Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-08-01 / 61. szám
erre örömmel nyújtanál» kezemet. De a' raid (»rt éppen ellenkező szándék ollatik , midőn dolgaink egymásutánjait oly irányban látom haladni, hogy ha az első lépésnél botlottunk, most már bukjunk is, ne csak botorkázzunk, én inkább az első botlásnál maradok. Egy pillanat magára a’ szerkezetre é s az arra tett egyes észrevételekre, mikben előttem szólott érdemes szónokok megelőzének, elégséges meggyőzni mindenkit a falut, miként az említett javaslatból mind úrbéresre, mind a birtokosságra nézve káros következések bontakoznának ki. Kihallgatom hát azokat, csak azt érintve meg, hogy azon méltóságok, kiknek a’ tagosítás és őrölt váltság ellenében felhasznált rendes eszméjük vagy keblökistene sugalla indokuk mind annyiszor a közép nemesség védletében sarkallott, ne téveszszék szem elöl, hogy itt van igazán helye hazafi éberségüknek , a" birtokost tulajdonától megfosztalni nem engedni. Én tökéletes hiedelemben vagyok, hogy a l. m. főispán úr éppen azon magas állásnál fogva, melybe születés és érdem helyezé hivatva érzi magát hathatósan munkálni a’ nemzeti jólétre és saját nézete szerint ezt tenni látja legidvesebbnek ; de én is saját nézetem szerint azt látom soha szemünk elöl nem tévesztendő érdekünknek, hogy a középnemesség a magas aristocratiától ! el ne idegenítessék a’ reformok sürgető idejében, mert vele ilyest tenni, sem méltányossággal meg nem egyeznék, sem czélra nem vezetne. Annál fogva, ha már többet nem tehetünk, tegyük legalább azt, hogy a’ a magyar úrbérnek ezen latin nyelve konszerült átkinlódása úgy szülessék meg, hogy hiv képmása legyen a jegyzőkönyvben eddig elé lerakott elveknek, nem pedig valami olyan átalakítása, mi azon kevés jól is kivetkeztesse, a’ mi némileg a' nemességnek kedvező volt. Ezt méltóztassanak szén előtt tartani, ’s midőn ezt mondom, tökéletesen is azt nyilvánítom, hogy én teljesseg semi mi más újítást nem, — csak jegyszó könyvi határozataink szóról a szóra átfordítását fogadom el. S z e b e n • s zé k k : Ha a’ határozatok változtatása volna szőnyegen , a’január. 30 — 28-ai ülésbeni beszédére hivatkozna, de mivel csak a’ törv.javaslati szerkezet tárgyal- tatik: ns I) »boka-megye mlg»s főispánja inditványát pártolj« szóló azon okinál, miv*»l az articulus bevezetésében két egymással » ellenkező törvényre történik hivatkozás , mely ellenkezés a' módosítás szerint elm* i rád. Szóló fenntartja jogát a* több pontokhoz maga rendén hozzászólni. Egy gr. és k. h. Doboka-megye t. fő- i ispánja azt mondá, hogy az indítványát nem ■pártolók most is mind a’ régi eszméket kiváltják feleleveníteni ; a’ I. főispán úr pedig iden indítványánál is még mindég első indítványa szempontjából indul ki, mely magával akkor következetes volt; de miután most az allodium eszméje is belelétetett , már azon következtessége nincs *s a’ t. —Az, hogy mi allojiium és colonientura, minden esetre oly res controversy ’s homályos kérdés, mit az úrbéri bizottmánynakkell kitisztulni. Továbbá, olyanforma törvényt , hogy az allodium urbér tárgya nem lehet, az az, hogy mit Péter vagy Pál de facto bír az övé, még egy nemzetnél létezni sem olvasott szóló gróf, mert ez nem törvényhozás tárgya ’s a’ t. K. o I o z s -in. k . Doboka-megye főispánja mondá, hogy ha az általa indítványzott hét év örök időkre terjesztetnék , ez nem azon status quo lenne, melyből az allodium kivéve van; de nem igy áll a’ dolog, mert a’ szerkezet szerint is kivétetik a’ tiszta allodium. A’ csalatás ott áll, miszerint a’ ralgos b. főispán úr nézete szerint kétfelé u. m. tiszta, ’s ez a’ földesúr kezében, és nem tiszta — ’s ez a’ földesúr kezén kivüli allodium létez, de szóló tiszta es nem tiszta allodiumot neru ismer; mert, ha nem tiszta, fordittassék bár állománypótlásúl vagy pedig pótlásontúli felesleg legyen: colonicatura az. Egy kir. hív: Minden embernek minden tárgyra nézve megvannak saját egyéni nézetei, ’s némelyek azt állítják, hogy a’ törv. czikk ellátásakor a' határozatot változtatni lehet, mások pedig azt, hogy nem lehet. Szóló vélekdése szerint is lehet változtatni mig a’ határozat a’ Rft kezei közti van; de hiszi, hogy ezen országgyűlés, mely csak néhány hónappal előbb hozta e’ határozatot, mert legczélszerűbbnek tartotta, 's alapúl az 1818—20-ki öszszeirást azért vette, mivel annál fogva tisztába jővén a' colonieatura és allodiatura minden a’ földesúr és úrbéres köztti egyenetlenség megszűnni fog, a’ nélkül, hogy legkisebb okát is látná, határozatát megváltoztatni nem fogja. Nem titkolhatja el szóló a’ feletti nagy örömét, miszerint igen sok e lökésés úri emberektől azon nyilatkozatot hallá, hogy a’ nemességnek érdekét, most e’ határozat által veszélyeztetni látják ; azért örül pedig e nyilatkozatnak, mivel február elején az ej tárgyak feletti vitatkozásoknál hoszszú beszédek és előadások hallattak, melyekben megmutattatni czéloztatott, hogy a többség az úrbéresektől mindent elvenni akar, mely gyanúsítások ama nyilatkozat által tettlegesen megczáfoltatnak most, mely a’ többséget a° kormány előtt is tisztán kimenti. Mi magát a’ tárgyat illeti: az I -so .-ra nézve, Doboka megye t. főispánjának indítványát annyivalinkább pártolja szóló, mert e’ kilétei: ,,colonicaturák közzé az allodiaturák teljességgel nem számíttatnak“ a'február. 3-k és i k ülés jegyzőkönyveiből van kivéve. Egy gr és k. h. Sem a’ mostani törvényczikk keletkezésének panegyrikájába sem a’ bizottmány munkálat parentatiojába , mert azok már elmondanak s jó részben elsiralvák és lemplvék, nem bocsátkozva, csak röviden nyilatkozott , pártolja K. J. L. úr indítványát. Egy k. t. ülnök: Nem akarja beszédet felcziczomázni é s nem szívhez szóllni , hanem rövid értekezést kíván tartani az értelmi tehetséggel. Doboka-megye főispánja, indítványának kezdetén azon elvet álltotta fel, hogy a’ lelx a’ határozatokban megállított elvek változtatásába a' jden vitatkozások rendén bocsátkozni ne mintáztassanak, mit szólóval együtt számosak helyeselvén, most azt nyilván is pártolja. Elnök önmaga is figyeltette arra nézve a* [\I\et , hogy elvváltoztatási kérdés, jelenleg napirenden nincs; a’ Rf\ közmegegyezéssel szintén mindnyájan * helyeselték ’s szóba is velek együtt, és így már most arra, hogy elvváltoztatásba nem bocsátkozhatnak nyíltan és tökéletes meggyőződéssel szavaz. Igaz, hogy Udarhelyszék követe szívreható érzékeny szavakat emelt a’ felett, hogy a° bizottmány munkálata a" Ixit többsége által elejtetett, de azt, hogy azon tény érzékenyíti , értse aggódik , hibáztatni nem lehet, mert amit szeretünk, miben bízunk, mit hon pártolunk, azért ha vesztjük és elesünk tőle, aggódni igen természetes dolog. Valamint természetes másfelől az is, hogy kik meggyőzöd esöknél lógva azt nem pártolták , annak elestél nem aggódnak ’s éppen ez okból szóló azért nan csak nem húsai; sőt ezennel némileg ön, nét fejezi ki az iránt, hogy a’ bizolt már» munkálatának nem minden pontja» fogadta»lak-el , azonban ez, öröme nyílvalutásául isten. ,,Te den a laudamust“ énekelni még sem fog, mert annak sem ideje sem helye ; — a’ folytában lévő tárgy fontossága a’ becses időt igy pazarolni tiltja,szoló legalább jelenleg az em felein vitatkozást nem tartja a’ maga helyén és idején lenni. Egyébiránt, minthogy a t. követ úrnak előadása vádat foglalt magában, ez okból azt különösen e’ részben szóló nem pártolhatja ; mert valamint nem helyesli a’ vadnak megpenditését , mivel a’, helyén és idején nem valam úgy is éppen csak is ez okból nem akar szót emelni azok mellen, kik vádoltatok, és a’ kikről köztudatban van, miként a’ rájok szórt vádakkal szembe nem jussok. Nem védelmezi szóló annyival is inkább a vádlottakat, mivel védelem nélkül is minden esetre igaz marad annyi, hogy, minthogy azon vád helyes okokkal nem támogattatott, egyszerű vádnál egyébnek ez úttal nem fog maradni, Iunyad-város követője szólott az indítványok törvényes sorozatára nézve ; —— az általa m mondottakat szóló helyesli, valamint a’ status quo feletti indítványra nézve tett előadását is; és azt anynyival inkább, mivel ha kérdi szóló, hogy az oly indítványt, mely már egyszer a’ többség határozata által elesett, miképp lehet feleleveníteni ? arra csak az lehet feleletül, másképp nem, mint úgy, ha a’ határozat reassumáltatik és újabb vitatás tárgyául létetik, ez pedig a’ dolog jelen állásában nem törvényes nem helyes, és a mostani körülményekhez nem alkalmazható. Veszedelmesnek látja Kraszna-megye követte a’ nemesi osztályra nézve K. J. L. úr javaslatát. A’ vészlyiig, szólót is megnyugvásából felriasztotta; de bár mi híven vizsgálva is a’ dolgot, abban azon ki nem fejtett veszedelmet valósággal fel nem foghatja. Óhajtotta volna szóló, hogy azt. Köves úr azt szólóval megértesse, mert azok közzé tartozik szóló is, kik azon kötelességei, hogy bármely osztály veszélyével törvény ne hozaltassék és ne rontassék, hőn teljesíteni kivánják. Ismétli szóló, mint imént is mondá, hogy azon részéleimet a’ dobokai jelen indítványban sehol fel nem találja s erre felvilágosítást is vár. Hiszi és vallja szóló, hogy oly határozatot, mely kedvezőbb lett volna a’ nemes osztályra nézve mint a* jelen határozat, lehetett volna és lehetne ma is hozni ; de nem gondolja szóló, hogy éppen a' l. köves úr béegyezik abba, hogy azért a’ határozat reassumaltassék, hogy a' nemességre nézve minél kedvezőbb batás okat hozassék. Azonban jelenleg azt találja szóló fökérdésnek : elfogadhatók-e melyeket Doboka-megye 1. főispánja javaslatképpen előterjesztett vagy nem? s erre azt feleli szóló ,,*•1.“ El az első, mint a’ mely elvváltoztatást nem foglal magában, hanem az csak is a' határozatnak módosítása; — el a’ második is, t. i. hogy azon superplus, mely a’ megállítandó úrbéri állományokból ki nem telnék és az úrbéres kezén lenne, tőle rögtön el ne vétessék, hanem bizonyos ideig t. i. hét évig nála hagyassék, mert ez sem elvváltoztatás, csak a superplus rögtön elvételének módosítása. Már azt, hogy mi történik hét év múlva, szóló nem tudja, mert nem jósló, de azt hiszi, hogy bár ha al lír némi combinatiokból következtetik is azt , hogy azon földek örökre az úrbéres kezén fognak maradni, mindazáltal minthogy kötelességük tekinteni a jelen esetet és ennek közvetetten eredményét is: bátor szóló azt állítani , hogy azon módosításban teljességgel nincs azon veszély, melyet abban némelyek feldittetni kívánnak. Nincs az elsőben is, mert Doboka-megye t. főispánjának módosítása igy hangzik. (Felolvassa.) Már ha Doboka megye t. főispánja e’ szavak után ,,quae adut prae manibus domini terresti is sunt“ megállapodott volna, akkor azt mondaná szóló, hogy javaslata sokkal kevesebbet fejezne ki, mint a' szerkezet; de miután a’ t. főispán úr tovább ment és azt is mondá ,,vel sub indubitate et distincto ejusdem usu praeexiliteruns“ ez nem csak kevesebbet nem foglal magában mint a’ szerkezet, söt az allodiumokat mind felöleli , és rendelkezését az allodiumnak minden nemeire kiterjesztvén, igy annak értelmét tisztábban fejezi ki. Ezen okoknál lógva pártolja tehát szóló a’ l. főispán úrnak indítványát, ’s csak röviden bátor szóló hozzátenni azt is, miszerint a tagosításról szóló törvényt nem kívánja az úrbéri törv.czik :184