Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-02-25 / 16. szám
Kolozsvári.16.Kedd lein **• JőöS-n 1 ^4 it» MULT ES JELEN ERDÉLYI HÍRLAP. Figyellkeztetes. Megjelenik e’ politikai-kisLonai lap, minden kedden és pénteken, egy héten ötödéi íven. Félévi díja ii: fiat rtt ezüstben. Szerk. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Megtisztelés. Ő csász. és apóst, kir. Felsége idei januar 30-a költ határozata által a'múlt évben erdélyi nemesi rangra emelt Conrád András udv. tanácsosnak az érd. kir. udv. cancellariánál, utánpótlólag e melléknevet „konradsheimi“ (von Konradsheim) kímesen adni méltóztatta. Bünkevezés- Bányai Mózes a’ felséges udvar által Déezs nemes város hadnagyává neveztetett. 1 1281 az elv, Ei a bi e masunak értíbe léptetést módibra sérti a’ árkvésiyeket. Közgyűlés és pedig átalános tisztujitásra vala hirdetve nemes Külküllö vármegyébe al mult 181 4-dik év december 16-i napjára, melyen noha szándékom vala megjelenni, — de egy roszul védett perfolyta eredménye, egy szövevényes elégtétel ’s nem betegsége czélomtól eltartóztatának, pedig részt akarok venni a’ három és kilencz feletti elunt értekezésből ; azonban koránt sem azon reménynyel, mintha bármi kicsiny remény szikrája is csillámlott volna a' törvényeket sértő modor megváltoztatására : mert hiszen ki lenne oly kába, hogy csupa törvényes igazsággal remélje legyőzni a' lélek vásárlásra pazaran felhozott 's kiosztott fejet kábító , hasat töltő ’s embert barommá aljasitó erősségeket, mert valójában dicséretökre legyen mondva azon vagyonosabb líráknak, kik Istentől áldásul adott jövedelmeik egy részét szabadelműleg osztják ki a’ megyei nyers tömeg részekre való hódítására, oly könyörülök valának, hogy nemes atyánkfiáit a’ közgyűlésre való gyalog meneteltől is megkímélték, ’s hogy mily vendégszeretöleg fogadtattak a’ közgyűlés helyén és folytat- att nemes atyámfiai. Légyenek bizonyságot azok, kik jelen voltak, én a’ fennirt két ok miatt, csak is az első ülés egy pár óráját érdemelvén ’s az alatt is inkább megyei derék főorvosunk felkeresésével’s kerestelésével foglalatoskodván , az egész gyűlés folyását, mi megyei életünk szép szabadalmainak alig ha sírját nem ásandja, csak hallomásból tudom. De minthogy a’ lisztválasztási kérdésben hozott megyei határozatok, kis hazám sok törvényhatóságaiban, mind egy húron pendülnek ; hirlapilag akarom e’ tárgyban véleményem közre bocsátni, remélve, hogy majd valaki által, törvényeken gyökerezett véleményem, törvényből merítendő erősségek által ’s nem sophismák’s nem isszóözönök által fog megczáfoltatni. — Ila az 1791 -k évi 12-dik törvényt olvassa valaki olyan, ki Erdély törvényeivel nem ismeretes ’s hallgatja a’ megyei tisztek választása feletti vitákat, valójában azokról , kik a’ kilenczczel való választás mellett nyilatkoznak, nem sok jót gondolhat; mert ottan tisztán meg van irva a hármas elve, ’s hogy ezen elv a józan okossággal megegyez, az tagadhatatlan, ’s ezért vallom én is, hogy szent as elv ’s óhajtom ezen elvnek élesbeléptetését. De minekutána azon irt törvénynek hozatalával egy időben tartott országgyűlése a tiszta törvénynek ferde magyarázatot adott, minekutána a’ nemzet azon ferde magyarázatot negyven éves gyakorlata által szentesitette, nem tehetem, hogy azt ne mondjam, hogy azon törvény és józan okosság által szentesitett elvnek életbeléptetési modora sérti a’ törvényeket; ugyan is tagadhatatlan igaznak marad az, hogy a’ két Magyarhon törvényei a’ szokáson alapulnak nagyobb részint, nem lehet tehát az 1791 -11 12-dik törvény ellen gyakorlott usust abususnak nevezni, mert azon negyven éves szokást a’ nemzet, országgyűlésén a’ fejedelemmel együtt, tehát azok, kiknek az 1791 -beli 7-k törvény rendelete szerint joguk van törvényt magyarázni, teremték, — azok teremték ezen negyven éves gyakorlatot., kikről a prologialis 6-k titulus 12-k §-sa azt mondja: ejus est interpretari, qui condidit, legem; hogy pediglen a’ szokás, mit latin nyelven ususnak, consvetudonak nevezünk, a’ törvényt eltörli, bizonyítja a* orologialis 11-k titulus 3-k §-sa ezen szavaival: consvetudo autem triplicem habet virtutem, scilicet interpretativam, est enim legum interpres optima, 4-dik §-sa ezen szavaival: secundo habet virtutem derogatoriam, quia derogat legi , quando est contra legem. És a’ jelen esetben a’ consvetudo éppen contra legem est, — a’ prologialis 12-k titulus 2-k §-sa ezen szavaival: secunda regula quando lex praecedit, deinde, sequitur consvetudo contraria legi, tollit legem praecedentem, — a’ Hármaskönyv 2-k része 2 titulusa 9-k §-sa ezen szavaival: nam usus reális et continuus saepe legem tollit. Ki tagadhatja pediglen azt, hogy a’ megyei lisztek választásában az arról szóló törvénynek kelése óta az az: 1791 -k évtől fogva egész az 1832-k évig valóságos és megszakadatlan szokás ne lett volna az, hogy a’ megerősítés alá minden hivatali állomásra a’ nemes magyar és székely megyékben létező három vallásokból külön külön három és igy öszvesen kilencz egyének nevet küldettek fel, ’s minthogy a’ fenn elősorolt törvények kétségen kívül Valivá teszik azt, hogy a’ valóságos és megszakadatlan szokás a’ törvényt megváltoztatni elég erővel bír, lássuk, váljon ezen törvényt megváltoztató consvetudo tettleges fellépés útján, a’ fejedelem kirekesztésével megyei határozatok erejénél fogva eltörölhető-e? avagy valamely utat szabtak ki hazánk törvényei, melyen egyedül haladva lehet és kell czélt érnünk? — A’ hármaskönyv 2-k része 3-k titulusa 2-k §-ra azt mondja: Et sic postea reges ipsi convocato interrogatoque populo, constitutiones facere coeperunt, prout et temporibus nostris fieri consvevit, — a' 3 . §-s meghatározza, hogy a' fejedelem a’ nemzet kirekesztésével semmi törvényt sem alkothat, a’ 4 d § ezt tartja: plerumque autem et populus ipse nonnulla, quae ad publicum bonum conducere arbitratur, unanimi consensu decernit, in scriptisque principi porrigit supplicans super illis leges sibi statui, et si princeps ipse ejusmodi sanctiones acceptaverit et asi probaverit, tunc vim legis pari modo sortiuntur. Ezen czikk erejénél fogva tehát a’ nemzetnek sincs joga a' fejedelem kirekesztésével valamely törvényt alkotni. Hogy pediglen a’ nemzet, hol és mi módon gyakorolhatja törvényhozási jogát? tisztán kiszabta az 1791 -beli 7-k törvény ezen rendelete: leges ferendi, abrogandi et authentice interpretandi potestatem in magno principatu Transsilvaniae Principi , Statibus et Ordinibus ad comitia legitime confluentibus, communem esse sua Majestas sacratissima clementes agnoscit. Tehát csak országgyűlésének van joga a’ törvényhozás, törvényeitörlés és törvénymagyarázatba elegyedni ; nem lehet tehát állitni, hogy megyei gyűléseken hozott határozatok által valamely törvényen, légyen az akár írott, akár szokásos , változtatást tenni lehessen,’s még is az 1791 -k évi 12-k törvényt ’s annak az 1792-k évi országgyűlés által a’ fejedelem megegyezésével adott hiteles magyarázatát akarják némelyek ezen fennidézett törvények tiszta rendeletének 's a’ törvények szentük megtartására ’s törvényes fejedelmünk hivségére letett hitüknek ellenére, országgyűlésen kívül, megyei gyűlések határozata által a’ fejedelem kirekesztésével megváltoztatni, ’s éppen ezen tett részi, hogy a' különben törvényes józan okosság által szentesitett hármas elve életbe léfizetési modora sérti a’ törvényeket. — Nem kivánom az okot vizsgálni, miért erőlködnek némelyek a’ különben nemzet szabadságával megegyező igen józan hármas elvét jövedelmeik áldozásával é s embertársaikat baromi állásra aljasitó eszközökkel is kivívni, a’ törvényellenes úton életbe léptetni, nehogy újból azon vád alá essem, melylvel a’ mult. év junius 12-i 's azt követett napjain tartott közgyűlésén nemes Küküllő vármegyének vádola a’ különben szép tudományos ismeretekkel felruházott, de az élet körülményei által önzővé kárhoztatott nemes atyámfia, akkor tudniillik, midőn a’ gyakorlati élet azon nagy igazságait, sorolám elő, melyeket, csak nem minden nap minden ügyeink eligazításai juttatnak eszünkbe, a’ substitutio szülte megyei hivatalos állások személyünkön, ügyeinkben, becsületüink ’s vagyonunk feletti zsarnokoskodások által; mert akkor sem nevezvén senkit, is. Erdélynek megyei állását említem 's távol valék attól, hogy vádlások ha elegyedjen. De azon erősségeket, melyeket a’ törvényellenes modor támogatására szoktak felhozni, törvényekből kivánom felforgatni. — A’ hármas választásnak életbeléptetése törvényt sértő modora erősségéül e’ négy pontokat hallám több érdemes tagoktól közhelyeken felhozatni: — 1) Hogy ha mostan megyénként kilencz felküldése mellett választatnak a’ megyei tisztviselők, ez Al-16