Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)

1846-11-08 / 90. szám

»» az ikról ily móddal -jól megértve, a' foelren­­deltetésnek szem elött tartásával - tetszése szerint intézkedhessék, ez kétségbe nem­ hoz­­ható imizság, annál inkább, mert semmi tör­ni nos, mi a' református státus ezen jó­ra gyakorlását tiltsa. szászvárosi gymnasium, egy kérésével folyamodott a­ főconsistoriumhoz, hogy­ mos­tani alkalmatlan iskolai épületének kijavítása engedtessék­ meg, valamint egyszersmind ma­gát felsegítetni is kérte, hogy ne legyen kén­etlen az új építésre készen álló tőkéjéhez nyúlni. Fő kérésre határozhatott, hogy kitk­ije­lel az elöljáróság a' szükséges és megkíván­tató építések rajzát és együtt-járó költség­kimutatását, jelesen hány szoba kell a' taní­tásra és tanitók lakására ? mivel a’ reconsis­­torium­ azon meggyőződésben van, hogy any­­nyi építést, mint említve van, a’ meglévő a­­lapból jól és czélszerüleg megléteim lehet, ellenben a* mostani romladozott épület az i­­gazilásra nem alkalmas, ’s minden ilyen ja­vításra fordítandó tőkét elveszettnek kellene tekinteni. A* nagyenyedi főiskolának kérelmét egy német nyelv- ’s egy testgyakorlat- (gymnasti­­ca) tanító helynek felállítására nézve, a­ re­­consistorium helyeselte, ’s azt ellenzem nem is kívánta, ha t. i. azon főiskola pénztára — miről kételkedni sem lehet — azon költsé­get, mi az irt czélra kívántatik, hordozni kép­­pes leend. Valóban idves intézkedés, melyet kivált a’ gymnasticár­a nézve, vajha más is­kolákban is utánoznának, mert erős és jól kifejlett testben a' lelkierök is jobb­á mű­ködnek, ’s úgy is a’ testgyakorlás az u­­jabb idő nevelőinek különös figy­elmét és mél­­tánylását teljes joggal magára vonta. A’ mi az úgy nevezett, 's nem igen gya­rapodó garasos tárt illeti, annak tőkéje ka­matjából a’ folyó évben is , mint tavaly a’ tűért, és főtisztde püspök úr által kijelölen­dő 20 iskolamester 8 — 8 ezüst i­tt segede­lempénzt kap— kiknek november elejére ide Kolozsvárra béjönniök kell,— hogy az ille­ni főiskolában a' kölcsönös tanitásmóddal és föbeli számítással megismerkedjenek, ’s az el­sőnek gyakorlati ágát a’ hidelvei népiskolá­ban láthassák is; kik midőn hazamennek egy egy szám­itó­gépet kapnak, hogy mind maguk tüstént alkalmazzák, mind pedig annak hasz­nálását tovább terjeszszék. A' sepsi és szilágyi egyházkerületek, mi­után a’ fennálló törvényes szokás szerint, több­szöri felszólítás után is három egyént a’ cu­­ratori helyre felterjeszteni elmulatták, a’ re­­consistorium maga eziránti jogánál fogva a’ választást véghezvitte, ’s az elsőbe Bartha Károly, az utolsóba Laskay Lajos urak ne­­veztettek­ ki titkos szózatolás által ak­urato­­rokká. Pótlásképpen említi tudósító, hogy a’ slola czim alatt ismeretes papi jövedelemnek ezüstben felvehetését legfelsőbb helyen esz­közölni fogja a’ főconsistorium. Vajda annak teljesen eltörléséről — természetesen pótlás mellett — gondoskodnék! S'l i! SX Ü gy C k. Nagyszeben octob. 30-n. A­ széknek mai napon hu toll gyűlésében, annak részéről a’ novemb. 3-n kinyílandó nemzeti universitásra szózattöbb­­séggel követekké választattak, Bachner György dános, városi albiró, és Matthiás József ta­na­csos.— Medgyesi székbiró Schuster Jó­­zsefnek azon sz­ékgyüléséröl «jártott kérése,— hogy számára poo­ntból álló évenkénti nyug­­pénz rendeltessék, melynek fele a­ medgyesi házi, fele a szász nemzeti pénztárból fizet­tessék— a kérelmesnek 1­­­éves kitűnöszol­­gálatja tekintetéből közhelyesléssel fogadta­tott.—- éppen igy a székgyülése egyezését adta, hogy az universítás jegyzőjének fizetése 100 rftról 700-ra emeltessék, ’3 a’ nemzeti pénztárból öt esztendő­s, évenkénti 200 rft segélypénz adassék a’ törvénytanitó akadé­mia könyvtár­a gyarapítására. — Azon kérés, hogy a’ sárkányt uradalom haszonbérbe a­dása meghoszszabbittassék— azon okból el­lent mondásra talált, mivel haszonbér­ meg­nyújtások a* nemzet jövedelmeire nézve károsoknak mutatkoztak.—­ Az országos rend­szeres bizottmány közleti munkálatai, az or­szággyűlési ügyekben kinevezett nemzeti, mint széki választmánytól azokra tett te­tye­zésekkel együtt a­ tanácsnak azon kéréssel adattak­ viszsza, hiogy azokat a’ sz.ék követjei­­vel közölje mint finom­értéket, melyhez ma­gukat szabják.— A' brassói közgyűlés indít­­ványa, a’ szász nemzet részére egy ötödik kom­ányszéki tanácsosi helyet kieszközölni — pártoltatott.— Az­­ indítvány, hogy a’ szász nemzeti ispán választási módjának legfenn­söbb helyen történt megerősítése felöl for­­maszerinti szabadalom eszközöltessék — azon okból elmellöztetett, mivel az által új jog nem­ adatott, hanem inkább a' n.szebeni kö­zönség régi választójoga ő Felségétől kegyel­­miesen megerösilletett, 's újra folyamatba hozatott. (S. B.) Szászvárosi esetk­ény- Octo­ber. 20-a. A’ múlt napokban kisérének­ bé a’ fogházba egy Strobe! nevű württem­bergi svábot, ki egy gazdag '» becsületes szász polgár Both Péternek egyetlen ’s mintegy 12 éves fiját, az apja távollétében meg akar­ta ölni­­s meg két rokona gyermekét is. A gyermekekkel elsőbb játszódni kezdett— az­után iszonyúan fojtogatni 's szerencsére, hogy a' közelebbi szomszéd a' jajgatást hallván, hirtelen oda sietett, külömben két perez a­­latt három gyermek hallva ’s a’ becsületes szász polgár sok aranyaiból kirabolva lett volna. Ennyit némely túlzó szász atyafiak­nak, kik a’ dolgot tréfának tekintették, én magam az édes apa szájából hallottam.— Az a városon az a' hír is kering mindenfelé, hogy a’ kövér kutyákat é s macskákat néme­lyek az ide telepedett svábok közzü­l jóizim­ ennék.— Piosit,— de gustibus non est dis­­putandum. Ősz­i­n­t­e v­á­r i. E^y citis levelei Ifflasryar­ llOBlS)Cl­+­ IV. Ha tudnám bizonyosan, hogy nem haragszik meg ön, eltérné a ma szokott­­ tárgyamtól, a’ városi ügyektől, és szólnék dolgokról, melyek et hazát nem kevésbé ér­deklik, szintén mint a’ polgáriak. E­ddig eljutottak önökhöz is a’ múlt he­ti pesti hírlapok, ’s azokból láthatták, hogy Pestet jelenen különösen egy tárgy foglalja­­el minden egyé­b felett, ’s ez: ifj. Szabó Pál­nak, a’ magyar kereskedelmi társaság volt teljes hatalm­ igazgatójának megszökése. E­ sajnálatra méltó eseményt az elillantnak igen tisztelt barátja Kossuth Lajos hirdette­ ki hozzá illő jeremiádokkal és boszszus kifaka­­dásokkal a’ magyar nemzetnek, ’s azóta alig jelent-m­eg Pesten egy szám a­ hírlapokból, mely refrain gyanánt azzal nem fejezné­ bé egyik vagy másik czikkelyét : ,,Szabó Pál megszökött“!? Ez bizonyosan csak azért tör­ténik, hogy e’ híres ember emléke annál tartósabb legyen!—­ Ő nincs többé— Pesten, az az : talán meg is halt volna már, miként maga az ő tisztelt barátjának azt utol­só szer­elmetes levelében megírta volt, ha a tisztelt barát, fel sem vévén az ilyetén gyászlevelet, nem hirdetné, hogy ő él, élnie kell, mert gyáva volt arra, hogy meghaljon,­­ tehát ő él, é s mint a’ pesti német lap meg­jegyzi, bizonyosan tengerre ment, ’s a’ kér­dés csak az, valyon a’ magyarra-e, vagy né­metre ? „Tengerre magyar! tengerre!“ kia­­bása ő, a míg igazgatói életben volt, és csakugyan el is vitte a­ magyart— vízre. Megfutamlásában e­ tisztelt barátnak va­lami tragi-comicum van, mit alig lehet va­­lódilag kifejezni. Nevetnénk is, ha nem res­telnék, sírnánk is felette, hogy ha nem szé­gyellenék, közömbösen e’ dolgot bizonyára egy magyar sem veheti, még az sem, kinek nem piro­s magas szerencse, hogy a’ m. ke­resked. társaságnak részvényes tagja legyen, mert az ilyen is kényesen elismerni azt, hogy nevünkön, hitel­­nkön e­ gyalázatos eljárás érezhető sebet ejtett, mely talán még egy egész, gener­al ion állal fog sajogni. A’részvényesek vesz­tesége még magában nem tenné a'dol­got oly igen komolylyá, mert az a’ legbecsületesebb ügy­­kezelés mellett is megtörténhetett volna: az üzérlet kockajáték, melyen a' szerencse ked­vezése vagy m­ostohasága szerint, nyerhet vagy vesz­ itet a’ koczkavele: de a’ h­aza, a* nemzet, a’ magyar név és hitel­ ezek soká fogják még sínyleni a magyar bonboldogítók ezen ügyetlen eljárásának következményeit, mert mint bizonyos kútfőkből és lesilletem, az ellenzék­­yesl­i coruph­aeusai voltak leginkább azok, kik a­ megszokottunk adott teljes hata­lom által a­ zivatart anyagi érdekünknek másképp is nem derült egére lelkénszem­­­lélték. Igen mulatságos a’„Pesti Hírlap" ujdon­­ságcsésze a’ 7(­9-k számában, hol ő is ifj. Sza­bó Pálról beszélvén, természetesen mint leg­újabb újdonságról, igy folytatja Kadar szavait: ,,de még is feltűnő, mint tolják • fel minden­felől fejőket ama bölcsen előrelátó próféták , kik rég megjövendölték, rég tudták, rég gondolták, hogy igy meg úgy fog kiütni a­ dolog, hogy azon emberben bízni nem lehet ’s a’ t.! [Mind­ezek azonban esse után takaró köpönyegek, tűz után érkező fecskendők, ta­nácsból hazatérő senatorik,‘‘- - - és hozzá teszi: „miknek hasznukat lehetne talán most már venniük, de midőn szükség lett volna rájok, szomorúan nélkülöztelének." Nem tu­­dj­m, ki lehet ezen bölcs ujdonságcsősz , hanem gyanítom hogy liberális akarna lenni, mert h­iszen a­ liberális urakon van fóképpen a’ sor ily időre elbizottsággal mentegetőzni;­­ ha 1­8­7­3-ban már életben volt, bizonyosan egy éjt alvó szent, ki három négy éviglen szunnyadott Izraelben, másképpen lehetetlen­ség volna ignorálnia azon keserű­ vitákat ha­zai ’s külföldi lapokban, mely­k a’ tárgyban akkor tüstént, mikor ifj. Szabó Pál 11 . keresked. eszméjével a'hazában fellépett, 's a P h­irlap ak­kori szerkesztője Kossuth L. által fel­karolt­atott, a’ nemzetnek általánosan mutatkozó idegensége és tamás­sága daczára is nyakába­­ rőltenetett, —megkezdettek és sok hónapokon át, hogy ne mondjam, esztendőkig, fölh­altatlak Nem hi­báztak nyilvános "ujságlapok­ban megjelent­ és magán figyelmeztetések különösen az igazgató személyére néz­ve , de azok vastag és piszkos szavakkal soroltanak-m­eg ifj. Sza­bó P. és tisztelt b.íróira Koss­uth L. által; a' hazai kereskedők idege­nkedése a’ vállalattól rút szűkkebbiségnek szin­almaztatott, 's mi­dőn némelyek azért még is részvényesekké lettek, 's a’ b 11 .női tételek­­es ifitutioját sür­gették, a' közgyűlésen, Kossuth és Szentki­rályi­­M. által e’ bizalmatlanságukért valódi liberális modi­ban letolonyoltattak, csak azért, hogy tízet­­­av­atottsággal és előrelátással ifj. Szabó P.-n­k papircsom­ tételével megelégedni nem akartak,­­s midőn egy pesti kereskedő óvást tett az ellen, hogy igazgatónak teljes hatalom adassék, vagyon tanácsból h­aza té­rő senator volt é ő is ? Valóban igen nagy adag szemtelenség és agyafúrtság, hogy ne mondjam rósz aka­rat kell ahhoz, hogy igy merjen valaki szól­ni e’ szomorú tárgyhoz, mint a’ pesti hírlapi ujdonságcsősz beszéli Ebből láthatná a’ma­­gyar, mint képpesek a’ liberális urak a* bá­riumokat eltagadni, csakhogy ügyetlenségüket, tapasztalatlanságukat, gyakorlatlan eljárásu­kat a’ közönség előtt eltakarják; és meglás­sa ön, sikerülni fog nekik a’ feketét fejér­nek hitetni­ el a’ magyarral, ’s ezen kézzel­fogható fiasco­ a* sorsra ruházni. A’ nemzet alig fog okulni e’ csapáson, mert ha­mis prófétái erősen fogják hirdetni, hogy ők nem okai a’ szerencsétlenségnek, mely Szabó *) t­isztelt olvasóinkat figyelmeztetjük ezen érde­­kes levelezésre, azon megjegyzéssel, hogy az első ilyezimfi levél mi­ is számunkban jött­­ki. Éhez ragasztjuk azon kérésünket, hogy r. ez. olvasóink ne hotránkozzanak­ meg, misze­rint a' H. helyett­­ a IV-ket adjuk. A’ Ma­gyarhoni most kedvetlenül foglalatoskodtam csapás terén ennek tárgya, azt, a' nemsokára közlendő 2-dik és 5-dik előtt, kiadni siettünk. . Szerk.

Next