Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)

1846-10-18 / 84. szám

Kolozsvárit. 8#. Vásárnál» oct. l^níMít. F i g y c e r& I c te«» A’ folyamat­ban lé­­­d országgyűlés tekintetéből —melynek érdekesebi) \ i­ árásait g­­orsirói segítséggel adjuk s­e­p­t­e­m­ber elejétül kezdve négy hónapra a’ n­ejen­ként m­ f­öd (''é­s í­v­e­n megjelenő „Mal­t­es J­elen‘4-re’s melléklapjaira csak 3­­- Ii.irom rstcai ezüstben, új előfizetést nyitottunnk, melyet akár a’ rs. k. postákon letenni, akár biztos alkalomtól szerkesztőhöz békü­ldeni lehet. Egyébiránt, hogy a megrendelés mentői elébb történjek, tisztelettel kérjük. Szerk. ujraevette§, az erdélyi kir. udv. can­cellariánál Miller Fridrik nyuga­l­mazásával üres­ségbe jött valóságos udv. titoknoki helyre . Fel­sége esi­k­ taplóczai L­á­z­á­r Imrét eddig számfe­­letti udv. titoknokot klmesen’ kinevezni méltóztatta. Feszerczegi fi­ad­or ő cs. kir. semt­­sége egérsége állapotja. Közelebbi szá­munkban sajnosan emlitettük Magyarország mél­­yen tisztelt, nádori­­ cs. k. fennsége egésségének méltó aggodalomra okot adó változását. October 10-ke estvéjéről jött újabb tudósítások megnyugta­tók, ’s a cs. k. fennsége betegsége jobbra fordult. Itt közöljük az eddig kiadott négy orvosi jelentést. 1) Többféle előrement alhasi bajok után, melyek alatt eleinte valóságos, később pedig né­hány viszszaesésre következett látszó javulások egymást felváltották, e cs. k. fennségének az or­szág nádorának betegsége folyó October 6-ról 7- re esett éjszaka fenyegető és komoly aggodal­mat gerjesztő jellemet von magára. October 7-nek lefolyta alatt nem sikerült a­ kórtüneményeket enyhíthetni, valamint az Octo­ber 7-ról 8-ra eső éjszaka is éjfél után három óráig felette nyugtalanul töltetett. October 8-kán reggel három órakor némi nyugalom következett­ be és a­ magas beteg 5­ 4 óra hoszszig élvezett üditő álmát. Budán October 8- kán. II) Ezen enyhülés igen örvendetesen ’s foly­vást tartott egész éjfélig; mértékletes evés után, két óráig tartó mérsékelt láz mutatkozott, mely­nek enyészte után az est megnyugtató és kielé­gítő állapotban folyt le. A* 8-ról 9 dic-r­e való éj első fele háboritás nélkül folyt­ le; éjfélkor beállott kisebb mérték­­beni bajok hamar eltűntek 's a’ nyugalmasan töl­tött éj másik fele után a' fennséges beteg 9-kén reggel jól érzé magát. Budán octob. g-kén. III) Folyó hó 9-kén­t cs. kir. főherczegsége az egész nap folytán javuló állapotban volt, a’ tegnap mutatkozott 's­zigyeltnm­! Ki.-ért lázje­lentkezések kimaradtak; étvágy és az erők gya­rapodtak; az altest zsongtalan, álla­pot­­a azonban még folyvást nem egészen kielégítő­­sek­nek szen­vedő állapotja a’ 9-ről tv-re fordult éjnek nyuga­lom nélkül töltött első felében volt ■ észrevehető; kevéssel éjfél elött nyugalom állott­ be s ezt több óráig tartó üditő álom követte. Folyó ha­to­dikén reggel a cs. kir. föher­­czegségének állapotja megnyugtató. Budán oct. t0-d reg. 9 órakor. IV­­0 cs. kir. főherczegségének az ország nádorának ma reggel köztudomásra juttatott ja­vuló egésségi állapotja a’ nap folytán oly örven­detes elöhaladást tön, hogy az eddig közönsége­sen estvénként beállni szokott 's kevésbbé nyim­­tatólag mutatkozott időszakot reményteljesebb biz­tossággal várhatjuk­ el— Budán oct. té-kén 1846. esti 7 órakor. Stáhly dr. Würtler m. k. ő fennsége háziorvosa. Fejedelem és konstaiag. A f. October 6-n tartott országos ülésben, mi­dőn a’ második kir. előadásban foglalt vá­lasztásokat kisérő felirat tartalma ’s elvei fe­lett folyt a’ tanácskozás, egy kir. hivatalos illetlennek nevezte a’ kormány azon tényét, hogy a’ múlt országgyűlésen annak elbontá­sa előtt két héttel véghezvitt itélőmesteri vá­lasztásra a’ kinevezést le nem küldötte, ’s következőleg azt , mivel egyik kijelöltnek i­­dőközben történt halála által megcsonkult, a’ mostani országgyűlésre viszszaútasitotta és uj választást rendelt. Az ebből eredeti élénk sőt heves vitatások közben Belszőszolnok megye e­­gyik követje V. F. a’ következő nyilatkoza­tot tette: „Ki egy alkotmányos ország kormánya és ő Felsége személye közti különbséget tenni nem tud, arról el meri mondani, hogy alkot­­m­á­n­y­r­ó­l fogalma ninc­s.“ Figyelmet érdemlő szavak ezek, mennyi­ben fontos és nevezetes alkotmányos elv és maxima van azokban kifejezve. Az úgy­neve­zett és Angliában — mint jelenkorunk alkot­mányos élete honában ’s politikai szabadság classicus földén — kifejlett parlamenti kor­mányzás eszméjéből foly azon állítás, misze­rint a’ fejedelem személyét, mely a’ polgári társaság felett áll, a’ kormánytól megkü­löm­­böztetik, éppen azért az első, az öles környe­ző méltóságnál és szentségnél fogva a’ mint miden felelőségen, úgy megtámadáson is fe­­lyül van , ’s ez az oka , hogy a’ parlamenti vitatkozások közben, a’ törvénynél erősebb szokásnál ’s illendőség érzésénél fogva a’ ki­rály neve soha sem emliltetik, ellenben a’ minisztérium vagy a’ király titkos tanácsa az, mely szükség esetében világositást adni fel­­szóliltatik, mely a’ kormány minden tényei­­vel számolni tartozik, ’s igy feleletre szoril­­tatik. Mint emlitettük, e’ politikai maxima az angol alkotmány egyik főbb 's nevezetesb pontját teszi, sőt szinte mondhat­juk, e’ sar­kon fordul­ meg a’ hatalmas szigetország i­­gazgatása. Tudva van , hogy az angol alkot­mány a' hannover­i házbeli királyok idejében fejlődntt­ ki , 's annak érintett czimervonása, a’ miniszteri kormányzás, a’ hires Walpole Ivoberttel kezdődött, ki az I. és II. György alatt Anglia sorsát 'dl évig vezette. Azóta a’ szabadságban mint hatalomban bámulandó magas palozra emelkedett birodalom sorsa a’ parlament többségére támaszkodó, egyszers­mind felelős minisztérium vagy inkább a’ fő­­miniszter kezében van, ki társaival együtt, mihelyt a’ parlament többsége ellenek "nyi­latkozik, a’ kormány pélczáról lelépik, 's igy az igazgatás valódi titka itt nem egyéb, mint: a’ nép akaratját vagy a’ közvéleményt kép­viselő azon törvényhozó testület többségének birása. Innen érthető egy parlamenti tag el­­ménezkedő állítása , ki Angliában a’ királyi méltóságot az első „sine curá“-nak nevezte, mert voltaképpen az angol királyok legfőbb és szinte egyedüli teendőjük a’ miniszterek választása. Ha átaljában k­ellene­ mondhatatlan igazság, miszerint a’ királyi szék közelében álló tanácsosoktól függ az igazgatás jó vagy rész menetele , ’s igy az ország boldogsága; könnyű érteni, hogy kivált Angliában a’ sza­badság és nyilvánosság e honában, derék ’s a­ parlament előtt megálló minisztereket tud­ni választani—nem kicsi érdem. Mivel az újabb idő minden alkotmányai az angolról vannak lemásolva és ez amazok átalános példánya, — a’ fejedelem személyé­nek a' kormánytól megkülöm­böztetés elvét is abból átkölcsönözték, ’s azt a’ politiku­sok oly igazságnak tekintik, mihez kétség nem férhet. Azonban, mi­vel a’ külömböző or­szágokban a’ népek polgári élete nem egyfor­mán fejlődött ki, továbbá az alkotmányos igaz­gatással biró státusok állása és helyzete egy­mástól felette külömbözik , természetes, hogy az alkotmányos elvekben és igazságokban is egyformaságot keresni nem lehet, annál in­kább, mert a’ valódi alkotmányos élet Euró­pában felette új, ’s lehet mondani még csi­rájában lévő növény. Francziaország maga is bár 1789-e, tehát szinte hatvan esztendővel ezelőtt lépett a’ politikai szabadság pályájá­ra — de negyven évig sok viszontagsággal, a­ forradalom és reactio közötti hánykodás­­sal ’s egyik végsőből másikba eséssel kellett küzdenie, mig 1830-b­a’ júliusi forradalom által egy bölcs király kormánya alatt alkot­mányos igazgatása megerősödni ’s szilárdabb alakot kezdett váltani, 's igy polgári institu­­tióinak békés kifejlésében ’s azzal kapcsolat­ban álló társasági mivelődésben haladása biz­tosíttatott. Azon politikai kérdések köztl, melyek a’ júliusi zendülés által újjászületett Franczia­­országban köz és igen élénk vitatás tárgyai voltak, egyik éppen a’ király személyének a’ kormánytól megkülömbüztetése. „Leroi régne et ne gouverne pas“ „a’ király igazgat de nem kormányoz —ez annak a’ franczia pub­licisták által kifejezett formulája, valamint az ottani ellenzék kedveik ’s a’ kormány meg­­rohanására használt ihem­ája, mennyiben La­­jos­ Filepnek a’ kormányzásba elegyedését, abban munkás résztvevősét hibáztatják, 's a' változ­hatatlan gondolatot — la pensée immuable — mely kivált a’ kü­lügyek vezetésében mutatkozik, és egyebet nem te­szem, mint a' király akarat­­át — keserű szem­rehányások kíséretében emlegetik. Nem vitatjuk, helyes-e vagy helytelen a’ franczia ellenzék fogalma és követelése a’ ki­rály állására nézve? — jelesen, váljon egy e­­rős lélekkel, m­ély belátással s bölcseséggel felruházott uralkodóhoz, milyen azon nagy férfi, ki jelenleg a’ franczia thronust diszesi-84

Next