Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-10-25 / 86. szám

Figyelmeztetés. Octob. i-tól kezdve *£ ait. krrat ezüstben fertaly-evi elüfizetést elfogadunk. Me^jelenik c’ históriai és politikai erdélyi hírlap minden heten Kétszer kedden es pénteken. Văii«! es Ji ti i»“ «i s melleklapja a fiion ti» Cl isti el«! es a II n - By»r'«vemn­ek­barát (hetenként négy iö félévi dija íi Ulti rf­t. Batisb­en .­­ Kwlt •'» Jele«» s mellék­lapja S3 on és fit üllői­­1 csak magara (hetenkent há­rom iv) helyben félévre 5-öt rft. postán 5 R­ft. 33 Ur. ezüstben. Sfiagrynj- ifivermcUbirtit csak magara helyben S-cf­ y rft. 40 rit. postán 2-két rft ezüstben. Minden cs. k. postán lehet előfizetni; különben a pen/, biztos alkatomtól is beküldhető. — Midennemü hirdetések ko/.rebocsatasaert a’ felvétel ’a egyszeri kiadás dija az l-so nyomtatott sortól a’ lokig 20 s­r. azon tul minden sor 5-harom krajezar ezüstben; második es harmadik kiadásért az első díjnak felét kell fizetni. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. M cuts cg * V é c­ c lem f s bsb c g* valami. A) A’ peres ügy rövid elő­adása.— „Mait és Jelen“ idei 56 és 57-k számaiban e' czim alatt „Papi közgyűlés“ zilahi ref. pap és egyházkerületi levéltárnok tiszt. Verestói Cs. Sándor úrtól, mint állító, „hivatalos megbízás“ következéséül, beküldött tudósítás jött­ ki, melynek tárgya volt a Szi­­lágy-Somlyón május 20-n tartott szilágyi egyházkerületi papi gyűlés leírása, miszerint azon egyházkerület maga nagyobb érdekű ügyeit úgy­nevezett közgyűlésen, mire az egész papi fraternitas öszvehivatik,fogja igazib­­b l­a’ mi semmi újítás nem volt, legfeljebb csak annyiban, hogy azon gyűlés czélszerűen el rendeztetett, ’s az jegyzőkönyvbe tétetett, minek különben a’ szilágyi evang. ref. pap­ság százados gyakorlatában volt. E’gyűlésen azonban egy furcsa intermezzo történt, t. i. a’ szilágyi egyházkerület egyik érdemes fö­­curatora m­élt. gr. Kun Gergely úr kissé el­késve, a’ rendszer feletti vitatás közben ér­­kezett­ bé ’s mivel legelőbb volt akkor olyan gyűlésben, a’ fennforgó rendszert újításnak vélvén, nagy tűzbe jött, azon újítás ellen kikölt, elnöki jogait emlegette, majd a’gyű­lés interdicálásával fenyegetődzött, sőt ne­mes és több­féle mozgásokkal öszvekö­­tött felhevülésében, még titkos u­tasitásait is kiszalasztotta főgondnoki száján. (A’ tisztelt gróf úrnak nem jutott akkor hihetőleg eszé­be Talleyrand szava, miszerint az ember­nek a’ beszéd nem azért adatott, hogy gon­dolatait kimondja, de hogy mennyire lehet eltitkolja). Végre több papok felszólalván, és a’ dolgot magyarázván, a’ mélt. gróf úrral azt megértetni, ’s igy tüzét lecsilapitni sze­rencsések voltak.—E jelenetnek és főgond­noki buzgóságnak azon eredeti alakban, mint történt, leírása, az egész gyűlés folyamatját közlő tiszt. Verestói Cs. Sándor úrnak, mint a’ következés megmutatta, fejére eleven sze­net gyűjtött, mert a’ szerkesztőhöz mult sep­­temberben küldött levelében említvén, misze­rint sok kedvetlenségnek van kitéve azon czikk béküldéséért, az abba bécsuszott egy pár hely elleni felszólalását kérte e’ lapban kiadatni, mi is igy következik: B) Nyilat­kozat. A’ „Matt és Jelen“ 57-dik számában a’ szilágyi evang. reformata egyházkerület közgyűléséről kijött tudósításban, mi az itt egyházi megye mélt. főgondnokáról iratik , mint p. o. „Tehát interdictum­­“ A’ mélt. gróf úrnak hihetőleg a’ l1-dik században hatalmas keresztneve jutott eszébe, midőn ily erőteljesen fellépett, ’s csak azon kicsi környülállást feledé, hogy most a’ 1­0-k század­ban élünk, s Omlga világi úr­,s—és ismét alább ,, s igy a’ curator male informatust a’ cura­tor melius informatus váltá­ fel“— e’ szava­kat magaménak nem ismerem. Zilah sept. 12-n 1844 Verestói Cs.Sándor, a’ szi­lágyi evang. refor. egyházkerület levéltárno­ka. — Szerkesztő kötelességének ismeri ma­ga mentsége tekintetéből, egyfelől hogy e nyilatkozat mostanig ki nem jött, s igy tiszt. Verestói Cs. Sándor úrnak nagyon igazságos kivánsága nem teljesiltetett, megjegyezni, miszerint az, egy más és a’hírlap számára kül­dött közlés végére lévén írva—• miről ma is a­­kárkit szerkesztő az eredeti Írás előmutatásával meggyőzni kész •— miután az emlitett köz­lés kijött, a’ használáson keresztülment több Írások közzé elelegyedett, s szerkesztő el­felejtette az annak végén álló néhány sor nyilatkoztatot — ’s ezért, és csak ezért nem látott az elébb világot. Az illető írásnak, a’ szerkesztőség kezén keresztül menő nagy halmazban eltévedése, honnan az most kike­restetett, és szerkesztőnek éppen akkor, a’ béállott új iskolai esztendő kezdetén csoporto­sabb foglalatosságai közben arról ellefejthe­­tése igen könnyen érthető s menthető is. Csakugyan szerkesztő örömest nyilvánítja e’ hibájának elismerését, de nem teheti, hogy elhallgassa azon meggyőződését, miszerint a’ nyilatkozat hamarább kiadása tiszt. Verestől Cs. Sándor urat sem a’ főgondnoki kedvet­lenségtől, sem a’ részletes zsinat anatémá­jától bizonyosan meg nem mentette volna. Másfelől szerkesztő világositással tartozik, hogy a’ fennemlitett szavak, mik ellen tiszt. Verestől Cs. Sándor úr felszólalt, az általa beküldött közlésbe miképpen csúsztak bé ? Ez röviden igy történt , hogy szerkesztőhöz más tudósítás is küldetett­ be ugyan­akkor azon papi gyűlésről, de nem pap tollából — mivel azonban ez utolsó leginkább egy sze­­mélylyel foglalatoskodott, és annak gyenge­ségeit szeszélyesen, egyszersmind a’ vastag színeket nem kimélve festette­ le , szerkesztő kibocsátni azt, kímélésből nem kívánta, csu­pán két helyet, mi a’ mélt. gróf és interdi­­cáló föcurator úrról szólott, akarta kiadni, ’s azon dolgozó társát, kire a’ tiszt. Veres­tói Cs. Sándor úr közlésének sajtó alá adá­sa bízva volt, meg is kérte azon két helyet, éppen a’ mik ellen tiszt. Verestói úr kifo­gást tett, a’ czikkhez, mint egy pár szerkesz­tőségi megjegyzést, hozzá toldani, de azok még is vétségből, — mit szerkesztő későre vett észre — a’ közlésbe magába béirattak. A’ dolog valóságára nézve egyébiránt mind­egy, akár igy, mint kijött, akár szerkesztő­ségi jegyzés alakjában , azok világot láttak, de azok semmi gyalázót vagy becsület­sértőt magukban nem foglalnak; szerkesztő e’ té­nyért a felelőséget magára venni legkeve­sebbé sem vonakodik, meg lévén győződve, hogy ha szinte a’ gróf és föcurator ömlga hatalmasan fellépése azokkal kissé m­egróva­­tott, — azért az ö­mlga érdemes személye iránt tartozó tisztelet ellen szerkesztő sem­­mit sem vétett. (Folytatása köret'Iezi­'.) ( Foschras vidéke kd'­ffyű­lése. E nemes vidék Rendei , közelebbről mult September 24, 25, 26 és 2­7-dik napjain, a’ szokott helyen, főkapitány mélt. báró Bruc-­­enthal Károly úr elnöklete alatt tárták jelen évi 3-dik évnegyedes közgyűlésüket, melynek első napján a’ tisztelt báró főka­pitány úr a’ gyűlésbe szokott módon meg­hivatván ’s megjelentével a’ gyűlést egy a’ Bilet idvezle ’s a’ közjó feletti tanácskozá­saikban jó rend és egyetértés követésére buzditó lelkes beszéddel megnyitván. Első ülés, sept. 24-kén. 1-é1) Olvastatott a’ fels. kir. kormányszék rendelete, mely szerint Bo­garasban lakó Tamás Gábornak az adótabel­lából kihagyatása tárgyában, a’ vidéki Eli­nek tavalyi sept. 29-ről tett feliratukra visz­­szairai taék­óztatott, hogy nevezett Tamás Gábor, személyes nemességét mutató bizo­nyítványaira az adótabellából ki nem töröl­tethetik s arra utasittatott, hogy ha neme­si birtoka van, a’ mentességre elégséges birtokát, a’ kir. pénztárnoktól kiveendő és a’ tisztség által felküldendő bizonyitvány­­nyal mutassa­ meg. Ennek következtében, a’ kérelmes Tamás Gábor, ezen kegyelmes rendelet teljesítésére útasittatni határozta­tok — 2-et) Olvastatott a’ fels. kir. kor­mányszéknek idei július 15-röl 1Q28 szám alatt kelt kegyelmes rendelete, mely szerint ő Felségének a’ magyar és székely törvény­hatóságok tisztésjitása tárgyában idei junius 15-ről 1Q84 szám alatt megújított kegyel­mes kir. leirata következéséül, újabban is meghagyatik, hogy a’ királyi megerősítés a­­lá tartozó altisztek újítására és választására nézve az 1­751 -beli 1­2-dik törvényczikk ke­lése óta az 1852-dik évig hábori­tatlanul és folytonosan gyakorolt szokás minden rész­leteiben megtartassák. Erre nézve határoz­tatok, hogy noha a’ vidéki­ek óhajtották volna, a’ törvény valóságos értelme mellett megmaradásukat, mindazonáltal ő Felségé­­nek tartozó homagiális tiszteletből , e’ ren­deletet tudásul vették.( 5-ér) Olvastatott a’ fels. kir. kormányszéknek rendelete, mely­ben a’ vidéki Rének mult évi September 29-n az Olt vize szabályozása tárgyában tett feliratára viszszairatik , hogy, mivel az Olt vizének e’ vidékben általános szabályozása, különbféle nehézségekre és akadályokra jut­hatna , nem csak a’ vidék , hanem más ide­gen tiszthatósági helységek határain is kel­letvén a’ szabályzást véghezvitetnii; ezen elvből kiindulva ajánlja, hogy a’ többi felett legszükségesebb folyam­ ásásra nézve, a’ vidé­­ki mérnök által készíttessék viz­szinmérési munkálat, helyfekvési rajz , költség előleges számítás és a’ munka véghezvitelére megki­­vántató dolgozatokróli kimutatás, és ezek további rendelkezés végett küldessenek­ fel. Határozat: Az Olt vizének Fogaras városá­­sánál, hol az országút általa leginkább ve­­szedelmeztetik , szabályozása iránti terv és e’ végre kivántató költséglajstrom, még idei mártz. hónapjában tartatott vidéki közgyű­lésből, a’ fels. kir. kormányszékhez felkül­detve lévén, kérettessek alázatosan a’ tisz­telt kir. kormányszék e’ tárgybeli határozat 8.

Next