Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-02-23 / 16. szám
ségi r. elnök, jegyző, közigazgató, pénzes levéltáritok regválasztassanak és az igy rendezett közönségi gyűlés hatósága, s több ezzel egybefüggő tárgyalt is elintéztessenek. E’ felszólításnak elég létetett, és jelen gyűlésre az egyházvidékek megválasztott képviselő ülnökeiket elküldvén, legelőbb is a’ két közelebbi rendező gyűlés jegyzőkönyve olvastatott, mint a’ mely a’ rendezési elveket és fennebb érintett alapszabályokat foglalja magában, és helybehagyatott. Helybehagyatott, sőt más tárgyra, az eleve kitűzött elnökválasztásra lépvén át, balránk , meg pedig előbb nagy meglepetéssel egyik esperes ir szájából egy kissé igen is furcsa szónoklatot, ki az egész tervet megdöntendő, még pedig most, midőn már talpon álla, az elnökségnek a’ hivatali idösbség szerinti örökösödése és öröksége mellett sok furcsát, és még több ijesztőt monda, azonban nagymegnyugvásunkra, éppen nem várt fordulattal, post et per multas ambages et discrimina verborum, (éppen Fái fordulása napja vala!) az előbb ijesztő beszéd oda üte ki: „hogy az elnöknek a’ négy esperes közzüli választása ellen ugyan nem szól, nem kivánván rohanó árral szembe úszni, de a’ me£választandónak örökös elnökösködését erősen pártolja, és részéről különben nem is választ!! Ily postliminio nyilatkozaton némelyek csudálkozának, mások boszszankodának, nehányan pedig jóizan mosolygának, abban pedig mindnyájan megegyezenek, hogy a’ hivatali örökösség e’ halotti zokogását utolsó bucsuzvúl verék, mert a’ gyűlés jegyzőkönyvi határozata mellett rendületlenül megállótt. Ez egyes akarattal enuntiáltatott, és még is hihetőleg a’ rokonszenv titkos törvényei szerint, mely hatalmas erejét még az ásitásban is gyakorolja — az előbbi szónoklattól meghatva, és mondhatni, egészszen ellágyulva egy más öregebb alesperestől ismét oly valami érzékenyt valánk kénytelenek hallani, melyre magunk is elérzékenyedünk, — de sajnálatra, — ilyesmiket hallván: „hogy magát választás alá nem kivánná adni, — de még is — hogy ámbár jelenleg oda ment a’ dolog, hogy az elnökség csak folytonos gúny és sértegetések tárgya, ’s a’t. ’s a’t. — de még is —!(! De hagyjuk ezt, mert a’ sok még is értelmét a’ sok szavakból mi magunk sem vehetök ki tisztán, csak sajditanunk lehete. E’ szónoklatok veres tengerén, tisztelt fögondnokunk biztos vezérlete alatt, szerencsésen száraz lábbal áthatolva, végre, ugyan a’ főgondnok ur elnöklete alatt a’ szózatszedő biztosság kineveztetett, ’s az eredmény közmegelégedésre az jön, hogy kezdi esperes n. t. Bodola Ferencz ur általános többséggel elnöknek el választatott, és szives éljenezés között elnöki székébe egy velős beszéddel béült, így a’ fő meglévén, kézre, az az tollvivőre vala szükség, ’s elnökileg ennek választása tűzetek ki. Itt is történt némi furcsa. A’ jegyzőre nézve a’ teljesen szabad választás vala megállítva, és éppen a’ jelen gyűlésen fris emlékezetül fel is olvasva, és még is hallhatók valának Sepsiből tekintélyes szózatok: ,,miként a’ méltányosság kivánná, hogy az elnökség kézdire esvén, a’ jegyző választásában légyen fötekintet és figyelem a’ többi egyházvidékekre. A méltányosság mindég méltánylandó! de a méltányosság sokszor használt tekintetiért, te szegény szabad választás! hányféleképpen értelmeztetel sok értelmesektől is! Mennyi korlátot vetnek néked sok szabadságszeretök, és még is szabadnak akarnának tégedet •—• és magukat.! Azonban a’ szabadvá- lasztás megesvén, szózategyenlöséget kaptak erdővidéki jegyzők. Szabó Sámuel, és kézdi-vásárhelyi pap Fap István uralt, kik közzül utóbbi szózatólás után általános többséggel küzönségi jegyzőnek elválasztatott t. Fap István ur, kire egyszersmind a’ levéltárnokság is bízatott addig mig állandó archivum állitathat itt. s közigazgató és pénztárnok lett t. Nagy Ferencz ur gidófalvi pap és sepsi közigazgató. A’ választások ekként és köz megelégedésre megesvén, közkívánatra az egész ujonon rendezett és restaurált egyházi testület hitet tett le s mindnyájan hivatalukba bolytattattak. És így a’ székely papság gyöngye virága egy szép füzérbe fonva és egyesülten áll ma a’ communitas— hajdan korban sok hatású — gyűlésén. Elv és áldás reá, mint a’ mely férfias erővel , békés úton és közegyetértéssel szabaditá ki magát a’hivatali örökösödés gátló békéiból, és egy sokat ígérő jövendőnek veté meg alapját. A’ Bikán belől hát a’ restauratio és egyházi képviselet életbe lépett. Eredményeiről időnként a’ tisztelt olvasó közönséget tudósítani kedves kötelességem leend. ') Kézdifi. J Megyei dselgrs tmlósitás. és Krasina megyének f. febr. 27-k tisztújító közgyűlése fog tartatni. — Megyei KögjiVs. Fagyon, febr. 12-k. Romai szentbirodalombéli lovag károlyfejérvári mólt. Dindár Antal ur, as Aranyosszék fökirálybirája a’ mai napon tartatott tisztségi ülésből köröztetni renddé , hogy mához két hétre, az az: a’folyó hónap 20-k újabban közgyűlést fog tartani. A’ tisztelt főkirálybíró urnák nyilatkozata szerint, a’ kitűzött gyűlés legfőbb tárgya, a’ szék praetoriális háza épitése körüli kérdések felvétele leendő valamint a’ nemes szék által eddigéle osztatlanul használtatott közhelyeknek felosztásáról tanácskozás.— Továbbá, a’ polgári és katonai két törvényhatóságok között ez előtti időkben itten folyamatban volt küzdés miatt házadva volt törvénytelenségek, gyilkolások, útonállások, lopások nyomozására, a’ kibéküléssel, a’ két hatóság részéről , a’ kormányzó százados Focsa János és királyi pénztárnok Fosztó Károly urak személyében még a’ mult 1843-d. év tavaszán kinevezve volt elegyes biztosság a’ mint hallatik — a’ következő héten a' maga fürkészed munkálatát folytatni fogja, a’ nyomozásnak eddigi folyamával, a’ polgári hatóság részéről 8, a’ katonai hatóság részéről ismét 8 személyek tartóztatván le. Minthogy ezek máig is az illető börtönökben nyugosznak, a’ jámbor lakosok az öszön és télen csendesen aludtak. Az Isten a’ két törvényhatóság köztti egyetértést virágoztassa! A’ kormányzó elöljárókat Dindár Antal, Fócsa János és Fosztó Károly urakat éltesse!!! Köszönet, köszönet, hogy a’ vidéknek és utazóknak bátorságot eszközlöttek! — Torda megye közgyűlése. *1) Tartatott Tordán jan. 29, 30, 31-dél febr. l-ső napján. Első ülés, jan. 22-k.— l) A’ megye tisztelt főispánja méltós. gróf Thoroczkai Miklós úr megnyitja a’ gyűlést harsogó éljeneztetés között és kitűzi a’ tanácskozás tárgyait, melyek köztt első helyen a’ tisztujitás állott. Hoszszas vitatkozás után , miután a’ mélt. főispán úr nyilvánitá, hogy a’ köztudatban lévő legfelsőbb parancsolat tiltja a’ Rendek kívánsága szerinti felsőbb tiszteknek választását, ez úttal a’ felsőbb tisztek választását elhalaszták, és meghatározták, hogy ő Felsége szentséges *) A’ közgyűléseknek még árnyéklataiban is való hiv közlésében azt a’ hasznot látjuk, hogy ez által elövigyázatra, megfontolásra és következetességre figyelmeztetünk, ’s ezzel a’ közügy csak nyerni fog. K. — (Az érdemes t. t. beküldő urnák időnként ígért becses közléseit mindég hálás köszönettel fogadanájuk, és elvárjuk. Szerk. **) Bizonyos akadályért e’ megyei tudósítást mostani" ki nem adhattuk, mit mentségünkre tisztelettel jelenteni kívánunk. Szerk. szine clibe felírás tétessék az iránt, hogy a* **) hazai törvény szerinti jogaikkal a’ tisztválasztásban élhessenek. Továbbá a’ felsőbb megerősítés alá nem tartozó tiszteket pedig megujitani kivonván, meghatározták, hogy mind a’ két kerületre nézve a’ derék és alszékek bírái ujittassanak meg, nemkülönben az alsó kerületi szolgabirák és adóiró biztosok is a’ felső kerületi szolgabirák és adóiró biztosok választását az ottan tartandó közgyűlésre halasztván. — A’ kijelelés megtörtént, ’s a’ szózatok beszedésére bizottmányok neveztettek ki: a’ szolgabirák és adóiró biztosokra való szózatok beszedő bizottmánya elnökéül Beteg Sándor, a’ székbiróságra való szózatok beszedő bizottmány elnökéül pedig Gálfi József. — A’ szolgabirói és adóirói választásra nézve tervül tüzdel ki, hogy légyen az öt járásban öt columna, mindenül columnában a’ három vallásból három három egyén, úgy mindazonáltal a’szolgabirákra nézve, hogy a’ romai vallásuak közzül kettő , a’ reformátusok közzül kettő, az unitáriusok közzül egy egyén léphessen a’ kitűzött hivatalbol az adóirókra nézve pedig oly elintézéssel, hogy legyen három református, két unitárius, romai vallásu egy se, a’ mely elintézés véleményünk szerint onnan eredhetett, hogy a’ megyébeni vallások népességének aránya a’ lehetőségig közelittessék, de csak ez alkalommal. Egyetértöleg meghatározták a’ Rendek, hogy választott járásbeli tisztek és székbirák megerősítése a’ közgyűlésé legyen. (2) A’ kérelemlevelek bevételére és azokrai véleményadásra, úgy leendő táblabirák megvizsgálására bizottmányok rendeltettek ki. Melynek tagjai, munkálatjaikat megkezdve folytatták a* gyűlés 4-dik napjáig. — Második ülés, januar. 30-k. — 3) A’ jegyzőkönyv felolvasása ’s megállítása után, főispáni méltósága kijelenti, hogy néhai Betegh Dániel meghatározásával ürességbe jött alsó kerületi főbírói hivatalra helyettesíti Gálfi József eddigi királyi közadótárnokot, ennek helyébe volt alispán Simon Andrást, ennek ismét helyébe derékszékbiró Betegh Gábort. Mire is a’ nemes megye Rendei úgy nyilatkozának, hogy a’ helyettesitett kerületi tiszturakat alkotmányellenes tiszteknek tekintik. —■ 4-er) Olvastatnak felsőbb kegyelmes rendeletek u. m. a’ galagonya gyepük készítéséről irt jeles könyv ajánlása s a’ temetőkben készítendő oratóriumok ajánlásai a’ katona élelmezés tárgya és több hasonló idves rendeletek. Melyeket a’ nemes megye Rendei tisztelettel fogadnak. — Olvastatik báró Józsika Imre nejének férje elleni publicatas pere. Mi is köztudásul és teljesedésbe vétetik, ’s gyermekei mellé gondnokul rendeltetik báró Kemény Farkas. (Vége következik) rszág gyölési közlés. Kilenczvenharmadik országos ülés, febr. 5-k a’ mélt. földnél. Tárgy: a’ turopolyai sérelem feletti tanácskozás folytatása. A’ szőnyegen lévő panasz érdeke körül ezen már ötödnapi ülésben is hasonlóul huzamos és élénk vitatkozások folytak, melyek után végre többség alakult a’ már említett indítványok elsőjére, ’s a’ szerint végeztetett, hogy az ő Felsége elibe terjesztendő felírásban , a’ turopolyai sérelmeknek megemlítése mellöztével, ö Felsége a’ horvátországi zavarokra nézve alázatosan keressékmeg, hogy azoknak törvényes eszközök által elejét venni méltóztassék. Kilenczvenharmadik országos ülés, február. 5-k a’ RK és RR-nél. Tárgy: a’ kir. városok belrendezéte ’s országgyűlési szavazata iránt való tanácskozás folytatása. Az e’ tárgybani izenet szerkezete, a’ városi követek részéről előadott, de viszhangra nem talált némely átalános nyilatkozatok után, jóváhagyatott. Következve, a törvényjavaslat szerkezete vétetett vizsgálat alá, és