Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-02-14 / 13. szám
mind a* házi-, mind a‘ hadi-adónak alájó velem, esedezvén, hogy e’ jelen nyilatkozásom folytában foglalt innepélyes kötelezésemet jóváhagyólag elfogadni és engem ennek értelmében életem fogytáig az adózók sorába igtatni méltóztassék.. Mihez képpest az általam éven kint fizetendő adó mennyiségnek , mely a’ szükséges adatoknak eddigi meg nem szerezhesse miatt mostan még nem volt meghatározható részletes lelkiismeretes kidolgozását és a’ közelebb tartandó megyei közgyűlésnek leendő beadását magamnak fenntartván, ehhez e’ következő feltételeket kapcsolom: 1-er) Hogy az adózás terhét csak oly aránymértékben vállalom igamra, milyenben megróva lennék, ha e’ megyei valamennyi nemesi birtok és vagyon lenne adó alá vetve, felvétetvén a* rovatba a’ közmunkák pénzbeli megváltása is, — kihagyatván pedig a* magam és családom személyei. — 2-er Hogy adózásom a’ jövő közadó kivetésétől vegye kezdetét; és 3-or) Minden esztendőben aránylag emeltessék vagy szállíttassák alább, a’ mint a' megyei adó quantuma feljebb vagy lejjebb változataid.— 1-er Ha a’ nemességnek adómentességi kiváltsága törvény által meg fogna szüntetni és az akkoron meghatározandó kivetési kulcs szerint kevesebb esnék reám mint a’ mennyit most önkényt felvállalok, azon esetre a’ fizetett felületesség tudódjék be javamra a* folyó adózó esztendei teherbe, szintén azon esetben is, ha valamely rendkívüli úgynevezett subsidiumot ajánlana az országgyűlése , — valamint ellenkezőképpen, ha többet kellett vala fizetnem, azt utána pótolni magamat kötelezem. — 5-ör) Természetes következés az, hogy ha birtokom fogyni találna, azon arányban az adó is lejjebb szálljon. ( 6-or) Örököseimet nem kötelezhetem, nem is akarom kötelezni, azonban felteszem rólok teljes hiedelemmel, hogy a’ reájok szabandó tehernek folytoni elviselését hatalmi készséggel magukra vállalandják. Miután magamat és ügyemet a’ tekintetes nemes vármegye kegyességébe ajánlanám, mély tisztelettel maradok. A’ tekintetes nemes vármegyének alázatos szolgája losti Albert, megyei nemes és birtokos: Elessytar. A’ magyar hírlapok szerint ,lleguly Antal úti segedelmezésére társulat alakult, mely idei január 26-a tiz órakor a’ magyar akadémia teremében gyűlést tartván, a’ tanácskozásra minden ügybarátot meghív. Itt a’ módok és kútforrások lesznek kifürkészendők, honnan lehetne időnként a’ szükséges pénzmennyiséget a’ tudományos útazónak megküldeni, miután azt a’ tudós társaság, jelen körülményeiben már többé nem teheti. Ez eszme indítója volt akadémiai érdemes titoknak dr. Schedel. — Jan. 19-n a’ nyelvművelő ’s archaeologiai társulat is ülést tartott; az elsőnek czélja a’ nyelv hasonlítások ’s keleti nyelvek tanulása ; a’ másodiknak pedig a’ régiségek felfedezése ’s a’ nemzeti múzeum ezen osztályának ily módon is gyarapítása.— A’ természettudományi társulat jan. 21-n tartott kisgyűlésében értekezés volt arról, hogy a’majom miben különbözik az embertől? azután pedig az állatkínzás elleni társulat terveztetése hozatott szóba, de iránta határozat nem keletkezett.—Ugyanazon napon volt Pest városának adókivetési gyűlése. E’ város hadi-adója 329,000 ft, házi adója pedig 386,000 ft. Csupán katonai lakásért fizettetik évenkint 30,000 forint. — Írják, miszerint Pesten egy tulajdonos háza , ezelőtt nehány hónappal egyik becsimester által megbecsíiltetvén, az öszves becsitár 18,000 váltó forintban állittatott meg,— ellenben ugyanazon ház közelebbről egy másik becsimester által újólag becsit alá vétetvén, általa a becsár 28,000 ezüst forintra emeltetett. Melyik már a’ lelkiismeretes becsű? Csakugyan ezen szembeszökő becsár különbségen a’ városi tanács megütközvén, hatósági gondos óvatosságból, iránta intézkedett. — Hir szerint a’ duna-gőzhajózási társaság csakugyan szerződött a’ trieszti Lloyddal ’s ez a vaskapu és Konstantzinápoly köztti vonal-hajózást amattól átvette, mely okból a’kormánytól 600,000 ezüst forint segéd-kölcsönt is kapott, igen kedvezö feltételek mellett viszszafizetendőt.— A Nemzeti Újság írja, miképp a’ vasúti munkálatok, a kedvező idő miatt derekasan haladnak ’s lehet remélni, hogy a’ pályavonal Váczig még az idén bé fog végeztetni. — Pest városa, ez év folytában az útszák kövezésére 60.000 pengő forintot határoztatott fordulatni. — Ő csász. kir. és apostoli Felsége az „Aradi vészlapok“ megküldött 1 példányáért 1500. stot. 6 csász. kir. fennségek Károly föherczeg ugyan csak 1 példányért 50 p. ftot, Lajos föherczeg hasonlóul 1 példányért bO p. ftot; Ferencz Károly 1 péld. bO p. ftot; fennséges magzatai pedig 3 péld. 20 p. forintot ’s a fennsége Isván föherczeg 10 péld. 30 pengő forintot küldeni méltóztattak. — Legújabban a’ magyar kir. egyetemhez is érkezett felsőbb rendelet szerint, ottan ezután minden belső és külső ügyek, nevezetesen a' levelezések, jegyzőkönyvek és számadások magyar nyelven fognak vitetni. Fortlg'cHil. Lishonából írják, hogy a’ minisztérium egy törvényjavaslatot terjesztett a’ kamarák elibe, minek czélja a’ pairi méltóságot örökössé tenni. Annak elfogadásán nem kételkednek. Sla Bigoflor Sz,díjas. A’ mint Madridból januar. 20-ról írják, a’senatus e’napon az egészben véve felolvasott alkotmányjavitási tervet jóváhagyta. A követkamarában a papság dotalioját illető törvényjavaslat nagy szózat többséggel keresztülment. Az apáczák dotatiojára nézve is a’ kinevezett biztosság kedvező tudósítást lelt. — Travenne-i újabb tudósítások szerint B urbano tábornok kivégeztetése megvalósúlt. Januar 21-n délelőtt Logronoban hátulról — mint az árulók szoktak— megkövetelt. Mint katona bátran ment a’ halállal szembe, sőt még tettét bánva is, miért feleségét átkozta, mint a’ ki által lázadásra ingereltetett , mi ötét és két fiát veszélybe dönté. Családja négy férfi tagjai közzül három lett már áldozatja a’Spanyolországot szaggató véres párt viadaloknak, a’ mikből eredő kínos vonaglások a* különben is eléggé sujtott tartományra naponként újabb szenvedéseket halmoznak. Mikor fog abban tartós béke és csendesség lenni ? bajos megmondani: minden esetben addig remélni sem lehet, mig a’ kormány mostani üldöző és vérontó rendszerét szelidebb s emberibb bánásmóddal nem fogja felcserélni is tetteiben a mérséklettség, engesztelődés útjára viszsza nem tér, mindenek felett a’ polgárok jogait tiszteletben nem tartja. E’ pillanatban ugyan sir csendessége van a’ letapadott ország belsejében, melyet csak imitt amott szakasztanak félbe egy felöl a’ polgári rendőrkatonák és vámőrök, másfelől a' számos és vakmerő rabló- és csempész- csapatok közti történő lövések. De ki az ország és lakosai jellemét közelebbről ismeri, el külszínen lebegő csalfa csendesség azt megcsalni nem fogja; mert ott újabb és mérges kitöréssel fenyegető zivatarok elemei elszórva találtatnak, miknek a’ kiöntött hazafi vér még táplálást ad: az egymással mérgesen viaskodó politikai pártok a’ harmincz évek óta történt szomorú és gyászos eseményekből megtanulhatták volna, hogy ily erőszakos és gyilkoló rendszer mindég viszszatorlásra, boszszúra ingerlő, a’ haza lecsendesedését, jólétét gátló, hátrább taszító helyzetet szül, az indulatokat elvadítja, embert embertársa elleni dühösségre ingerli ’s alkotmányos országban oly jelenetek fejlődnek belőle, a’ mik zsarnoki igazgatás alatt is ritkán fordulnak elő. FrailC7JaorRZ«l£. A’ követkamara januar. 21-diki ülésében, mint már irtuk, Peyramont után Thiers állati lel. — „Mivel*’ Így kezdé, „iparkodtak ötét önmagával ellenmondásba hozni, ezért saját méltóságának ás barátjainak tartozik a’ tényeket előterjeszteni és fel világositni’. Mind azonéreesapongásokat, mik a’ kabinet változtatásával kapcsolatban állanak, mellőzni fogja, úgy is mindennek tudása szerint, szónok nem miniszteri kijelölt.. Semmit egyebet nem akar, mint a mostani kabinet tetteit megvizsgálni. E’ részben három pont felvehető, t. i. Marokko, Tahiti és a’ m oto zási jog. Szónok meggyőződése szerint, mind a’ három kérdésben igen nagy hibák követtettek el. Minden bizonynyal egyes és aprólékos hibák nem elegendők a kabinet megbuktatására, annak egész kormányi rendszerét kell figyelembe venni. Nem kívánja kétségbe hozni, miszerint a marokkói had folytatásában erőteljesség és ügyesség nem hijánzott, de azon sietséges, hogy a’ békekötés végrehajtását biztositó minden zálog követelésről lemondottak, nem helyeselhetni, éppen oly kevéssé azon nagylelkűséget, miszerint a’ hadi költségek terhe Francziaországra sulyosodott. E két lényben egyebet nem láthat, mint azon meszsze üzött aggodalmat, hogy Anglia beléavatkozása a’ helyzetet még bonyolodottabbá tehetné. Nem mintha néhány milliót sajnálna, vagy azt hinné, hogy Francziaország birtokát Algír határain túl terjeszteni kellett volna . Marokkó meghódítása képtelenség, józan politika ’s a’ világ békéje elleni hiba lenne, mivel az minden európai hatalmasságok természetes féltékenységét felzaklatná, mivel a’ kormány mostani feladata, nem a’gyarmatot meszszebb terjeszteni, hanem népesilni, hogy önmagát táplálhassa ’s tengeri háború esetében hoszszabb vagy rövidebb ideig az anyaországgal öszveköttetéstöl elzárva, önerején is fennállhasson ’s mivel, a’ mint a' külsö miniszter a’ másik kamarában helyesen megjegyzé, a’ júliusi forradalom nagy eseménye kivántatott arra, hogy a’ földközépi tenger partján kétszáz franczia mértföldnyi boszszu birtok elfoglalása nehézség nélkül megtörténhessen. Algírban Francziaországnak két szomszédja van, ’s midőn szomszédot mondunk, az ellenséget teszen. E’ két ellenség egymástól erősen különbözik — egyik Tunis , szinte olasz hatalmasság, olaszok vezetése alatt, gyenge és fortélyos, mely jól tudja, hogy Anglia védelme alatt áll, de azt is , hogy súrlódást vagy öszveütközést okozva, elébb hátrább a’ győzedelmes zsákmányává lenne, ’s mely egészben véve, magát csendesen viseli. A’másik vad és fanatismusra hajló hatalmasság Marokko, ’s ez ellen a’ békében némi kezességet kellett volna kikötni. Mert nem elég, hogy egyik szomszéd a’ másiknak mondja : „nem akarok tőled soha semmit elfoglalni“, mire a’ másik felek: „én sem.“ I" rendszernek fenyitő eszközre van szüksége, vagy a’ roszsz szomszéd ellen fegyvertelenül állunk. Ütközetek és ágyaztatások, csak magokra ily lenyitó eszközöknek nem mondathatnak , mert ha egy rendes hadisereg harczol vad és bárdolatlan nép ellen, azt gyakran bé sem érheti ’s városok lődöztetésével, mi a’ kéntelenség által igazolva nincs, vad és bárdolatlan tettet követünk el, szerencsétlen maurusok ellen, melyek iránt, a’ beljebb lakó népek semmi érdekkel nem viseltetnek, vagy zsidók és keresztyének ellen, kiktől azon népek undorodnak. Lehetett látni, hogy Mogador, marokkói alattvalók által dulatolt fel. — Lére azért a’ csalódással, városok öszvelödöztetése által tiszteletet szerezni nem lehet; ütközetek által nyert gyözedelmek pedig azon vad népek emlékezetéből hamar eltűnnek. A’ kötésből Marokko megbüntetésének nem kellett volna kimaradni ’s nem úgy kellett volna az országgal, mint 1805-ban .-