Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-04-22 / 32. szám
, .1 . . II r II › i / n II YOS III ›*iJ l»a t/i ro / ı 111 in“hi'ri folkeresax ^ stain if,r vehet ni, az url.^res érdekében vanes helyes és ildomos; de ismét az: t.rl.c*res érdekeink van az is, hogy a lol.lesur minél I, a bl‚ urniéri lelket vehessen, felfogására soha sem ér/en szóló elég erős magaban. Helyesé kérdi szóló, hogy egyik határozott számna korlátolva , másik pedig korlátlanul ve-i, essen urhéri lelkeket." Helyessé különösen a/én, hogy a’ jelen urhéri existensiának a- Japa megváltozzék? mert ha a’ földesül’ tíz vagy harminc/, urhéri lelkei ugyan azon egy j'nhiban összevásárol: az előbbi számú ur- téri telkekből log-é állati f a'lain.’ nem változik-é meg az urbéri existensia's nem logé közadó és állomány szenvedni. He nem igényli é a* lol.lesúroak a vételben maximummali korlátozását amaz elv is, hogy az úrbéres élelmének alapjában és sorára nézve nem‘sonkulpin ? Helyesnek látja tehat szóló a maximnál korlátját, a’ vevőöhlésúrra is kiterjeszteni; túl szigoru korlátoktnak tartja ellenben az úrbéresekre nézve, hogy csak30 telküiyi helységben vehessenek egy telket. Hiszen igen kevés (ad lelki nagyságú helység találtatik Erdélyben, — 100 lejekből álló pedig a’ legritkább! Ez intézkedés lehal egyedül az ipari 's az industrial fogna szenved- lustin, mert az ország 0 1-ben vagy talán sehol sem lenne több egry lelkes jobbágynál, elzáralván szorgalmasabb úrbéres is a’ vagyonosodhatás egyik útját’éis eszközétől, 's elzáralván ennél fogva a’ nép jólétének felvirágzásától ’s kifejledbetésétöl; pedig hiszen ez osztálynak jobb létrei jutásától feltételeztetik ’s váratik az országos ipar kdonágyása. De jóhibáját látja szóló a’ teli indítványnak abban, hogy az a külömben is kiváltságokkal osztályzott hazában, új kiváltságos korlátozással ismét egy osztályt zárna el a másiktól t. i. a’ polgárosztályt az úrbéresétől, jogot ad ugyanis az indítvány az úrbéri lelkük vételében az úrbéreseknek és földesúrnak ; elhallgatja ellenben a’ polgárosztályt. És miután szóló az iparnak felvirágzását különösebben a’ polgárosztálytól várja, e’ korlátozást a’ köziparra nézve ismét károsnak tartja. Kérdi pedig, melyik van inkább a’közipar érdekében? az-é, hogy egy magának vagyont gyűjtött ’s falusi élet gyönyöreinél földmivelésre adó ’s minden köz és urbéri terheket viselni képpes és kész városi polgár vegyen-é úrbéri telkeket; vagy pedig a’ földesúr, ki bár mint határoztassék is iránta, azon terheket viselni csak ugyan nem fogja.Ezeknél fogva az indítványt zavarosnak , magát magával ellenkezőnek 's a’ közállomány érdekeit sértőnek találván, kéri a’ sívet, hogy annak egyes pontjait szivükre venni ’s komoly figyelmükre méltatni, és ha azt elfogadni ’s annak nyomán a’ földesúri jogokat a’ közállományi érdekek kivánatán is túlterjeszteni kivánják : a’ külümböző érdekekkel és egymással is egyező ’s öszveférhető, az úrbéres sorsát a’ jelennél roszszabbá nem levő, végre a’ haladást vagy haladniakarást hátrálássá nem változtató szabályokat hozni méltóztassanak. Szóló ezeknél fogva a’ föl- Idesúrnak úrbéri telket vételi jogot nem ad; ha pedig a’ többség által neki megadatik, azon úrbéri szabályok alá vettessék mint más urbéres. Végre a’ jogszelésitésnek e’ koraban az ipar és kereskedés érdekében szólíta fel a* RRel, miként a’ polgárosztályt, az urbéresinél hátrább nem lenni , ’s az eladó úrbéri telkekre nézve a’ vételi jogot annak is megadni méltóztassanak. Az indítványnak idegenekre lett észrevételében, hogy t. i. a- írok úrbéri lelkeket csak a’ honositási törvény értelmében vehessenek, szóló megnyugszik és pártolja. — A több a’ rendsz. bizott- ] mány munkálatát nyilván pártoló, feltételezéseikkel azonban még is az indítványhoz ,s ennél fogva közép véleményhez is csatlakozó beszédek pedig ’s indokaik következők, u. m. Törd a m. követje. A’ bizottmányi jelent. ez. J -só mennyiben még a’földelmi tulajdon jogot szolgai.tl. es de/.ina,idás be* lyeg/. és határo/.za-el , a/, / ivarba jóni nem fog, iis/.ta és világos lévén, jiárlolpi; a/.omban a* hildi Múrnak az mb. telkekre nézve vásárlási jogot ad, mert kidőmben kivált az aprói ’s osztályok által birtokában mrgdara- Imir nemességre nézve oda ütne ki a’ dolog, hmgy az úrbéresek gazdagabbak lennének. Vegyen ’s vehessen tehát a’ földesúr korlátlanul, de róla ’s értte mindennemű terheket hordozzon. K o I o z s m. követje. Egyenes utasitása szerint a* bizottmányi szerkezetre szavaz; azonban fogadassék a’ földesúrnak küldői kivánata szerint, hogy úrbéresét urb. telkéből az I. r. 40 c.s a’ kiköltözésről szóló t.czikkben meghatározandó okokszerint 1-szer kivethesse, 2-szor lelkét tőle azon feltétel mellett, hogy ismét más úrbéresnek átadni tartozzék , megvehesse. Küldői továbbá az úri jogok közzé kivánják soroztatni, miként ismeretes erkölcstelen jelleműt a’ földesúr, urb. lelek vételétől eltilthasson. Azon lényegére nézt az indítványnak , melylyel ez a’ bizottm. szerkezettől külömböz, két leendő lehet, jelesen: az úrbéresre a’vétel irántiért korlátok vagy a’ földesúrra is kiterjesztessenek, vagy ez más úrbéresnek a’ kifejezett árért átadni tartozzék azt. Szóló erre nézve oda nyilatkozik, hogy a’ földesúrnak kirekesztő kiváltság, hogy több lelket vehessen mint az úrbéres , ne adassék, sőt a’ vett telket is adandó alkalommal más úrbéresnek átadni tartozzék. K r a s z n a m. követje. Minden igazságosak bizonyos mértékig lévén igazság, bár mennyire igazságtalannak láttassék is a’ földesúrnak az urb. telkek megvételétől mint tulajdonától!* elrekesztése; annyival inkább kívánja ezt, mert külömben az év alatt a’ jelen urb. telkek nagyobb része földesúri kezekre kerül. Fogaras v. követje. Azon szerencsés és szerencsétlen helyzetben van, miként a’ tett indítványt utasitásánál ’s meggyőzödésénél fogva sem pártolhatja. A* bizottm. szerkezetnek amaz, az indítvány által érintett hiányát , mintha az mb. telkekhezi földesúri tulajdonjog kétségbe vétethetnék , ha csak a’ jelent. ez. elején nyilván ki nem fejeztetik, sem szóló, sem nemesi jogaikra más bárkihez hasonlóan féltékeny küldői nem látják hiánya ellenben az indítványnak, miként benne a’ telek tulajdonossági vagy birtokossági jognak átadásáról szó sincs említve 's ez lényeges külömbség, azonban ha az indítvány szertől a’ §. elejére kilététül is, nincs benne veszély. Lényegesb külömbség azonban az, hogy a’ bizottm. szerkezet szerint vételtől elrekesztett földesúr, az indítvány szerint és pedig korlátlanul vehetne úrbéri lelkeket; és szóló szerint épísen azért, mert több módja, alkalma és érdeke van megvásárolni azokat a’ földesúrnak, kell őt a’ vételtől eltiltani. Igaz, vannak helyek hol az úrbéresek fizetik a’öklet , de vannak ismét, hol állományaiktól könnyen válnak el, 's utánok az egész országban többnyire a’ földesúr birtokolván, csak a’ proletárok száma növekedend, így ki fog játszatni, söt hasztalan leend az úrbér is, mert a lokksor a’ vásárlóit úrbéri telkekbe ismét, ui bérest telepít, de már mint sajátjában nem az úrbéri szabályok, hanem egyedül szabad tetszése szerint ’s osztja ki az állományt és határozza meg az úrbéri szolgálatokat. Ne zavartassák tehát az inditványzott jog szerint öszve a’ colonicalura az allodiálurával ’s liltassék el a’ földesúr a’ vételtől; azon eset kivétetvén , melyben a’ törvény megengedi, hogy a’ földesúr urb. telkeket allodizálhasson, vagy pedig ha vételi jogot nyerend , határozhassék meg, miként más úrbéresnek ismét átadni tartozzék. Hiszen ez, miután az a|probataris törvények is parancsolják, már luilemben sem újság. A’ maximum iránti korlátozás vagy a’ földesúrra is kiterjesztessék, vagy az úrbéresről is levelessék. Íjr.iz, hogy et két elv áll a/emközti, I. i. szab.idvagyonosodás, mely bármi korlátozást, ’s ’ kely hogy birtokából senki ki ne */.omitassék ’» birtok nélkül ne maradjon, mi a’ maximumi korlátozást igényli ; azonban közép úton eredményezendök , amarra némi korlátokat állitván, erre nézve pedig az iparnak szabad tért engedvén szóló a’ bizottmányi szerkezet szerinti 4 telki maximumra szavaz; mert az indítvány az industriát szoritná-meg *s figyelni kell arra is, hogy vannak jelenleg is úrbéresek, kik a* meghatározott úrbéri állománynál többet bírván, e’ czélozott t.cz. irányában a’ többet inkább földesúrának adná viszsza mint másnak engedné 's ezáltal az industria és állomány szenvednének. Az. urb. telek eladásánál ’s vételénél határoztas-sék meg, miként a' földesúr megegyezését megtagadhassa ’s okát se tartozzék adni és egyedid csak azon esetben ne tagadhassameg midőn az eladó a’ telek illő árát megadó, vásárost td előállítani ’s e' módon véget vetne minden peres czivakodásnak; de még nincs is a’ közéletben annak, hogy ha vevő nem találkozik a’ földes úr é a vételi jog, practicuma, mert a’ paraszt ember mindég azzal álland elö: ,,vedd meg ,ő uram! urb. telkemet, mert másnak eladni nem tudom. Kol ozsvár kö v. Utasításánál ingva a* f. bizottmányi szerkezetet pártolja, és igy azt is, hogy a’ földesúr urb. telket ne vehessen ; írja azonban a' többség határozata az ellen- -n kezű leend , a' megvett urb. telket tartozzék más úrbéresnek átadni. A' vételt ’s eladást akadályozó esetek közti a’ nyakassá" olyan , mely csak viszszaélésekre adandna alkalmat. Nyakasnak igen könnyen lehet valakit nevezni, és pedig akkor is, ha olyat nem telje- •sitett, mi nem is volt kötelessége. A’ 3 év- ‘ - rőli bizonyítást sem pártolja szóló, minthogy az is gátolja a’ szabad adást s vevést. A’ harmadik vagy közép vélemény azon n ága, mely szintén némely kikötések ’s feltételekkel az indítványt nyilván vagy követ- - keztetve pártoló, következőleg nyilatkozott, u. m. Felső fejérm. követje. Kívánja ugyan , miként az úrbéres kezén az úrbéri föld annyira biztositlassék törvény által, hogy a’ földesúr kezére többé viszsza ne kerülhessen ; azonban a bizottmányi munkálatot az úrbéri állományi haszonvételek eladására nézve merőben nem pártolja. Pártolja ellem - ben itélőmesterre. K. D. úr indítványát e gészen a’ maximumi korláton kívíti, melyet , ha elfogadtatik, a’ földesúrra is kiterjesztet-ni kíván, mert külömben az indítványbani sok jó, ez egyetlen kitétel által semmivé tétetik; az úrbéresnek állományában urbér által czélzott biztosítása kijátszatik ’s az urbéri osztály földönfutóvá tétetik , mint az ottani külföldi példák igazolják, hol kevés kezekben a' földbirtok. Alsó fejérm. követe . Jelen tárgyra nézt szükségesnek látja 1-szer Állományában az úrbérest biztosítni, ’s ez a’ földesúrnak az urb. telek megvételétöli eltiltás által elérhető; 2. Minél több hasznot adni az úrbéresnek ’s ennélfogva a’ vételre concurrentiát eszközöltetni, mely az állományoknak becsárt szerezzen, és igy a’ vételt mindenkinek megengedni; 3. Úgy határozni, miként status ratio tekintetéből is az urb. telek száma ne apadjon, mely az által elérhető . Ina oly emberek bocsáttatnak urb. telkek vételére, kik azokba, maguk költöznek ’s maguk mivelik. Alsói ej é r in. k ö v e l j e : Küldői az egy úrbéri telket megvehetési jogot oly nemeseknek, kik az úrbéri közterhekben is részesülvén önszemélyekben mivelik az urb. állományi földet, — megadatni kivánják, más nemeseket ellenben elzárnak e’ jogtól bár igazságtalannak tűnjék is fel, mert fülümben e’ jog az úrbéri jótékonyságra neutralizálandja ’s az úrbéreseket hontalanokká teszi.