénkebb meg­elégedést érezve jelentem uraságtoknak, hogy a’ sereg hét évi polgári háború ’s mind a­­zon politikai változások után, melyek­ által az engedelmesség kötelei mindég tágultak, jelenleg még is a’ legjobb ’s bámulást ér­demlő fenyitéki állapotban van. Annak sza­bályai nem maradtak azon javítások nélkül, miket a’ hadi mesterségben történt elöhala­­dás kívánt. Azonkívül a’ sereg külön osztá­lyaiból idegen országokba biztosokat küldöt­tem, hogy mind az, a’ mi hasznosnak és vég­rehajthatnak találtatnék a’ spanyol hadse­­rőben alkalmazva legyen. Azon czélból, hogy a’költségek budgetje könnyittessék, mind a­­zon költségkímélések megtétettek, mik ösz­­vefértek a státus bátorságával és azoknak javával, kik a’ thronus és törvények védel­méért vevőket ontották. Iga a’ belső igazga­tás rendbeszedése, és a’ polgári tisztható­ságok tekintély­ének megalapítása által a’ tör­vények megint foganatosok és erősek lesz főrendi ülésben a’ közös terepviselés k jága nem csak­ elvben elismertetett, de­­ halmazásának szüksége is kijelentetett.

Next