Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)

1846-01-02 / 1. szám

különösen e’ megyében arra eset nem jövend­­ele ; tehát a’ személy és kö/.bátorság körül használtassak, különben sem rekeszelvén­ ki a/., az eddigi felelőséget. A' végzés ez értelem­­ben ki is mondatott, azon hozzátétellel, hogy a' karhatalom használatáról az illető tisztvi­selő, a’ legközelebbi közgyűléshez jelentést tegyen. — Csongrád megyének a’ király Ma­­gyarországoni lakása iránt kelt levele annyi­ban pártoltatott, miképp előbb az ország­­gyűlésen eszközöltessék­ ki, hogy ő Felsége számára illő nagyságú s fényű lak építésére szükséges ajánlatok tétessenek. — Elővételeit az ismeretes honti levél is, melyre legelőbb is a’ m­ért. főispáni helytartó úr a' RRhez a­­zon kérdést intézé, hogy rajta magánpecsét lévén, kivánják-e­­elbontását?­­s a' többség „nem“-el zajongott, és indítvány következté­ben végeztetett; miképp a’ RR. sem megyei sem­ magánlevélnek nem tekinthetik a’ kér­déseit levelet , megyeinek nem; mert törvé­nyes kelléke — a^ közpecsét — hi­ányzik­­ magánlevélnek nem, mert nincs aláírva sen­ki­ ’S mivel rajta Hont megye neve áll , azon m­egyének tudomásai bontatlan kül* de*sék­ viszsza. — Továbbá Pest megyének a' főispáni helytartók ellen ; Zalának a' Ré­szek viszszakapcsolása; Varasdnak a' zágrábi «avarok iránt; Turmező nemes közönségének pedig pártoltatását megköszönő levele tudo­másul vétetett. Szabolcsnak ugyancsak a' fő­ispáni helytartók elleni levele nem pártolta­­tott. — Pestnek felszólitására, nádor ö fenn­­sége félszázados hivataloskodása küszöbén a' RR ebbeli ürömérzelmeket , ö fennségének legbuzgóbb bálájok kijelentése mellett, idvez­­lő felírásba foglalni határozták. Ausztria. Becs. 6 csász. és apost. kir. Felsége dec. 13-n kelt legfenn­őbb határozata által a­ bécsi. cs. k. protestáns theologiai intézet­nél az augsburgi hitvallásnak ürességben lé­vő bittani professori székére brünni lutherá­nus pap S­t­á­h­l­i­n Henrik A­u­g­u­s­t­o­t ki­nevezni kimesen méltóztatta. 4 KÜLFÖLD. Politikai vezerc­ikre. Az An­gol minisztérium. A' lefolyt 1845-dik év eseményei sorában minden kérdésen ki­vil, a* Peel-miniszterium lelépése a' legfon­tosabbak közzé tartozik. Annak következései természetesen szélesen és meszsze körben hal­nak, mi egy a’ világ öt részére kiterjedő ha­talommal biró, és a’ tengereken parancsoló ország állásából könnyen érthető. Nagyvr­itan­­nia királynéja birodalmában a­ nap sohasem megyen­ le, nyűgöt és kelet, dél és észak királyi palotájának hódolnak. Ilyen hatalom­mal felruházott és világot ölelő politikai be­­folyást gyakorló statusnak, mely nem any­­nyira anyagi erejével, mint szellemi felsősé­­gével és erkölcsi nagyságával emelkedett oly magasra, nincs a­ históriában párja ,­­s az akkori világot győzedelm rabszijjára fűző és számtalan nemzeteket letapodó római biroda­lom is meszsze áll az óriási alakban mutat­kozó Albiontól. Midőn ily országban a­ kor­mányon illők változnak, azt átalános rázkó­dás követi. Az angol főminiszterénél maga­sabb és fényesebb állással biró helyzet nem igen van. Annak hivatali szobájában számtalan népek és országok ügye mint a­ legnagyobb és legnevezetesebb politikai kérdések közpon­­tosulnak. Egy ilyen hatalmas lelépése, sok aggodalmat és szenvedélyt, mint sok reményt és vágyat felzaklat és ellenező irányú érde­kek fenyegetésével elektrikai szikra gyanánt a­ föld legtávolabb eső részeit mozgásba hoz­ta. Peel vagy Russel kormányozza-e Angliát? e’ kérdéstől erősen sok függ, és sok nagy­­fontosságú ügy van azzal kapcsolatban. A' történhető változást ’s a' világot vezető kor­mánynak más kezekbe átmenése béfolyással van a közü­gyek állására és fordulására Pá­rizsban úgy mint Pétervárott, Berlini»#» mint Konstans/.inápolyban , Madridban m­ni Bées­­ban; azt érzik Washingtonban, mint Picu­lában, Mexicoban mint­­kantonban, a La Plata torkolatjánál mint Otahartiban, Brazíliában mint Abys/.szimában, a* Nilus mint Hoang, hó partjain! Minden ilyen változás természe­tesen, politikai rendszer változása is, * ha eddig a* torypárt ült a­ kormányon, annak helyébe whigimnissterium lépend, sok rész­ben ellenkező politikai meggyőződéssel és el­vekkel. Ha a’ torypárt, a’ honi földmivelés gyarapodását védelmező gabona t­örvényeket helyeseknek és szükségeseknek véli, a­ wh­igek felekezete a’ szegénység élelmét drágábbá te­vő rendszabályt az igazsággal, józanokosság­­gal, ’s az ország érdekével üszve nem­­élők­nek kiáltja ,­­s szabad kereskedést és sem­mitől nem korlátolt versenyezést sürget. Ha a’ tory-k a’ franczia udvarral fennálló ,,szi­ves egyetértést“ a' világ békéje legbiztosabb zálogának tekintik, a'wh­igek más és a' nem­zeti érzéstől kevésbé kárhoztatott szövetség­ben több erőt és gyámok látnak. Ha a’ to­­ry-k az Oregon-vidéke felett Amerikában tá­madott lármát erősen nagyba nem veszik s egy puszta tájékért sok érdeket koczkáz­­tató költséges háborúba ereszkedéstől óva­kodnak, a' wh­igek , m­egesketik e’ kérdést a’ nemzeti becsület ’s távoli jövendő szempont­jából tekintik. Szóval, Anglia belső mint kül­ső politikájában nevezetes fordulást szokott eszközleni egy miniszteri változás, és ebből kell és lehet azon jelenleg véletlenül bekö­vetkezett esemény fontosságát is megítélni. Még többször viszszatérünk e­ tárgyra, most csak azt jegyezzük­ meg, hogy az alkotmányos conservatismus ügye, mint az ellenkező véle­ménynek hinni szeretik , a’ tory miniszteriumi megbukásával el nem bukott ’s Anglia alkot­mányába, polgári institutioi szellemében, va­lamint a’ józan szabadság becsét érző lako­sai gondolkozásában teljes biztositéka van a­­zon politikai rendszernek, mi röviden fejez­­ve­ ki a' fennálló jó megtartásával, nem le­rontásával akarja es­­küzleni a’ haladást. A’ kérdésnek e’ szempontból megvizsgálása igeál lesz érdektelen, midőn történetileg bébizonyi­­tandjuk, hogy Anglia dicsőségének, nagysá­gának 's virágzásának legt­ü iudöklőbb epo­chái a' lory-párt kormányon ülésével , tehát a’ conservativ elvek uralkodásával kapcsolat­ban állanak. fta:­ylark­ai­iila. A’ múlt év egyik legnevezetesebb újságát, a’ Peel-miniszterium lelépését közelebbi számunkban , úgy mint történt, körülményesen előadtuk. Londonból dec. 15-től jött új­­bb tudósítások, a­ leendő minisztérium alakulása felől semmi bizonyos és meghatározott tudósítást nem közölnek Egyébiránt minden lapok olyforma meggyő­ződést kezdenek nyilvánítni, mintha los­d Rus­sel a’ rábízott feladattal öszvekapcsolt nehéz­ségeket legyőzni képpel nem volna. A’ ne­vezett lord dec. 13 a politikai Lapátjaival tar­tott értekezés után Windsorba a’ királynéhoz kiment. Mint mondják, dec. 16-ig időhaladékot kért magának, mikor határozott feleletet adand. A­ „Morning­ Chronicle“ két pártból alaku­landó minisztérium létrejöttét jósolja. — Azon hitt egyébiránt, hogy Russel és Peel együtt találkoztak és értekeznek volna, nem valósult­­meg. — A’ gabonatörvények eltörlését sürge­tő gyűlések folyvást tartanak. A' minisztérium elbocsátása következéséül a’ gabonatörvény­ellenes-egylet, mint lehet képzelni, munkás­ságát ked­ezteli. London- Perth- és Manches­terben az utolsó napokban nagy és élénk részvétet tanúsító ilyen gyűlések voltak. — A­ miniszteri változásról a­ „Standard“ kö­vetkezőleg okoskodik: Peel-minisztérium le­lépése sokkal fontosabb esemény, mintsem azt jóérzést! emberek legyenek egyik, vagy másik részhez tartozók, politikai gyözedelem kiállás alkalmául használnák. Örvendhetünk 's örvendünk is, hogy a’ honi szorgalom vé­delmének elve (londoni tervlapok a föld­­mivelést 's így nyers anyagok termesztését it „t­otgul*"i*“ "rá foglalják Lét­ e*y csalfa és kártékony státus-gazdaság Unjam győzedelmet nyert, de nem­ felejthetjük, hogy e' gyözedelem az országot valaha kormányzó legjobb minisztérium elvesztébe került. A’ nemzetnek valóban hálátlat lármák kellene lenni, ha valaha Peel kabinetja iránti háláját elfelejt­hetné. Nem szégyeljük és nem félünk azt is­mételni , mit gyakran mondunk: egy minisz­ter sem tett oly rövid idő alatt annyi jót mint Peel. Még­is meg kell vallanunk , hogy a­ czélbavelt rendszabály, a­­melyhez nyakasaii ragaszkodás , mint halljuk Peel lelépését és minisztériuma szétbomlását okozta , az­ abból eredő rész következéseket tekintve, minden jót mit a’ nevezett föminiszter csinált, sőt minden jót, a­­mit bármely kormány eszkö­zölhetne, sokkal felyülhaladó. A' tiszteletre méltó baronet (német) rang czimzete­t ) részbeli tévedése valóban megmagyarázhatat­lan. A s védvámok elve gyámolítására gyakran és ékesen előadott okai milliókat meggyőz­tek,­­s miként történik, hogy ötét magát nem győzték­ meg? Senki sem kételkedik Peel hasz­not nem vadászó őszinte indulatjában — de ez élet magát nem ejtheti-e néha téve­désbe? Fájdalom, több mint egy bizonysá­gunk van, hogy nem csalhatatlan, de fel kell üldöznünk minden aljas vagy önzést inditó okoktól, még ott is, hol legmeszszebb távo­zik azon ösvénytől, melyet mi legegvére­sebbnek vélünk. Az 1829-dik évben önma­gát feláldozta, midőn egy kevésbé lel­kesült kötelesség-érzéssel azon áldozatot el­kerülte volna. Nem tetszett néki azon rend­szabály, melyet keresztül vinni akkor magára vállalt (t. i. a* katholikusok emancipalióját) tudta, hogy az abban részt vevéssr­e rosz hír­be keveredik 's barátjai elvesztésének magát kiteszi, de meg vala győződve, hogy azon rendszabálynak létre kell jöni , és ez azon kormány alatt, melylyel öszveköttetésben vá­lt, legbiztosabban megtörténhetne, igy min­den személyes tekintetet léretéve , azoknak vezetője lett, kiknek azon szerencsétlen vál­tozást végrehajtani kellett. Ez roszszul al­kalmazott hősi érzés volt, de oly m­a­­gas rendű­ hősi milyent egy bé­kés idő politikája megenged. Nincs-e valami ez roszul alkalmazott hősi érzésből Peel Ro­bert mostani magaviseletében? Azt hiszszük , hogy épp ez eset van , ’s nem kevésbé fáj­laljuk , hogy a' tiszteletre méltó baronet 1846-ban magát éppen úgy balulé­lésnek te­­szi­ ki mint 1829-ben 's véleménye legújabb változása a' védvár­ kérdésében, leghaszno­sabb rendszabályait kártékony világosságban fogja mutatni. Szilárdság, sza­bad él­ni i­s ég, és magaviseleti egyszerűség az an­gol jellem kitűnő vonásai, ’s a’ kötelességnek a’ szó legmagasabb ’s legnemesebb értelmé­ben hódolás is nézetünk szerint, azokat ki nem pótolhatja; ’s valóban kevesen fogják el­hinni, hogy kötelességhivség egyik nélkül a’ fennemlített három sajátság közzü­l fennáll­hatna, 's ha azok egy státusemberben hijjá­­noznak, akkor nem csak becsülésünket és bi­­zodalmunkat elvonjuk töle, de hajlandók va­gyunk legjobb tetteit is a’ legroszabbra ma­gyarázni. így Peelnek készen kell arra lenni, miképpen hallja, hogy 1842-beli gabona bili­je a*, gabona törvények 1846-beli tökéletes eltörlésére bevezetésül szolgált, ’s a’ may­­nooth-bill 1845-b előszava volt annak, hogy a* romai-katholika egyház státus egyházává alakittassék, vagy tán az unió felbontását esz­közlője. ’S ha törvényhozási rendszabályok é­letbeléptetésében vagy eltávolításában nem azoknak belső becse a' főszempont, hanem a' keletkezhető lárma, akkor nem látjuk-á, hogy a' gabonatörvények eltörlését miért ne kövesse az unió felbontása. Ily okoskodás Pee bánásmódjára nézve igazságtalan lehet, de még is szinte átalánosan elterjedett. Igaz hog a’ föminiszter most tévedésben van, de azér ne legyünk iránta sem hálátlanok, sem igaz­ságtalanok. Magát feláldozza a’ hivatalos hi­telesség magasra feszített érzésének .

Next