Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-05-30 / 43. szám
Sí.alim Kiel kan-somi.il miSlUiilassamik a j KK iks UK lialáiwm. ................ • nsk kegyel,„as uram. ",Gl.W.tass,'-k .«.lit»*nyomat ar. oniiut'ianel'an lekemu. I KK UK! akaralon »N«» kén.Vielen vagyok nyilai-i . ,slv tartrv.U érintem, mely a/. irkozatomban oly J . . pén ,örvényekh"/. és.pen ,,am larloz,küld miMl ,öbb t. szólók álul megemlitett k»»id«is hallgatással el nem mellőzhető. Ms Küküllóvármegye t. k. m gr. B- F »’«r elismervén azt, 10‘gy az általa tett indítvány körüli érdemleges intézkedhess nincsen most napirenden, a mennyiben én értettem, közbevetele,Tahél Imák jószágaiban név szerint Balkács, Zsidvó, Nagy- és Kis-Ekemezö helységekben előforduló urbéri esetek igazítását, utasítása következtében is megyéjének tulajdonitani javalja, minek választása után győződésem szerint, ezen helységek lakosai az úrbéri viszonyokra nézve jobb sorsi-j, mint a’ mostanira, bizonyosan nem élhetnek, hasonló inditványt tetszett is Felsöfejér vármegye. Követjének II. snnak is lenni, mind ketten utasításuk szerint, tiszt hatósági jogot látszanak igényelni. Hogy a’ I. követ urak utasításuknak pontosan megfelelni igyekeztek, arról magam bizonyság vagyok és helyeselnem kell azon eljárásokat, de a't. és megyék követelésének ezennel innepélyeket. ellene mondok azon okból, mivel e. incident az úrbéri törvényben juris die,io kérdést szóba hoznak, ellene mondok egyálaljában az úrbéri rendelkezéssel, akármiféle jm isdicsionalis kérdés öszvekapcsolásának, melynek vitatásába sémiképp nem elegyedem ’s a' további vitatás megszűntetése végett a I’et alázatos tisztelettel ku’em, miszunint ezen napirenden nem lévő indítványt tisztuiutasítant méltóztassanak. Előadásomat jegyzőkönyvbe igtatni kérem, oly hozzáadással, hogy indítványomat követi a tanácskozás eredményét elvárván, további nyilatkozatom tételére jogomat fenntartom. Elnök: Szeben szék követsének indítványa külön tárgyat foglal magában , 's ne vegyitsük ezt öszve a' tanácskozás alatti tárgygyal hanem halaszszuk későbbre. (Elfogadtatott.) Kö v á r • v. k: Az úri széket teljesen megszüntetni kívánja ; az úrbéri széket illetőleg pedig két.széket kíván felállittatni, egyiket al-, másikat fel. székül és pedig úgy, hogy minden perek az alt. széken kezdetvén a' kisebb ügyekre nézi, birtokon kívül fel* jebbeztessenek a'fel-, innen pedig a' k. kormányszékhez. Minthogy azonban e’ kívánságának többséget nem reményi, holott pedig bár mely ügynek helyes ellátására ’s igazságszolgáltatására minden tekintetben három t.széket , i. i. egyet kérelmi, 2-kat feljebbvitelt ’s 3-kat átvizsgáló t.széknek, szükségesnek tart ’s ennél fogva, véleményével isolábtan áll, utasítása szerint azt kívánja, hogy minden úrbéri keresetek egész az udvarig mehessenek fel; egyébre nézi a* biz. szerkezetet pártolván. Kolozsin.k: Nem kivánom azon okokat ismételni vagy megczámlni, melyek a’ vitatás alatti tárgyra nézi az egyik vagy másik vélemény mellett vagy ellen felhozattak; azok minden oldalról eléggé kifejtve vannak; de midőn látom, hogy a’ bureaucratia hatalma ne talán lehető nevelkedése miatti aggodalommal szemben, azon az én véleményem szerint is fontos nézet áll, miszerint az úrbéres nép érdeke tekintetéből az úrbéri bírák tételében a’ kormány béfolyását mellőzni nem lehet , valóban igen óhajtanám, ha a mindkét részrőli aggodalmak elenyésztetésével ezen két egymással szemben álló vélemény egy közvetítő javaslatáltal megegyeztethetnek. Nekem ugyan kötelességem utasításom értelmében a 2 1. bizottmány nézetét pártolni, de midőn ez többségre nem számíthat, feljogosítva érzem magam az egyeztetés czéljából egy javaslatot tehetni , t. i. a' vélemények ily állásában nem kívánok sem a’ derék,'székhez sem a’ tisztséghez ragaszkodni, hanem egy merőben külön álló úrbéri széket vélnek lelállisztudiónak, melynek elnöke a’ föliszt vagy ennek törvény szerinti helyettese és tollvivője az úrbéri tárgyakra nézi létesítendő jegyző lévén, a bírák tételében mind a’ t. hatóságok a szabad válás/tás, mind pedig a’ kormány a megerősítés által béfolynának. A* határo/.halás érvényességére öt tag jelenléte kivántalték ugyan meg; de egyébiránt a’ választandó bírák száma hat volna, kik minden tisztujitáskor rendesen újra választatván, megerősítés végett minden állomásra három három ’s igy ösvesen tizennyólcz egyén terjesztetnék-híl, kikből a felsége aztán a hat bírót kinevezné. Az urbéri széknek e’ szerint leendő öszvealkottatása által úgy hiszem az aggodalmak megszűnve a helyén, egyszersmind az urbéri ügyek czelszerübb és gyorsabb tárgyalása is eszközöltetnék, önként értétvé:, hogy a’ tiszteknek is az egyes inkább judniális esetekre nézve hatósága ezentúlra is fennmaradna. Elnök: Méló,lassanak ez indítványt fontolóra venni, mert valóban sok figyelemre méltót foglal magában , "s úgy bárom miként a külömböző nézetek benne megegyeztették. E r z sé b e t - v. k . Küldői is megszüntetni kívánják az úri széket; az úrbéri széket illetőleg pedig, a’ rövidebb úton is elintézhető csekélyebb tárgyakat szolgabirói eljárásra hagyják mind a’ földesurak mind az úrbéresek ellen; mit a kölcsönös iga zsᣠis , ne igényel, s a földesúr is könnyebben szerezhet ez esetben magának elégtételt, de különösen az m béresre is igen czélserű lesz, mert ha ő minden tárgyban hosszuntú perlekedésre utasittatik, kénytelen lesz inkább eltűrni sérelmét és megkárosítását, sem hogy oly költséges és rá nézve bizonytalan hoszsza perlési módhoz folyamodjék. Küldői tehát a’ kormányszéken, mini legfelső törvényszéken kivüil két alsóbb táblát kívánnának felállítani, de miután mint látható, a többség csak egyet akar, küldői részesül ebben is megegyezik szóló, de egyébiránt szóló szavazata szerint nem a tisztek hanem a’ derékszék választandó bírái s egy választott jegyző legyenek tagjai az úrbériszéknek a’főispán elnöklete alatt, Kolozs m. követ jenek indítványát tehát pártolja. K o g a r a s v. k. Czáfolatul ismétli azokat, melyek részint általadöbbent beszédében, részint mások által elmondattak. Arra nézve pedig, mi többek által felhozatott, hogy t. i. a tiszti tekintélyt nevelni kell, megemlíti szóló, miszerint b. Eötvös József reformjában is rég olvasta azt, hogy a liszt tekintélyének nevelése az administrativ és jó rend helyes folyására és fenntartására szükséges, mit szól.) is helyesnek találván ennyiben helyesli a' felhozottakat; azonban hiányzik a' tett előadásokból az mi b. Eötvös munkájában feliráltatik ; ellenben mondatlak olyanok , melyek b. Eötvös munkájában nincsenek. Ott van ugyan is b. Eötvös munkájában az is, mi fel nem hozatott 's mit ha akarna sem vivhatna ki a' t. hozás, hogy azon felső tisztviselők felelőség terhe alatt álljanak minden tetteikre nézve 's hogy a' kormányt csak addig tartsák meg, mig a’ nemzetnek vagy is a többségnek bizalmát bírják, 's mihelyt azt elvesztik, azonnal lelépjenek. Szóló is akarja, hogy oly honban, hol a legfelső tisztviselők felelőség terhe alatt vannak, nekik mindenki engedelmességgel tartozik; nálunk azonban a tisztviselő nem felelős s alkotmányosságunk el tekintetben csak abban áll, hogy t. hatóságok lévén a felsőbb rendelések végrehajtói, mit törvényellennek tartanak, teljesedésbe nem veszik ,s éplven ezért nem akarja szóló a’ közgyűlések hatását addig csonkítani, mig helyette jobb biztosíték nem állittathalik. Mondaton, hogy az oligarchiától is lehet félni. Igen is! Erdélyben a bureaucraliától lehet félni, de hogy oligarchiától is félni lehessen, nem tudja szóla felfogni. Oligarchia ugyanis majorátusok, nagy vagyon, s kiterjedétt hatalmu ’s hatású egyének nélkül nem alakulhat. Erddyben csak egyiknél többje s másiknak kevesebbje van, de a reui birtok sokakra ki nem terjedő s nem oly terjedelmen mint a’ majoralm, mi a/, oligarchia fennmaradását biztositja,’a mely Erdélyben hiányozván az oligan Ináiók félclukt merőben eminaerának tartji szóló. Végre i'ilasitását ismételvén, ha az jgAi tolást nem nyereéd, Kolozs m követjének módosító indítványát, mely ha hozzá mind két fél járulni fog egy méltányos ’s kölcsönös egyességnek ’s egyeztetésnek alapját leheti, di áttolja. Vízaknak: III a’ bízott mányi szerkezet többséget nem nyerne, Kolozs m. kö vétjenek indítványát fiáitolja, mint mely amahoz legközelebb áll A’ népnek a’ lisztek iránti bizalmára nézve tajias tilás után mondja szóló, hogy a’ népnek, mely a’ megyei liszteknek csak botját félni szokta meg, mint a’ mely Damocles kardjaként liheg feje felett, a megyei lisztekben helyzeti bizalmára igen keveset érit; és hogy a* népnek valódi bizalma legyen az állítandó itélőszékhez, szükséges neki a’ bírák választásába béfolyást adni s szóló azon módosítással járul a' kolozsmegyei indítványhoz, hogy a' bírák választavakon közgyűlésre minden úrbéres helységből két választott népkövet is választás végett megjelenhessen és jelenjen. (Mindenfelől hoszszan tartó zajos viszsza tetszés.) A s só fejér-mn.k. A’ hunyad-megyei indítvány védelmére előadott indokokra elmondja szóló, miszerint el annyira nem hízik a’ nép a’ megyei tisztekben, miként inkább lemond keresetéről, sem hogy azt a’ szolgabiró előtti perléssel követelje; továbbá, hogy általános a' jianasz, hogy az administratio rész; rész pedig ésipen azért, mivel a’ tisztek nem étkeznek minden kötelességeiket már csak eddig is pontosan végezni. Méltányolja szóló Doboka id. t. főispánjának azon nyilatkozatát hogy az úrbéresnek a csak földesúr által választott bíróban bizodalma nem lehet; azonban erre nézve figyelmezteti a m. főispán urat, miszerint a’ 3 derékszéki bíró választására is nagy béfolyást gyakorol a’ főispán, a’ mellett hogy minden kérdés a’ k. Kormányszékhez feljebbeztelik. Egyébiránt ha új tasitása többséget nem nyerend szólónak, a megyei indítványhoz járul. Most Szamosujvár követjének felel. Ugyan is, ha oly nyilatkozatot tett volna szóló mint minőt Szamosujvár követje tett , úgy hiszi, nem sokáig volna szerencsétlen éteremben jelen lehetni. Azon állítását Szamosujvár követjének illetőleg, hogy Erdélyben egyálaljában nem ismer bureaucratiát , sajnálkozását jelenti ki szóló követ, hogy Szamosujváron az ártatlanság Eldorádójában, hol oly ártatlan gondolkozásban és meggyőződésben élnek az emberek, hogy Erdélyben bureaucratia ’s a’ bureucratiának árnyékoldala nincs, nem születhetett; bureaucratia ugyanis mindenütt létez azon külömbséggel, miszerint hol szabad instructiók vannak, a'bureaucratia kevésbé nyomasztó. Azonban szóló elhiszi, hogy Szamosujváron bureaucratia nincs, de minthogy ezt a’ 1. követ az egész országtól is állította, szóló kénytelen ellene mondani, miután köztudomás szerint az erdélyi bureaucratia is nagy hatalommal és túlnyomósággal bír é s Erdély nem azon országok közzé tartozik, melyekben a' bureaucratia hatalmát nevelni szükség. Arra nézve tehát, hogy szóló is Szamosujvár követjének meggyőződésére mehessen át, szükséges volna magától a’ bureaucratiától különösen Szamosujvár a nézve felvilágosítást hallani és csak akkor bírna Sumosujvár azon erkölcsi elsőbbséggel , hogy homoeopathiai adagokkal egész Európát megtudja a" bureaucratia betegségéből gyógyítani. Egy gr. és k. h iv a t. Nem osztozhatik azok véleményében kik azt hiszik, hogy a hunyad-megyei javaslat szerinti úrbéri bíróság által a’ bureaucratiának túlnyomósága a’ jegyei életbe is behozatni ’s az alkotmányos élet veszélyeztetni fog ; mert hiszen •*70