Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)

1846-11-19 / 93. szám

V,in még egy­­ pont :az urbérben, mi­nil szó­lan­i kívánunk. Ilyenek az úgynevezett kisebb dézmák, csirlu­­tojás és hasonló kisebbszerű tartó­­zás­ok káli terheltetése az úrbéresnek, vagy urbé­resnek, mind­ezeknek pénzek­ megváltása és a' k­isí­­i pénz. Mi azt hiszszü­k, hogy ha Erdély nem volna ily pénzszegény, ha az úrbéresre és á­­talában mindenikre nézve nem lenne oly nehéz a­ készpénz beszerzése: legczélszerűbb vol­na, minden úrbéri tartozási pénz­taxákra át­változtatni, de mivel pénzetlen körülményein­ken mostanság nem változtathatunk, az úr­­bér alig határozhatna terhelőkkel Erdély úr­béreseinek igen nagy részére, mintha az úri szolgálaton kivil még pénzfizetéseket is vet­ne nyakába. Álalános elvünk, hogy miu­tán szegénységünk miatt robotokat kell az úrbéres tartozásai gyanánt megállítani, az úrbéres tartozásait csak­is robotok­ban fizesse. Nyilatkozunk közelebbi úrbéri czikkünkben a­ dézma ellen s hasonlólag el­­törlendőnek véljük «­ semmiség esii­ke, tojás, vaj, köménymag, ’sa’t.­­sa­t. adózásokat, melyeket valóban mikor egy mivelt kivált­ságos elveszen, nem leheti, hogy ol­ruljon. Röviden : álljon az úr­béresnek den tartozása hetenkénti szolgálatban, hol rendes szolgálat van, semmi más­zása ne legyen, szabad lévén a’ földes úr­nak és úrbéresnek kölcsönös egyezkedés út­ján azt a’ törvényszabta maxima not ér­tékben meg nem haladó taxákra átváltoz­tatni, no pi­­min- és a’ tarlo-igen fontos kérdés, az úrbéri figyekbe­ni bíráskodás. Külömbféle terveket ismerünk e’ tárgyban, mindenikinek megvannak árnyékol­dalai. A' múlt idők példái igen ijesztők e’ pontra nézve. Mind­azon törvénykezési intéz­kedések, miket erdélyi eldödein, az igazság gyors kiszolgáltatásának czélszerű út­ja gyanánt felállítottak, kevés idő alatt a’ legfurfango­­sabb ügyvédi hurczolások és bírói lágyság áldozativá váltak, és évtizedekre terjedhető hoszszas perlekedési modorra fajultak el. Ve­­gyü­k például az újabb, 1791-ki perfolyási törvényeket, a’ zálogos-, osztályi-é s adósságos ügyeket;— és rövideké ezek most? nem játszotta-e ki a' gyakorlat kevés évek alatt a’ törvény pontos értelmét ? 1 Ha az úrbéri ügyekben sem tudunk perlekedésünk szokott modorából kibontakozni, ha collegian­s rend­szerhez, rendes vagy rendkívüli fórumokhoz, allegatiokhoz, 's talán még remediumokhoz vagy recursusokh­oz is kötjük : bizonyosok lehe­tünk, hogy úrbéri ügyeink sorsa hasonló lesz a' többiekhez, minél fogva nálunk most a’ perlekedési formák nem az igazság kiszol­gáltatásának, hanem a' csalás, lopás, erőszak és igazságtalanság elpálostolásának és éveken k­eresztü­li pártfogoltatásának lettek eszközeivé. Úrbéri ügyekben, az igazságkiszolgálta­tásnak gyorsan és költségtelenü­l kell történ­ni; ezt kívánja az úrbéres bátorsága, kinek filléreit és nyugalmát egy hoszszu költséges per felemésztené, kívánja a’ kiváltságos osz­tály érdeke, melynek minden úrbéri jövedel­mei bizonyosan szétpattannak, ha azokhoz egyenként hoszszu költséges úton lehet csak jutnia. E’ czélra tehát mellőzendők minden rend­kívüli itélőszékek, milyen az úri-szék bármi­nő alakban. Példát adott a­ testvér magyar­honi úrbér, melynek úri-székeit ha felállítjuk , hányadik földesúr fogja költségeiket győzni? s a közép­osztály inkább minden úrbéri jö­vedelmeit úrbéresének hagyja , mintsem kis jószágát is elveszítse az úri-székek tartása költ­ségeiben. Mi az úrbéri ügyek gyors és költ­ségtelen folyamára nézve a' következő elve­ket pártoljuk : a) Az úrbéri ügyek egyes bíróság elött kezdődjenek, mely hatalom a' megyének va­­amelyik tekintélyes választott tisztviselőjére fíbi­ákra­ r­uháztassék. Két személyből ál­­l bíróság a legnagyobb anomália; ha mind ezt­­ eldöntő szavazattal bír , melyik fog ha­lmozni. — IU első határoz: a’ másiknak szavazata nem számit, valahányszor vélemé­nyeik különböznek. Három biró már törvény­széket alkot, minek fennállása költségeket i­­gényel,­­s ha e­ törvényszéknek mi úrbéri ügyekben alig kikerülhető) a* hely­színére kell kiszállani , oly költséggel lógnak a fe­lek terheltetni, mi az ügyek legnagyobb ré­szében a’ per tárgyát bizonyosan megha­ladja. b) Az úrbéri ügyek csupán úgy tétethet­nek gyorsakká, ha a’ szóbeli perek­­ folyama szerint szabályozta­nak, bévégezzük ezennel úrbéri czikkeinket. Mi az úrbérben letrlántosabbnak láttuk azt,­­ , hogy: a’ köznépnek alkotmányos állásra jutá­­sa és e végre szabad birtokossá átalakulása oly úton eszközöltessék, mely egy halk és még is szüntelen haladó folyammal a’ birtok szentségének ingadoztatása nélkül a’ köznép­ből mind azokat, kik arravalók, időnként földbirtokhoz juttassa. Ne vélje senki, hogy bár­mi úrbéri concessiókkal, képpes leend a szabad birtokosság kifejlését elbám­ntani. Te­­kintsük Magyarhoni, meghozó urbéréi, ’s fel­­tartóztatja-e az eszméknek tovább fejlődését? Nem, mert az örök váltság eszközlése lépe a’ pályára, 's nyugtalanítja az elméket, ide ál­­litsuk a­ hon lakóinak két osztályát szemközti egymással, melyek küzzű­l egyik csak töme­gestől és a’ másik rész egész tömegének ál­dozatain emelkedhessék ; hanem igyekezzünk a' kiváltságos osztályba a magamálul azokat, kik időnként a' köznépből szabad birtoko­sokká válandanak, ezt pedig nem­ csupán egy a' törvénykönyv lapjain szépen hangzó jog megadásával, hanem úgy eszközöljük, miként a' vagyontalan néposztályból azok, kik a’sza­bad egyezkedések különböző nemein birto­kosokká válhatnak, e’ czélra országos segély­lyel gyámoliltassanak. Mi hiszszük, hogy sen­ki inkább elé nem mozdítja a' kénszeritett megváltást és ezáltal az aristocralia minden coloub­aturáinak (mi Erdélyben a’ birtok há­rom negyedét lesz.­ feláldozását , mint ki a köznépet elrekeszti attól is, hogy tagjai sza­bad egyezkedések útján birtokosokká vál­janak. Ne szakaszsza­ szél két ellen-elemekké e' kis bán lakóit a’ közteherviselés és a’ nemesség ellen ne hasznaltassék­ fel adómen­tessége, colonicatarainak elkobozására. Egye­sült erővel hordozza mindenki e' bűn terhe­it, 's az urbér első stádiumában mondja­ ki a’ törvényhozás alkotmányos biztosítékok mel­lett a’ nemesség adózását; csak e’ mentheti­­meg a' kiváltságos osztálynak úrbéri földeire nézve is még eddig meg nem ingatott tulaj­donosi jogát; ellenkező esetben, miután most az úrbérben az adómentesség tekintetéből áthághatatlan vonal külünítendi­ el a’ coloni­­calurát az allodiumtól, még is nem soká el­­jövend az idő, melyben a­ nemesség adót fog fizetni. Ne vélje senki, hogy az adózás az a­­ristocratiát elenyésztek ; tien­ akarunk Angol­­ban adófizető hatalmas, a’ miénknél százszor­ta hatalmasabb aristokratiájának példájára hi­vatkozni; csak azt mondjuk: az aristoratiá­­nak létezése fü­gg azon fontosságtól, mit az aristokrátia az állomány közügyeinek vezeté­sében alkotmány értelmében elfoglal; e’ fon­tosságát pedig legkisebbé nem törpiti az a­­ristokratiának alkotmányos biztosítékok mel­letti adózása. Azonban addig is, mig a’ köznépnek je­lentékeny része szabad birtokossá váland, reá van ő szorulva tömegestől a’ kiváltságos osz­tály úrbéri telkeire; a’ törvényhozás köteles­sége tehát őt biztosítani mind személyes em­beri és polgári jogaira nézve, hogy az ön­kény áldozata ne lehessen, mind korlátol­ni az uzsorás­kodásokat, miket a’ föl­­des-úr, kinek a' szabad birtokosság kifejlő­dése bizonyos stádiumáig a' föld minden e­­setre tettleg egyedárúja leend, úrbéri telkei­vel a’ köznépen űzhetne ; mind végre némi állandóságot biztosítani, melylyel bírjon a’ kö­telességeit teljesítő úrbéres lakta­ telkére néz­ve, 's ne függjön jövő évi lakása csupán föl­­j­desura kegyétől, ki őt iz­landi lógásokból irvé .szerint telkéből elhajthassa. Mindazon k­om­in­siókra nézve, miket e' tekintetekből a'­ tör­vényhozás a’köznépnek nyújtand, úgy í­rt :b­urbérnek alkotva lenni, hogy keletkezébe­n tán azonnal alkalmazást nyertesen és a’ kénszeritett comm­assatio, átalános rendező ’s hasonló felzavarásai a'státus íjk­ort­ak, mit jelenleg a’ köznép 's kiváltságos osztály igei nagy részének ellenszenvével találkoznának évtizedekig fel ne tartóztassák. Rövidbe szorítjuk nézeteinket. 1. ) A' kiváltságos osztály alkotmányas biztosítékok mellett vegyen részt a' közren­­dek hordozásában, és ez az urbér elsír sta-­ diumában elv gyanánt rriok­dassék­ ki. 2. ) Az úrbéres bár­mely földet, legye az akár saját úrbéres lelke, akár más urbér vagy majorság-birtok, a' tulajdonossal kerten­­­dő szabad egyezkedés utján megvásárolhass­­on, 's ezáltal szabad birtokossá váljék. Ez­­ az ily örök egyezmény felbont­hatatlan, 's az eladott földért lefizetett öszveg, mint ennek subskil­­ituma, tör­vény elöl­­ teljesen azon termés­szerü legyen, milyen a’ megvásárolt föld volt­­. Erdély úrbéreseinek szegénységén hitelintézet Uredht-Anstalt) segítsen, mely­nek a’ nemzeti gazdaság emelésére szolgáld más működésein kivil fő feladata legyen, ily vásárok alkalmával az úrbéreseknek készpénz, a tőkéket szolgáltatni. A.) Az úrbéresnek személyét tegye bá­­­torságba az urbér mind földesúr, mind m­á­sok önkénye ellen, és tekintse őt oly polgár­nak, ki habár más földön lakik, azért polgár­­ai személyes szabadságát el nem vesztette. 1­6. Az úrbéri telkeknek mostani státusai (jao­ ja megmarad és azt egy kénszeritett uton János commassatio, vagy colonicaturáknak e­ a­gész ’s féltelkekre oszlása fel ne forgassa;---­a’ commassatioi törvény az urbértöl kü­löon­ tárgyaltatván. ..) A’ szolgálatok földesúr és úrbéres? köztti szabad egyezkedés útján határoztassa--­ nak­ el, de úgy, hogy 7. ) Ezen szabad egyezkedéseket korlátol­ják a’ maximumok, miket hold számra hatán rozand az urbér a’ helységek különböző das-* sisai szerint. 8. ) A’ maximumot a’ törvény csak hely­ségenként szabja­ ki, de abba ne elegyedjék, hogy ugyan azon helység határán levő kü­lönböző minőségű földek egymás közti minő arányba jöjjenek, az e' tárgybani végtelen­ külömbözések kiegyenlítése a’ maximum­on­s alóli szabad egyezkedések utján történvén. 9. ) Az úrbéri törvények végrehajtásának siető­­volta miatt, egy­előre maradjon­­ meg a­ helységeknek azon classificatioja, mi a’ jelen adózásban gyakoroltatik; de ezen classificati­­ónak javítására a' törvény nyisson írtat. 10. ) Ilenlenkenti rendes szolgálatot te­vő úrbéres, ezen felyül semmi más tartozások­kal ne terheltessék, ugyanazért 11. ) Az úrbéri tized, ott is, hol honunk­ban létezik, mind azon úrbéresekre nézve, kik az úrbér után rendes szolgálatot fognak tenni, merőben eltörlendő; 's ha csak ugyan ezért a' földes úr részére kárpótlás kell, ám legyen erre tekintettel a’ törvényhozás a szol­gálati maximumok meghatározásában. Ellen­ben, a’ m­ely úrbéresek nem a’ maximumok által korlátolt rendes szolgálatokra, hanem taxákra egyeznek földesuraikkal és tizedfi­­zetésre, mint a' taxának egy részére, kötele­zik magukat, az ily tizedek úrbér után is fennállhatnak. Önként értetődvén, hogy a’ tized ezen eltörlése csupán a’ földesúri dézmákat illeti, következőleg az sem papi, sem fiscusi tizedekre (a* hol ilyenek vannak) ki ne terjedjen, úgy szintén a’ taxákra nézve is, hogy bár mi i* lyetén egyezkedés csak azon esetben lehet érvényes, ha öszves értéke a' törvényszabta maximumot fel­ül nem haladja. 12.) Hasonlólag eltörlendők az úgyne­vezett kisebb dezmák, csirke, tojás és egyéb kisebszerű tartozásokkali terheltetése az ur­ .VI­I

Next