Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-02-14 / 13. szám

vrl az előbbi nagyobb érdeknél, annál inkább szükség megtagadást mutatni, minél nagyobb azon fontosság, mely a közállomány érdekének nem eléggé méltánylása által szenvedne. Ha csak bizonyos földeknek, a robotrendszer mellett minden teller nélküli kiosztásáról lenne szó, csekélység volna a kérdés megfejtése, de midőn az úrbéres kezeken lévő lösd a' mostani adórendszer szerint adónak is alapja 's e’ tehernek hordozásával a’ birtokos úrbéres köteles, nem lehet a’ közállománynak elnézni, hogy a’ colonicatlírák az úrbéresektől bár mi csekély részben is elvétessenek, figyelmet érdemelvén az is, miként csak úgy lesz az úrbéreseken segítve, ha a’ náluk lévő föld kezeik közti meghagyatván az igazgatás azon helyzetbe tétetik, hogy az adó kulcsát oly arányban szál- f ittassá le, mint az adó alá tartozó föld menynyisége növekedni fog. A' földesúr iránt elég méltánylás lesz az, ha neki megadatik, hogy mit allodiumnak bizonyithatand, neki az úrbéri földekből kiszakasztassék, mindezeknél fogva tehát az 1819-dik évi öszveirásnak leendő kiigazítását feltételezvén, pártolja szóló a’ bizottmány szerkezetét azon kis módosítással a’ székely nemzetre nézve, miszerint a’ primipilusi és pixidariusi földek a stódiumoknak tekintetvén urbér alá ne tétessenek, ’s erre szavaz nem csak azért, mert szóló eredeti székely, de méltánylásból is. Udvarhelyszék köve te : Küldői tekintélye fenntartásáért még egyszer szól a’ székely ügyhöz, t. i. kívánja, hogy sem a’ lófejű, sem a’ darabant-telkek ne lehessenek sem urbér sem adó alapjául, ’s e’ kivánata szélesebb alakú lévén, mint Háromszék követéé, ki csak a’ székely örökséget kívánta magneveztetni 's urbér alól kivét élni, a'napló meg fogja mutatni, hogy szólónak utasítása nincs a’ székely érdekek ellen. Az urbériségre nézve szóló semmit sem tart attól, hogy az urbériség igen sokra terjesztessék ki, mert midőn követválasztásoknál bárki, a’ megyei gyűlésekben részt vett, azt gondolhatta volna, hogy valósággal az aristocratiénak, a kormány és nép által megsértett jogai viszszaszerzéséről van szó , nem pedig némi engedményezésről; — továbbá azért, mert az e’ tárgyban ellenkezőleg véleményező másik része is e' teremnek aristocratákból áll; harmadszor azért, mert szász követek is oda nyilatkoztak, hogy valamint urbér által az úrbéreseken segíteni kell, úgy a nemesi jogok is tiszteletben tartassanak. Nem tudja ugyan szóló a’ kormánynak ez ügy iránti nézetét, de gyanítani lehet; azt egyébiránt tudja, hogy az 1819-ki öszveirás nem a’ kormány nézete szerint történt, mert a’ megbízottak nem az adott utasítás szerint tették az öszveirást, ’s azt is úgy csinálták, a’ mint és hogy akartak. Ezen öszveirás tehát kiigazítás nélkül, semmi és olyan, mely a' földesúrnak nem használ, az úrbéresnek pedig kárt tesz kigazitás nélkül, és annyi pert csinálna, hogy 30—40 évre is elrekesztené az embert a commassatiótól. Szóló szerint, hármat kell tehát meghatározni : sőt hogy a’ paraszt által most birt föld maradjon kezénél; 2or mi tőle törvényellenesen elvétetett, viszszaadassék; 3or hogy az allodium nem válhatik colonicaturává, ide értetvén a’ székely, lófejü és darabont jószág. Egy gr. és kr. hivatalos. A székely viszonyokra nézve köszöni gr. Kemény József fáradozását, a’ miért azon poros könyveket világositó táblául, egy nemzet jogainak védelmére előhozta. Azokat pártolja ennélfogva szóló, kik kívánják, hogy székely földön urbér nem lehet; de e' véleménynek többséget nem nyerését előre-látván ’s azon gondnál fogva is, hogy az urbér általi biztosabb lét és nyugalom a' székelyföldi népre és birtokosokra is kfiterjesztessék, elfogadja ugyan az urbért székely földre, úgy azonban hogy a' bebizonyítható székely birtok, lófejü és darabolt földek urbériség alapjai nem lehetnek. És e’ szavazatának a’ székelyek irányábani pártolására felhívja a’ Kivet, annyival inkább, mert 1843- ban is a' székely nemzet ügyei semmi pártolást nem nyertek 's a’ székelyeknek ennélfogva jelenleg önvédelmükre hallatott felszólalásaik nem merő hiúság, hanem valóban inkább elkeseredés volt. Urbériség alapjául a' 18'%oki öszveirást pártolja; mert egy új öszveirás is, miután azt is csak emberek szerkesztenék, csak úgy ki lesz téve hirányoknak. Felhozatott az 189-ki öszveirás ellen, hogy azért sem lehetne azt pártolni, mert a’ paraszttól sok föld vétetnék el, mint mennyit nélkülözhetne. Egyes embernél azt nevezi szóló szükségesnek, ha annyit, mi nélkül meg nem élhet, bír;— status tekintetben pedig azt, hogy élelmét még biztosabban kereshesse; tehát midőn egyfelől az úrbéresen segíteni akarnak a’ il, más részről a’ státusgazdaságot is kell tekinteni az úrbér béhozatalánál. Már pedig ha a’ parasztnak anynyi adatik, mennyiből könnyen megélhet, ismerve annak alacsony állását, bizonyos, miként a’ földek munkás kezek alól kivételvén, mivelés nélkül maradnak. Végre, ha status ratio kívánja, a’ nép sorsáni könynyitést, de azt is kívánja, hogy azon könynyités egy másik, a’ kiváltságos osztálynak kára nélkül történjék; pedig, ha a’ kiváltságos osztálytól sok vétetik—el, mindenét vesztette,— ’s bár a’ nép emelése szép,s boldogságot biztosit, de a’ nemesség ad e boldogságnak állandósitó erőt. Középszolnok megye főispánja: Az úrbéri székely földön azon helyekre hol jas regium létezik bővítetni kívánja, egyéb helyekre nézve pedig gr. K. .1. előadását ’s véleményét pártolja.— Az urbériségre nézve, t. i. annak, mi legyen úrbéri föld megállittatására két útat lát, jelesen: vagy a’ most írbéres kezeken létező föld hiteles felmérését, vagy annak az úrbéresek vallomásai utáni hiteles öszveirását. De miután amazt, a’ felmérést, mi egyedül lenne biztos út, az úrbér behozatalának sürgetősége most lehetetlenné teszi,s ugyan et szempontból a’ tek. KK és RR azt előlegesen el is vetettétt: marad az úrbéresek vallomásain alapuló öszveirás, mi akár most, akár későbben, 's akár már meg is történt legyen, mindég kissebb nagyobb mértékben hijános lehet és lesz. Többen az 1819- 200. az ország megegyezésén kívül, az ö Felsége klmes rendeléséből, ’s ö Felsége által helybenhagyott utasítás és kérdőpontok szerint véghezvitt öszveírást hibásnak mondják, valamint hogy az urbériség meghatározására alapul az fel nem vétethetik — mert az úrbéres szaporodó adójától féltében, vagy földesura által rábeszélve, kezén lévő földjeit vagy fel nem adta, vagy többet adott fel, egyszersmind feladván a’ kezén lévő allodialissát is földesurának, mely eset ugyan nehezen lenne felvehető a’ földesúr beleegyezése nélkül, jelen lehetvén a’ földesúr az öszveiráskor, vagy úgy hogy többet adott fel, mint valójában kezén volt. Szóló főispán azonban ez öszveirást már csak azért sem roszszalhatja, mivel bírhatott és adhatott fel az úrbéres csak annyi földet is, mennyit mint tisztán colonicaturát valósággal birt,— hogy pedig többet nem adott fel colonicaturáúl t. i. földesurának oly allodiumát mely az úrbéresnek csak ideiglenesen használatra volt átadva, ezért inkább méltánylást mint roszszalást érdemel. Az ilyen általadott régibb allódialis földnek állását jobban és valóban tudhatván az,ki közelebb élt azon időhöz,melyben a’ feladás történt,mint most kihallgatható unokái : ennél fogva szóló főispán több hitelt és igazságot tulajdonít a’ régibb, mint egy jelenbeni öszveirásnak. Ha pedig azt adta-fel az úrbéres mit valósággal nem birt, földesura kipótolni nem tartozik; mert a’ feladás mint hamis közlevél vagy vallomás, igazság szerint őt nem kötelezheti , ’s valótlan feladásának súlyát hordozhatja egyedül maga az úrbéres. Szóló az 1819-ki öszveirást mint van, fogadja el ’s azoknak, kik kijavítás feltételével fogadjá Őkel feleli, miként egy oly öszveirás mely ki igazítást igényel, csak örökös békétlenséget fog okozni, hogy sem a föld csór s,,m úrbéresei nyugodtan soha se lenessenet. Arra nézve pedig, hogy új öszveírás szerkesztéssék, a’ mellett hogy sok pénzt emésztenefel ’s az urbér béhozatalát több időre halasztaná, kérdi, nem lesz, vagy nem lehet ő éppen oly hibás, mint az 18 /"-ki.1 .Mert, hát ha az úrbéres, ki jól tud számolni bizony,— ’s tudja hogy földesura az urbér által eddigi napszámainak egy részét elveszti, ’s tudja hogy földesura mostani napszámjaival is alig képpes csak középszerüleg is mostani allodiumait mi vehetni, ’s igy igen is tudja, hogy azon allodialis fel nem adott földet külön egyezmény mellett adó- és tehermentesen fogja bírhatni, most sem adja fel igazán az általa birt földet ’s megmarad az 1819 ’s 1820-ki feladásánál! E’ mellett hát ha hallotta is, hogy a’ RK és RR az örök váltság eszméjét kedvellik, nem számithat-e az úrbéres arra, hogy ő egy kissebb járandósággal ellátott telket hamarább és könnyebben megvehetvén mint egy sokkal több földdel ellátottat, most sem vall bé többet, ha még nem kevesebbet mint vallott ISban ? ’s elvész mind a’ pénz, mind a’ drága idő Sokan az örök vakságot kedvellik, de éppen ennek létrehozatala után, nem lesz e könnyebb a’ parasztnak kevesebbet, mint sokat megváltani? Sokan az 1 S43-ks status quot kívánják alapul vétetni, de úgy, hogy az 1 8’' -oki öszveirás is használtassák mellette, azon megkötéssel, hogy mi 1813 óta az úrbérestől törvényellenesen elvetetett, viszszaadassék. E’ vélemény igen népszerű ’s atyailag hangzik, de csak azokra nézve idves, kik 1819 — 1843 ig rendezték birtokaikat. Hogy ez állítás mathematicai igazság, a’ következő példa igazolja. Rendezvén például valaki egy jószágát, melyből az adótáblába 90, az 18*% öszveirásba pedig száz hóid van béirva , úrbéresének a* 90 hóidat kiadja ’s igy találván az 183-ki status quo, büntetésül az 18’" .öszveirás még tíz hóidat ad.it viszsza. Hát nem az 18" . öszveirás teszi-e ekkor is a’ stalus-quot? Szóló még 1820-ban rendezte nagyobb birtokait, ’s igy bár melyik stalus-quora szavazhat, de több birtokos honfitársai ’s az úrbéresek érdekében is az 1819’s 1820 öszveirásra szavaz;— az úrbéresekében azért, mivel azon öszveirás akkor történt, midőn az úrbéres kezén legtöbb föld volt. Sok világositást vehetni a szomszéd Magyarhonba ezelőtt 20 évvel be vitt urbérből. Ott is— országgyűlésileg semmi urbér nem készülvén — ő Felsége egyenes parancsából 1700-ig majd csak nem oly utasítás mellett történt az öszveirás, mint az erdélyi II- io öszveirás, s utána majd csak nem olyan urbér hozatott bé ő Felségétől helybenhagyatva, mint Erdélyre nézve 1S19-ben behozatni rendeltetett. Az egész telek utáni járandóságot ő Felsége határozta meg,— a’ megajánlást 18 Ifiig a’ birtokosokra bízni méltóztatván; az egész telek utáni szolgálatot is ő Felsége határozta meg mind a’ két helyet. És ez igy Magyararországba behozott úrbéri később az országgyűlése provisorie elfogadta,’s az akkori kész öszveirás alapja máig is az úrbéri menynyiségnek, de, csak 1886-ban kezdték legelőször országgyűlésileg tárgyalni, mint szintén az az utáni országgyűléseken határoztatott el az addig határozatlan volt legelők regulatioja és megállították a’ tagosításos határosztályokat is. Igaz ugyan, hogy ez országgyűléseken némely tartozásait az úrbéresnek, mint a' tyúk- és tojásadást 's fonást megszüntettük , de a’ tagositási új elhatározások által olyan nyeresége lett a’ földesúrnak, hogy minden egy tyúk és tojás helyett egy nagy bízott puskát és minden font fonal foná°sa helyett, legalább is egy hold földet nyert. Ezek történt dolgok, melyekből a törvényhozás saját javára tanulhat.— Az urbériségnek elhatározása és urbérnek elkészítése füzetvénki leendőjéül a jelen törvényhozásnak, most