Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-07-15 / 56. szám

jában szemébe kiáltozta: „te pénzt kaptál 's még sem adsz, pecsig tudod, hogy mi nagy bűnbe estem miattad, megölök a gyermekei.“ IC szavak a’ városi királybírónak Lüstent Iliál adatván, a’ bévadlott azonnal elfogatott, 's kivallá, hogy a’ nevezett testvére ötéts még egy szabót öt évvel a kérdésben lévő fiii megölésére azon igeid mellett, vette tea, hogy külön külön !»()(), kettőjüknek 1000 le- 1 m intot fog adni , mihelyt az általok megölendő fiúnak részét ki fogja kapni. — Erre a* kolozsi tanács a’ kiadott bűntársat, a' szabót is elfogató,s ez, miután mind ketten ide Kolozsvárra béhozattak, a’ következő vallomást tette: „Szarukán György nékem tanulótársam lévén, együtt jó barátok voltunk. Egyszer hozzám bővebb barátságot kezde mutatni,'s történt, hogy én is éppen oda találtam menni, hol ő is testvérével jelen volt. Ők ketten a’ gyermek meggyilkolásában már megegyeztek volt, tervüket velem tudatták 's társoknak lovának. Én az iszonyú tettől elborzadtam, de miután Szarukán nékem is 500 forintot ígért, a' pénz megszédilvén, ráállottam; csakugyan midőn Kolozsvárra bé akartak jönni, én még is pénzem sem lévén több két garasomnál, viszszavontam magamat, de ő pénzt és mindent igért, csak menjek be velük. Mi tehát elindultunk 's Szarukén György számára a’ zsáki malomba őrölni valót vittünk. Innen bémentünk Kolozsvárra 's midőn viradt ott voltunk, egyenesen belső - középutszában , a' fia akkori gondnokával asztalos K. F. —l szembe Hajdúhoz szállottunk. Ottan Szarukán György frustukot rendelt ’s bort eleget, a’ gyermeket pedig bévitte K. F. — hez oly meghagyással, hogy délután jöjjön ki. Mi azonban elmentünk a’ Szamos mellé helyet nézni, hová a’ gyermeket bevessük. A’ gyermek ki is jött a’ Topler fogadóhoz, honnan estve elmentünk a’ serházba, itt sert annyit vett gazdánk, a* mennyi nem is kellett, bünhajtásom a gyermekkel játszott, enyelgett. Innen jó későn kimentünk a’ kijelölt helyre. Én, mivel a' sok bor- és sertős kábult voltam, lefeküdtem a’ fűbe, pajtásom a gyermekkel a viz szélén járkált, tréfált; de a gyermek gyanítva rosz állapotját, kérte „sógor bácsi menjünk el innen, én félek.“ Azonban amaz bevetette a' vízbe, honnan a 12-ed fél éves gyermek, ügyes lévén, kivergődött. Ekkor gazdánk felszólalt, „már mindegy, úgy is lömlöczben rothadtok, mert a* gyermek megmondja, de most senki nem látja, azért rajta.“ Akkor én is felkeltem, utána indultunk,s megfogtam a’ porondon. A gyermek Isten nevére kért: „sógorbácsi ne hagyjon, az Istenért ne öljenekmeg.“ De n száját poronddal bedugtuk és sapkáját szájára téve, egy kis vízbe benyomtuk. És ez történt november 1-je napján az 1840-dik évben. Én boldogtalan, ki az óta tettemet mindennap siratom, most már hálát adok az Istennek, hogy kivilágosodott, mert nem vala nyugtom, tan ha itten szenvedek, amott megbocsátja Isten bűnömet.“ — küzelektöl a gyilkosok elviteliek a* Szamos partjain azon hely szinére, hol borzasztó tetteiket elkövettek. Alit kellett volna érezniük ez istenteleneknek, ha keblükben emberi szív lenne?! Elöreszes megyei kiszlés. Fogaras vidékének múlt junius 25-i és következő két napjain tartott közgyűlésén legelőbb is kir. kormányszéki rendeletek tárgyaltának, az egyik, melyben a' FiR.-nek tudtára adatott, hogy a' királyi pénztárnokságra szótöbbséget nyert Benedek István erősittetett meg, sűrű „éljen“ kiáltással fogadtatott, azután kebelbeli tárgyak vétettek elő s a’ rendes táblabirák továbbra is meghagyattak; egy szolgabirói helyre Borosnyai L. György megválasztatott, kinek helyébe, a’ méh, báró és főkapitány ur a’ BB megegyezésével igtatanak Thót Józsefet nevezte ki: némely idegen megyék leveleielolvastattak,s a' fennemlitett kir. pénztárnok , szolgabiró és igtató hivatalaikba béállittatunk. Ilároius/Fk kö/gyűlései.királybíró mélt. Felrichevich Horváth Albert úr elnöklete alatt Sepsi - Szentgyörgyön május ‘28, 29, 80 és 31-k napjain tartott közgyűlésünk érdekes!) tárgyai a’ következők valának: — a) A’ fels. kir. kormányszék azon intézvénye, melynél fogva Ludlul adatik, hogy nyugalomba lépett erdélyi udvari cancellár Nopcsa Elek úr ő excja helyébe, alelnöki minőségben báró Józsika Sámuel úr ő excját méltóztatott ö Felsége kinevezni, örömmel fogadtatott, 's ö Felsége megkéretni határoztatott, hogy azon cancellári hivatal törvényesen lehető bétöltésére és sietőleg tárgyalandó országos ügyeink elhatározhatása végett, mentős előbb országgyűlést öszvebiválni méltóztassék ; az újonan kinevezett erdélyi udvari cancelláriai alelnöki exclához ]pedig tisztelgő felírás létetett. —b.) A társulatokat érdeklő körrendeletre kinyilatkoztatták a BRR, hogy olyan egyesületek, melyeknek szabályai azelsőbbség előtt tudva nem lennének, hatóságunkban nincsenek,s ha ezután küzgyülésileg olyan közczélra működő társulatok alakíttatnának, azokra nézve a* Felség, haza és magánosok jogait szem elött tartandják, a' BR. a' fennálló törvényeikhez fogják önmagokat alkalmazni.— c) A' kézdivásárhelyi sáros barompiacz helyett kért alkalmas vásári tér iránt a fels. királyi kormányszék nem intézkedvén , a' tisztség által közgyűlési megbízásból felterjesztett felirat nyomán kihallgatott kézdi-vásárhelyi esküdt közönség és tanács leküldött feleletére a' RR. viszszairni határozták, hogy a' kívánat valóságának végére járhatása végett méltóztassék a' fels. kir. kormányszék részrehajlás nélküli bizottmányt kiküldeni 's az Hiedelemről megfelejt kezett kézdi-vásárhelyi tanácsot sértő feleletéért megfeddeni kegyeskedjék.Id.) Pócsa Ferenc., a római kath. vallásról halbéli tanítás kijárása nélkül a' reformáta vallásra átlépvén ’s kézdi-vásárhelyi volt lelkész Pap István által Pócsa Erzsébettel Önmagát öszveeskettetvén , a' mult évben méltóztatott volt a' fels. kir. kormányszék azt parancsolni , miképp azon férfi a’ halbéli tanítás kijárására, vagy házasságának az illető kath. lelkész előtt kellő törvényesitésére utasittassék, a’ Rt. tavalyi decemberi közgyűlésükből felírtak vala, miképp azon intézvény teljesithetését törvényesnek nem tartják, 's annálfogva annak végrehajtására lépést sem tesznek. A fels. kir. kormányszék viszszairt, hogy egyszer kiadott rendeletétől nem állhatel; a' BR. pedig jegyzőkönyvileg ragaszkodtak kimondott határozatukhoz.—é.) Az oroszfalvi hidra múlt évi decemberi közgyűlésünkből kért anyagok árát a fels. kir. kormányszék ki nem eszközölvén, viszszairatni határoztatott, miképp azon hidra megrendelt mesteremberek fizetéséből engedjen oly hidat épittetni, milyent molnárainkkal építtethetünk, vagy a' kir. kamarával fedeztesse azon hidra kellő anyagok árát, a’ tisztelt kamarának lévén az ojlozi szoroson folytató, 's azon hidon átmenendő kereskedéssel nagyobb nyereséget hajtó haszna, mint az azt közlekedési hídnak használó egyéneknek.— 1.) Méltóztatván a' fels. kir. kormányszék a' köpeczi híd felépítésére 533 , 9 % kr. öszveget rendelni, az érdekelt híd felépíttetése a' kebli tisztségre bízatott.— g.) A dúlóbiztosok által közgyűlési határozat nyomán adózóinktól felszedett díj további vehetését eltörlő kormányszéki intézvényt a’ RR. tudásul vették.—Folytatása következik). , _ Középszolnok ErBcsnye liszt- IBjjltó közgyűlése. E' rég vári és óhajtott közgyűlést junius utolsó napjára híres etve. a ki a báró és főispán ur ő exeja, már a* megye által határozatilag elfogadott ismeretes kímes kir. leirat értelmében megtartandónak, eljőve a' határidő 's az azalatt szállongott rémületes hírek, mintha a kihágások zabolázásai a hozott, megyei statutum számba nem vételével bandák vezettetnének, ételesek itatások lennének, szomszéd megyékbeli főurak , nemesek jönnének korteskedni , nem csak minden hitel felett nem valósultak meg, söt a’ gyűlés kezdete, 's egész folyta alatt, alig hittünk ön magunk tudásának, váljon megyei köz, nem hogy tisztújító gyűlés lenne, oly eddig példátlan rend, ’s zajtalan csend uralkoda künn mind végig. Junius 30-a reggelén főispán úr ő excra conferentiát tarta mindkét színezetű valójában népesen öszvegyíilt előkelő tagokkal, itt előterjesztő, hogy kibocsátott körrendeletében megírt módon tisztujitást szándékozván tartani, e’ körül elnöki teendőit maga elintézend i, hanem mivel a szavazatok beszedése módja,s más a körüli intézkedésekben a’ BRnek szava lenne, a' feletti elöleges értekezésre hivtaöszve a conferentziát, mit mért csend és hallgatás követett. Végre egy tag a’ mérsékletiek közzi főispán ö excját e’ tárgy körüli nézetei kifejtésére kérvén meg: ö excja elöadá emlitett nézeteit, az addig gyakorlott móddal mindenben egyezőt, a’ mit ismét mély csend és hallgatás követett. Végre ugyan az előbbi szóló az előterjesztett módot elfogadhatónak nyilvánítván, midőn senki más csak egy szót se szólana, a’ főispán ’ excja oly nyilvánítással, hogy tehát az előterjesztésben a* conferentzia, hallgatásával megegyezni láttatnék, azon értekező gyűlést hasonló csend közti oda hagyta. — Tiz óra felé közgyűlésbe mentünk, nagy terem nem lévén, a’ megyeház udvarára készítve volt ponyvás sátorba, nem néptelen, de a' több mint 6000 nemességgel biró megyének szembetűmnőleg csekély népességű gyűlésébe. Itt a’ főispán ő excja a’ szokott küldöttség által meghivatván, a* RR. üdvözlete mellett a’ gyűlést megnyitós az ellenzék részéről, a’ statutum felolvasása után, azonnal megkezdődött a’ tisztujitás ostroma; előbb azon szempontból, mert az ok, miért mult évi septemberrel elhalasztatott volt (az 1791. 12-tödik törvényczikkel magyarázó új törvény hiánya) még most is fennállana , azt elébb elhalasztani kívánták , azután csak még esztendeig felfüggeszteni sürgették, végre a' királyi megerősítés alá felterjesztendők meghagyásával, csak a’ többek újítását javassák. A’ dolgot igy forgató oppositio részéről számosok voltak a' szónoklatok, a’ mohácsi veszedelemmel, szent könyvbeli idézetekkel, é s más lélek-és szívrázó felkiáltásokkal spékelve, melyekben a' kegyelmes kir. leirat értelmébeni restauratioval, az alkotmány veszélyeztetését mutogatni erőlködtek , mikre a' köznemesség mind annyiszor restauratio szűnni nem akaró, csak nem egy hangú kiáltásával felelt: a’ mérsékletiek részéről—hanem csalódom — nem több mint négy igen rövid felelet tétetett az ellenzéki dikokra a’ dolog érdemébe nem ereszkedüleg, csak azt mutogatok , hogy a’ mit a’ megye már egyszer higgadt , és hoszszas vitatások után határozatilag elfogadott, azt többé felforgatni, de vitatás alá is vonni nem lehet, 's ha valaha tárgyban, itt valójában a' szónoklatokat nem szónoklatok, hanem a’ megyének köz- és egyező akaratja győzte le. Végre az inditványoztatván egy előkelő tag által, hogy a' fennforgó kérdés szózatolással döntessék el, e' feletti vitatkozások után főispán úr ő excja kérdésül kitűző, hogy akarják-e a’ RR. a' kérdést szózatolással eldöntetni? mire a* szűnni nem akaró, csak nem álalános ismételt „Restauratio! és nem kell volum !“ kiáltások után ő excja enunciálá, hogy a' RR. többsége szózatolást nem kíván, hanem a’ tavaly júniusban tett törvényes határozat szerinti tisztújitást akarja. — Egy így lett — győzött a’ törvény tisztelete, az adoz ragaszkodást páran-