Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)

1846-12-03 / 97. szám

I.M .a kihágást elkövető füldesurakra (ellenében az urbéresi büntetéseknek és azokkal aránytalanul) s/'boni l’vs kemény büntetésrk sz abattak pénzben. Az úrbéri perek mikrotpi hamarábbi és szóhrányosb kifolytatásának elintézésére véleményt adni, bizottmány neveztetett,] alisp. C. E. elnöksége alatt többnyire szószólókból.— Olvastatlak ezután kir. kormányszéki rendeletek: egyikben az idei l-sö septemberi közgyűlés jegyzőkönyvére egyetlenegy megjegyzése volt a kir. kormányszéknek, mely a Raday Laszlo nemességét tárgyazza; a’ másikban a kir. kincstártanácsi jegyzéke (nóta) nyomán a sóbeli hibás és rész bizottmányok és harminczadokon fizetni kellető vámra nézve a' Hívnek igazolása rendeltetik. Határozat: a*1 sóbéli bizonyítványokra nézve elfogadtatik, a' vámok iránt ragaszkodnak a’ RR ez érdemben már ezelőtt feladott jogos nézeteikhez. — Sor kérőse most két magyarhoni u. m. n. Pozsony és Szepes vármegyéktől, e' megyéhez intézett felszólító megtalálásokra. Erdélynek magyarhonuaki egyesülésére szólilatunk fel ezekben. Mielőtt egyike is a’ hitnek a' tárgyhoz szólana, Lészay Lőrincz többé a' két ország egyesülése ügyében következő beszédét kivásálel. „Méltóságos báró kormányszéki tanácsos és főispán úr ! félt. RR és RR ! A' testvér Magyarbon két törvényhatóságai szólitának-híl minket tek. RR!— a'két bon szorosabb egyesülésére segédkezeket nyújtani, a’ századoktól lógva, az akkori idők viszontagságai miatt, a mohácsi gyászos vész után egymástól elvált két testvér közzül az erősebbik lelkes fiai hivják gyengébb hátramaradt testvérük rokonkeblü fijait az alkotmányos szabadság terén a’ magyar jobb jövendőjét karölelve előidézni, az előhaladás ideiben, jó és bal sorsban testvérileg osztozni. Fogadjuk tekintetesen a’ szives felszólítást azon érzéssel, melyet testvéri vonszalom, nemzeti rokonszenv és saját érdekünk méltánylása gerjesztenek keblünkben, valahányszor kedves testvér hazánkkali közveletlen érintkezésünkben, a helyek távolságát, az eredeti köz honfi hajlamnak varázs-erejei által kiegyenlítve látjuk, és örömmel talájuk — fel itt is azon vezérfonalat,s annál szívesebben kövessük azt, mennyivel tisztábban tűnik fel előttünk azon láthatárnak nagyszerűsége, melyről biztosan reméljük, hogy a hét testvér házának szorosabb egyesülése következtében, mind kettőjüknek boldogsága felett elterüilend.— De tekintetes RR ! midőn rokonunk, barátink felszólítása méltánylása mellett szót emelek, nem titkolhatom aggodalmam egy oly körülmény felől, mely az óhajtott egyesülés elérését csaknem a lehetetlenség sorába teszi; értem ezáltal is Középszolnok Kraszna és Zaránd vármegyék, valamint Kővárvidékének Erdélytől elszakasztását,amelyek annyi időn keresztül] Erdélynek kiegészítő részei valának,s az utolsó időben Erdély képviselői meghallgatásán kivüil, kiknek alkotmányos és anyagi érdekük legérzékenyebben érintettek, és ez által századokig fennállott viszonyaikból kiragadtatni szándékoltnak. Fájdalmas hazánkra nézve, tekintetesen! hogy éppen alkotmányos testvér hazánk törvényhozói azok, kik testvérhonunknak alkotmányán csak nem halálos sebet ejtvén, legnagyobb jogsértés által kívánnak jogot követelni. A mrus jövendő bekövetkezésétől méltán retteghetünk fia közállományunk alapjának minden hozzájárultunkon kivüli megrázkódtatása által, annak egész fennállását ingatagá váltnak látjuk. Abb fényre szólít fel minket tekintetes RPV! ezen kedvetlen helyezet,— szólitsuk-fel azért magyarbon minden nemes megyéit terjeszszük eletekbe, hogy éppen a Részek elszakasztása a* mind két hazától óhajtott szorosabb egyesülésnek főbb akadálya leend; mert az általános egyesülés csak is törvényhozás útján lévén kivihető , sikert csak úgy lehet várni, ha mind azon elemek mellyek azon eszme izívességérie megvannak győződve, ezenczélra munkálódnak.— De Kedélynek három nemzeteiből lévén a* képviselet alkotva, ezen nemzeteknek egyikét nemzetség és közös eredet, más két nemzettel együvé nem tartván, fájdalom ! igen sokszor elágazott érdekek vezérelnek; már ha a Részek elszakasztása által, négy magyar törvény hatóság Erdélytől elesik, ha tiz szózat a'kép»viseletből elvész,a’nemzetiségből eredeti rokonszenv eleven'hatása megcsökken,’s az állal az erősebbé vált idegendem, a’mindkét haza ohajtása sikere ellen káros hatással lehet.— Kérjük tehát tekintetes Rn ! a’ magyarhon minden megye hatóságait, hogy a’ Részeknek rögtöni elszakasztásának sürgetésével addig felhagyni szíveskedjenek, a’ meddig az álalános egyesülés feltételei és mikénti végrehajtása felöl, sikert ígérő országos végzés keletkezhetik, mely által a’ két hon egyesítésével a’ Részek feletti, különben is meggyőzhetetlen akadályokkal egybebonyolodott kérdés elenyésztethetnék, bizonyossá tétetvén a’ magyarhoni megyehatóságok, hogy megyénk is követeinek utasításul fogja adni, a’ Magyarország részéről megbízandó országos választmánynak, az egyesülés pontjai feleli értekezendő országos biztosság kinevezését szorgalmazni. Szólítsuk fel tekintetesen! hazánk minden törvényhatóságait is, hogy a’ Részek elszakasztása tárgyában keletkezett törvény felfüggesztése iránt a magyarhoni megyehatótóságokat megtalálni; valamint a’ Magyarország részéről megbízandó országos választmánynyal az egyesülés feltételeit munkálódó országos biztosság kinevezését hálós felszólítással eszközölni,követeinek utasításul adni szíveskedjenek.“ Mely ilyetén beszédben tolmácsolt érzését a’ szónoknak a’ BB egyhangúlag magukévá lévén, azt nem csak merőben elfogadák; de annak értelme szerint előbb felelet a' két felszólító új megyékhez, és a' többi magyarhoni minden megyékhez valamint minden erdélyi magyar megyékhez és vidékhez, ’s székely székekhez felszólítás, a’ főispán báró úr ajánlott költségein kőmetszetü példányokban határoztatok. — Olvastatik továbbá egy kir. kormányszéki rendelet az iránt intézkedő , hogy a’ közpénzalapokból kölcsön vevők vagyonai híven becsültessenek, szoros kötelességükké tevődvén a'becsülőknek a' vagyont értékénél feljebb nem becsülni. Itt a’ BB az ily hamisan becsülőlve közkeresetet szabónak. Még ez nap, délutáni 1 '/2 órakor bizottmány neveztetett a’ kérelmek megvizsgálására. Kovács Márton és Sipos Péter táblabiráknak feleskedettek; a’tegnapi nap magát jelenteti Pap Mának a’ rigerosum elöl elillanván, Ilódosy Ilyés pedig birtoktalan volta miatt hitességre alkalmazhatatlannak találtatván. Melyek után az ülés eloszlott.— A’ mai gyűlés nov. 18-a reggeli 10 órakor alakult egybe alig 40 tagokból. Felolvastatik a' követeknek urbér iránt adott utasitvány, a* szerint a’ mint tegnap és tegnapelőtt a’ közgyűlés változtatta, módosította, szelídítette, alkalmazta, vagy merőben kihagyta az országos bizottmány javaslatát. Sok stylaris beleszólások után megállitalik. — Az úrbéres oltalmazásáról a' földesúr ellenében a’ bizottmány javaslatát fel- és előadja, melynek rendében felmerűle: a’ netalán úrbéressé vált nemes embert bottal nem szabad büntetni; de e' helyett pénzfizetésre kárhoztattátik. Egy tagosítás barátja beszél az úrbéresek száma miképpi meghatározásáról az urbériség kiszakasztására nézve. Határozat: Ezen terv kivihetése ajánllalik a' követeknek. Szól ugyan ezen szellemből a’ tagosítás melett, hogy permissive engedtessék meg. Ki- t mondja azt is, még pedig hogy jegyzőkönyv- f be tétessék, miképp: adulaisirom szerint ■ jelenleg az urbéresi kezeken lévő föld sékál azoknak, megszűnvén minden eddig/ úrbéri viszony hihető: ,,megváltás“ ábrándos kárpótlással) a' földesúr és úrbéres közti. " Ez utolsó elhangzott, elnyelte a'lég.../aini egy cseppet az Oczeán, mintegy sóhajtást az or- I kán“ a' politicai erdélyi nagy légkörben chimaerává morzsolódván. • Olvastatik még egy I kir. kormányszéki rendelet, miszerint tiltalik, hogy a’ vármegyék a* kir. kormányszék mely tulajdonképp közbejáró a' felség és haza közti elmellözésével a’ Felséghez közveletlen járuljaknak.— A’ kir. kormányzó úr által az adóról és katonai élelmezésről elnökileg kiküldött országos r. bizottmány munkálatja iránt határozat: bizottmány ai birtokosok közzül a' főispán ús elnöklete alatt fog egybegyüjtetni elöleges véleményt készítendő.— Memes bel-sőszolnok vármegye átírván, hogy e* vármegye az országgyűlési eddig kész országos munkálatokat szíves legyen megküldeni. határozat: Egy példányban küldessenek meg. Alispán Sz. A. tudósítása a’ szászul ősi Szilágyi nemzetségéről felolvastatik, 's annak értelmében a' kir. kormányszék tudósittatai végeztetik.— Alispán D. E. a'megyei börtön roszszaságát rajzolva arról panaszosan tudósit. De ezen sok részt segítve van már, és kinek? nem másnak, mint magának és közvetetten az erélyes és magasbatásu főispán urnak köszönhetni. Ugyan is a Doboka megyei rabok már nem pinezén, sem nem istálóban, de köményes és fűtött szobákban ülhetnek. — Alispán Sz. A. a’ Demén Imre és Mezei Mária botrányos érték iránti rendeletre tudósit. Határozat: Adassék ál a’ báró m. főispán urnak, válóper lévén.— .Jelenlegi követi írnokok Reményi és balog eddigeié minden anyagi segedelem nélkül lévén odaelejtve, számukra száz pengő forint az ülnöki tárból elölegeztetni, ’s e felett oly valami, félig kévés félig rovatai — ex omnibus aliquid ex toto nihis— útján rajtok segitni határoztatok. — A’ második aljegyzőnek és igtatónak fizetése a’ főispán úr előadására és ajánlatára szaporittatott. — A’ tizkármentő társulat pénztára jelenlegi állásáról róbiró gr. Vass Samu, mint a’ ki a’ múlt közelebbi közgyűlésen pénztári számoltatónak volt kinevezve, részletes és átalános előadását, kimutatását megtevőn, fájdalommal és az illetők jellemvonásának beárnyékolá.‘■ára légyen hirdetve, miképp ezen megyében (magyar földön nincs több példa erre az iklódi járásban 2 f. 2‘A kr. a’ kerlési járásban 20 f. 40 kraj. a’ válaszúli járásban 1 f. 54 krt. a’ búzai járásban 88 f. 37 kr. ezüstben, maradság (restantia) van befizetetlen.— Éljen a magyar hitel!— De lére a panaszokkal;—ezek úgyis nálunk hijantani nem szoktak— hanem a’ dologra. Pénztárnok b. Bánffy Dániel úrnak pontos és hiv sáfárkodása köz méltánylattal elismertetett, köszönet szavaztatott, ’s a’ mai napig szolgáló nyugtatványt megadatai határoztatott. — Bucsy Károly és Tekár György liszt. jegyzőknek jeleskedettek, és ezzel a' nov. 18-kiülés bézáratott. Holnap u. m. nov. 19-kén aligha még a’ tisztségből is nem hiányozva 6 — 7 tag előtt a nov. 18-ki lényekről készülendő jegyzőkönyv felolvastatván, a’ közgyűlésnek csak azután leend vége. Záradékul, szolgáljon a’ tisztelt olvasó közönségnek egyfelől, valamint másfelől a’ szerkesztőségnek tudomásul 's részint a' levelezőnek álalános igazolására : miképp a'minden kényelmetlenségeket öszpontositó Bonczhidán kiváltképp téli időben hat hét napot — 's még éjszakát is feltölteni, kiállani bajos, veszedelmes és áldozat; és innen van, hogy tudósító, a ki sem nem gyorsíró, sem nem tüzes rögtönző felfogású, valamint e’ jelen úgy többi tudósításait csak kényelmet adó saját fészkébei hazajötte után, és igy egy pár nap múlva tehette, teheti és leendheti. Szamosujvártt Dobokának Zugolyai már valának. r. 1.