Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1846-11-19 / 93. szám
V,in még egy pont :az urbérben, minil szólani kívánunk. Ilyenek az úgynevezett kisebb dézmák, csirlutojás és hasonló kisebbszerű tartózások káli terheltetése az úrbéresnek, vagy urbéresnek, mindezeknek pénzek megváltása és a' kisíi pénz. Mi azt hiszszük, hogy ha Erdély nem volna ily pénzszegény, ha az úrbéresre és átalában mindenikre nézve nem lenne oly nehéz a készpénz beszerzése: legczélszerűbb volna, minden úrbéri tartozási pénztaxákra átváltoztatni, de mivel pénzetlen körülményeinken mostanság nem változtathatunk, az úrbér alig határozhatna terhelőkkel Erdély úrbéreseinek igen nagy részére, mintha az úri szolgálaton kivil még pénzfizetéseket is vetne nyakába. Álalános elvünk, hogy miután szegénységünk miatt robotokat kell az úrbéres tartozásai gyanánt megállítani, az úrbéres tartozásait csakis robotokban fizesse. Nyilatkozunk közelebbi úrbéri czikkünkben a dézma ellen s hasonlólag eltörlendőnek véljük « semmiség esiike, tojás, vaj, köménymag, ’sa’t.sat. adózásokat, melyeket valóban mikor egy mivelt kiváltságos elveszen, nem leheti, hogy olruljon. Röviden : álljon az úrbéresnek den tartozása hetenkénti szolgálatban, hol rendes szolgálat van, semmi mászása ne legyen, szabad lévén a’ földes úrnak és úrbéresnek kölcsönös egyezkedés útján azt a’ törvényszabta maxima not értékben meg nem haladó taxákra átváltoztatni, no pimin- és a’ tarlo-igen fontos kérdés, az úrbéri figyekbeni bíráskodás. Külömbféle terveket ismerünk e’ tárgyban, mindenikinek megvannak árnyékoldalai. A' múlt idők példái igen ijesztők e’ pontra nézve. Mindazon törvénykezési intézkedések, miket erdélyi eldödein, az igazság gyors kiszolgáltatásának czélszerű útja gyanánt felállítottak, kevés idő alatt a’ legfurfangosabb ügyvédi hurczolások és bírói lágyság áldozativá váltak, és évtizedekre terjedhető hoszszas perlekedési modorra fajultak el. Vegyük például az újabb, 1791-ki perfolyási törvényeket, a’ zálogos-, osztályi-é s adósságos ügyeket;— és rövideké ezek most? nem játszotta-e ki a' gyakorlat kevés évek alatt a’ törvény pontos értelmét ? 1 Ha az úrbéri ügyekben sem tudunk perlekedésünk szokott modorából kibontakozni, ha collegians rendszerhez, rendes vagy rendkívüli fórumokhoz, allegatiokhoz, 's talán még remediumokhoz vagy recursusokhoz is kötjük : bizonyosok lehetünk, hogy úrbéri ügyeink sorsa hasonló lesz a' többiekhez, minél fogva nálunk most a’ perlekedési formák nem az igazság kiszolgáltatásának, hanem a' csalás, lopás, erőszak és igazságtalanság elpálostolásának és éveken keresztüli pártfogoltatásának lettek eszközeivé. Úrbéri ügyekben, az igazságkiszolgáltatásnak gyorsan és költségtelenül kell történni; ezt kívánja az úrbéres bátorsága, kinek filléreit és nyugalmát egy hoszszu költséges per felemésztené, kívánja a’ kiváltságos osztály érdeke, melynek minden úrbéri jövedelmei bizonyosan szétpattannak, ha azokhoz egyenként hoszszu költséges úton lehet csak jutnia. E’ czélra tehát mellőzendők minden rendkívüli itélőszékek, milyen az úri-szék bárminő alakban. Példát adott a testvér magyarhoni úrbér, melynek úri-székeit ha felállítjuk , hányadik földesúr fogja költségeiket győzni? s a középosztály inkább minden úrbéri jövedelmeit úrbéresének hagyja , mintsem kis jószágát is elveszítse az úri-székek tartása költségeiben. Mi az úrbéri ügyek gyors és költségtelen folyamára nézve a' következő elveket pártoljuk : a) Az úrbéri ügyek egyes bíróság elött kezdődjenek, mely hatalom a' megyének vaamelyik tekintélyes választott tisztviselőjére fíbiákra ruháztassék. Két személyből áll bíróság a legnagyobb anomália; ha mind ezt eldöntő szavazattal bír , melyik fog halmozni. — IU első határoz: a’ másiknak szavazata nem számit, valahányszor véleményeik különböznek. Három biró már törvényszéket alkot, minek fennállása költségeket igényel,s ha e törvényszéknek mi úrbéri ügyekben alig kikerülhető) a* helyszínére kell kiszállani , oly költséggel lógnak a felek terheltetni, mi az ügyek legnagyobb részében a’ per tárgyát bizonyosan meghaladja. b) Az úrbéri ügyek csupán úgy tétethetnek gyorsakká, ha a’ szóbeli perek folyama szerint szabályoztanak, bévégezzük ezennel úrbéri czikkeinket. Mi az úrbérben letrlántosabbnak láttuk azt, , hogy: a’ köznépnek alkotmányos állásra jutása és e végre szabad birtokossá átalakulása oly úton eszközöltessék, mely egy halk és még is szüntelen haladó folyammal a’ birtok szentségének ingadoztatása nélkül a’ köznépből mind azokat, kik arravalók, időnként földbirtokhoz juttassa. Ne vélje senki, hogy bármi úrbéri concessiókkal, képpes leend a szabad birtokosság kifejlését elbámntani. Tekintsük Magyarhoni, meghozó urbéréi, ’s feltartóztatja-e az eszméknek tovább fejlődését? Nem, mert az örök váltság eszközlése lépe a’ pályára, 's nyugtalanítja az elméket, ide állitsuk a hon lakóinak két osztályát szemközti egymással, melyek küzzűl egyik csak tömegestől és a’ másik rész egész tömegének áldozatain emelkedhessék ; hanem igyekezzünk a' kiváltságos osztályba a magamálul azokat, kik időnként a' köznépből szabad birtokosokká válandanak, ezt pedig nem csupán egy a' törvénykönyv lapjain szépen hangzó jog megadásával, hanem úgy eszközöljük, miként a' vagyontalan néposztályból azok, kik a’szabad egyezkedések különböző nemein birtokosokká válhatnak, e’ czélra országos segélylyel gyámoliltassanak. Mi hiszszük, hogy senki inkább elé nem mozdítja a' kénszeritett megváltást és ezáltal az aristocralia minden coloubaturáinak (mi Erdélyben a’ birtok három negyedét lesz. feláldozását , mint ki a köznépet elrekeszti attól is, hogy tagjai szabad egyezkedések útján birtokosokká váljanak. Ne szakaszsza szél két ellen-elemekké e' kis bán lakóit a’ közteherviselés és a’ nemesség ellen ne hasznaltassék fel adómentessége, colonicatarainak elkobozására. Egyesült erővel hordozza mindenki e' bűn terheit, 's az urbér első stádiumában mondja ki a’ törvényhozás alkotmányos biztosítékok mellett a’ nemesség adózását; csak e’ menthetimeg a' kiváltságos osztálynak úrbéri földeire nézve is még eddig meg nem ingatott tulajdonosi jogát; ellenkező esetben, miután most az úrbérben az adómentesség tekintetéből áthághatatlan vonal külünítendi el a’ colonicalurát az allodiumtól, még is nem soká eljövend az idő, melyben a nemesség adót fog fizetni. Ne vélje senki, hogy az adózás az aristocratiát elenyésztek ; tien akarunk Angolban adófizető hatalmas, a’ miénknél százszorta hatalmasabb aristokratiájának példájára hivatkozni; csak azt mondjuk: az aristoratiának létezése függ azon fontosságtól, mit az aristokrátia az állomány közügyeinek vezetésében alkotmány értelmében elfoglal; e’ fontosságát pedig legkisebbé nem törpiti az aristokratiának alkotmányos biztosítékok melletti adózása. Azonban addig is, mig a’ köznépnek jelentékeny része szabad birtokossá váland, reá van ő szorulva tömegestől a’ kiváltságos osztály úrbéri telkeire; a’ törvényhozás kötelessége tehát őt biztosítani mind személyes emberi és polgári jogaira nézve, hogy az önkény áldozata ne lehessen, mind korlátolni az uzsoráskodásokat, miket a’ földes-úr, kinek a' szabad birtokosság kifejlődése bizonyos stádiumáig a' föld minden esetre tettleg egyedárúja leend, úrbéri telkeivel a’ köznépen űzhetne ; mind végre némi állandóságot biztosítani, melylyel bírjon a’ kötelességeit teljesítő úrbéres lakta telkére nézve, 's ne függjön jövő évi lakása csupán följdesura kegyétől, ki őt izlandi lógásokból irvé .szerint telkéből elhajthassa. Mindazon kominsiókra nézve, miket e' tekintetekből a' törvényhozás a’köznépnek nyújtand, úgy írt :burbérnek alkotva lenni, hogy keletkezében tán azonnal alkalmazást nyertesen és a’ kénszeritett commassatio, átalános rendező ’s hasonló felzavarásai a'státus íjkortak, mit jelenleg a’ köznép 's kiváltságos osztály igei nagy részének ellenszenvével találkoznának évtizedekig fel ne tartóztassák. Rövidbe szorítjuk nézeteinket. 1. ) A' kiváltságos osztály alkotmányas biztosítékok mellett vegyen részt a' közrendek hordozásában, és ez az urbér elsír sta- diumában elv gyanánt rriokdassék ki. 2. ) Az úrbéres bármely földet, legye az akár saját úrbéres lelke, akár más urbér vagy majorság-birtok, a' tulajdonossal kertendő szabad egyezkedés utján megvásárolhasson, 's ezáltal szabad birtokossá váljék. Ez az ily örök egyezmény felbonthatatlan, 's az eladott földért lefizetett öszveg, mint ennek subskilituma, törvény elöl teljesen azon termésszerü legyen, milyen a’ megvásárolt föld volt. Erdély úrbéreseinek szegénységén hitelintézet Uredht-Anstalt) segítsen, melynek a’ nemzeti gazdaság emelésére szolgáld más működésein kivil fő feladata legyen, ily vásárok alkalmával az úrbéreseknek készpénz, a tőkéket szolgáltatni. A.) Az úrbéresnek személyét tegye bátorságba az urbér mind földesúr, mind mások önkénye ellen, és tekintse őt oly polgárnak, ki habár más földön lakik, azért polgárai személyes szabadságát el nem vesztette. 16. Az úrbéri telkeknek mostani státusai (jao ja megmarad és azt egy kénszeritett uton János commassatio, vagy colonicaturáknak e agész ’s féltelkekre oszlása fel ne forgassa;---a’ commassatioi törvény az urbértöl külöon tárgyaltatván. ..) A’ szolgálatok földesúr és úrbéres? köztti szabad egyezkedés útján határoztassa-- nak el, de úgy, hogy 7. ) Ezen szabad egyezkedéseket korlátolják a’ maximumok, miket hold számra hatán rozand az urbér a’ helységek különböző das-* sisai szerint. 8. ) A’ maximumot a’ törvény csak helységenként szabja ki, de abba ne elegyedjék, hogy ugyan azon helység határán levő különböző minőségű földek egymás közti minő arányba jöjjenek, az e' tárgybani végtelen külömbözések kiegyenlítése a’ maximumons alóli szabad egyezkedések utján történvén. 9. ) Az úrbéri törvények végrehajtásának sietővolta miatt, egyelőre maradjon meg a helységeknek azon classificatioja, mi a’ jelen adózásban gyakoroltatik; de ezen classificatiónak javítására a' törvény nyisson írtat. 10. ) Ilenlenkenti rendes szolgálatot tevő úrbéres, ezen felyül semmi más tartozásokkal ne terheltessék, ugyanazért 11. ) Az úrbéri tized, ott is, hol honunkban létezik, mind azon úrbéresekre nézve, kik az úrbér után rendes szolgálatot fognak tenni, merőben eltörlendő; 's ha csak ugyan ezért a' földes úr részére kárpótlás kell, ám legyen erre tekintettel a’ törvényhozás a szolgálati maximumok meghatározásában. Ellenben, a’ mely úrbéresek nem a’ maximumok által korlátolt rendes szolgálatokra, hanem taxákra egyeznek földesuraikkal és tizedfizetésre, mint a' taxának egy részére, kötelezik magukat, az ily tizedek úrbér után is fennállhatnak. Önként értetődvén, hogy a’ tized ezen eltörlése csupán a’ földesúri dézmákat illeti, következőleg az sem papi, sem fiscusi tizedekre (a* hol ilyenek vannak) ki ne terjedjen, úgy szintén a’ taxákra nézve is, hogy bár mi i* lyetén egyezkedés csak azon esetben lehet érvényes, ha öszves értéke a' törvényszabta maximumot felül nem haladja. 12.) Hasonlólag eltörlendők az úgynevezett kisebb dezmák, csirke, tojás és egyéb kisebszerű tartozásokkali terheltetése az ur .VII