Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-02-25 / 16. szám
Kolozsvári. 1.»• Csütörtök felr. 25- 1047. ERDÉLYIHÍRLAP FigycIllICZÍCÍCS. Teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. A’ folyamatban lévő országgyűlési vitatásokat valamint azoknak eredményei gyorsirói segítséggel közölvén, azokban a' lehető serénységre és pontosságra f ügyelni főtörekvésünk lesz. Félévi dijó : licit rít ezüstben. Szerk. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. l kinevezés. Nagy ági k. bányászati seborvos, orvos-tanár Knöpfler Vilmos, zalatnai k. kamarai seborvossá neveztetett. Szsil lázi jelentős. Folyó hó 27-kén Csiszár részére fog adatni. Zách unokái, top arany pályadijt nyert eredeti szonorujáték 5 felvonásban, irta Szigligeti Eduárd. CvryilLZillilCiegy. Kolozsvárit folyó febr. 21-n vasárnap tartatott kir. kormányzó ő exczja rendeléséből a r ev. reformátusok belső farkasutszai templomában a’ gyász isteni tisztelet idvezült cs. kir. főherczeg és magyarországi nádor ,József , cs. fennségéért. A’ feketén bévont egyház tömve volt minden rangú és rendű díszes közönséggel , s kir. kormányzói exczja is azt jelenlétével diszesitette. A’ kollégyombéli ifjúság jeles harmoniás éneke végével a' szent szószékbe felállón kolozsvári 3-dik pap tiszt. t. Vadas József úr, 's egy igen czélszerű, szép és tömött beszéddel adta meg a' végtiszteletet a' nagy halottnak. Annak alapjává tette I. Moz. ALI. 38- 41. v. vMonda azért Farao az ő szolgáinak : Avagy találhatnánk-é ehez hasonló forrat , kiben az Istennek lelke volna? — És monda Farao Józsefnek: Mivelhogy mind ezeket az Isten teneked jelentette meg, nincsen tehozzad hasonló eszes és bölcs. — Te légy az én házamon fögondviselő és minden én népem a’ te beszéded szerint járjon: csak az egy királyi székkel haladlak-meg. — Monda annakutána Farao Józsefnek : Imé mind az egész Egyiptomnak főidén fejedelemmé lehelek.“ A* szónokló érdemes pap beszédét két részre osztva, valamint a’ vesztés nagy voltál , úgy az elhunyt nádornak Magyarhon iránt félszázad alatt telt 's a' hiv nemzet keblében élő érdemeit nyomosan rajzolta, jelesen az időre nézve, melyben történtek, a’ nemzetre nézve, melyre azok kiáradtak , valamint azoknak eredményét tekintve. Mi az időt illeti, a’ nádor félszázados munkásságát két főszabászra osztá: az első magában foglalja az 1796-tól fogva 1815-ig terjedő pusztító franczia hadak korszakát; a második az utolsó évtől mostaniig nyúló közbéke idejét, melynek szellemi és politikai mozgás a jelleme. A’ mint továbbá a' maga jogai iránt féltékeny, azokhoz ragaszkodó nemzettel bánás és annak kormányzása felette kényes volt, annál dicsőbb képét mutatják az idvezültnek a tőle véghez-vitt , ’s Magyarország külső és belső polgári életére nézve eldöntő béfolyásu tetteinek eredményei , midőn nincs anyagi vagy szellemi haladás a’magyar földön, mely József nádor dicső nevével és mindig áldott emlékezetével a' legszorosabb kapcsolatban ne állana! Fia elhallgatnék is a' magyar akadémia létrejöttét, melynek lelkes pártfogója volt, a’ gőzhajózás megindulását, vasutak építéset. — József nádor idejében emelkedett a’saját honából századokig száműzött magyar nyelv diplomatikai rangra, mely végzés ereje alól a'nemzet képviselői hatatalan tiszteletök jeléül az idvezíillel kivették, a’ protestánsok vallásos jogai biztosíttattak , a' földnépének sorsa lényeges javitást nyert, a' birtok- és hivatalképpességnek a' nemnemes osztályra is kiterjesztésével a' nemzetet elválasztó egyik legerősebb közfal lerontatott; mindenek felett, ha még törvénynyé nem is vált, de idejében országosan kimondatott a’ státus fennállását és méltóságát egyedid biztositó nagy elv, hogy ,,közös hon terheiben annak minden lakosa osztozzék,“ szóval az idvezült bölcs kormánya alatt a’ szomszéd testvérhon minden tekintetben óriási előmenetelt tett. Szónok végre valamint az idvezült kedves fiának és erényei méltó örökösének István főherczegnek magyar kir. helytartóvá lett kineveztetésében, úgy a’ nemzet keblébe mélyen benyomott, 's mig magyar él, mindég élő tettei emlékezetében találta fel a'nagy csapást enyhítő vigasztalást. — A' gyász isteni tiszteletet harmoniás ének végezte bé. KoiO’/SYá X iHjSíigDli. Nemzeti színházunk a fársáng elmúltával a szokott napokon és újabb élénkséggel működik. Az utóbbi előadásokból most kettőt említünkmeg: a’ ,,Bánkócsinálót“ ,Funy Victortól és ,,Baptiste Jánost“ minden tekintetben franczia modorú drámát. Ezeknek kissé bővebb ismertetését, helyszűkééit kénytelenek vagyunk jövő számunkra halasztani. Az utolsóról megjegyezzük, hogy annak előadása a legjobbak közzé tartozik , melyben a társaság igyekezete, ’s a’ közönség pártfogását megérdemleni buzgón törekvése, teljes méltánylást érdemel. Folyó febr. 22-n a’ nemzeti szinházban nagy hangversenyt adott Bohrer Zsófia atyjával Bohrer A-val hannoverai kir. udv. zenemesterrel. A’ még ifjú leány zongorán, atyja hegedűn játszanak, a mint kitűnő jelességgel, úgy zajos, sőt viharos tetszést aratva és sokszori kihívást nyerve. Mind kellő nagy könnyűséggel, gyorsasággal és meleg érzéssel játszott. Bár földszint többen is eltértek volna, a’ karzat üres volt— de a’ páholyokban annál fényesebb közönség volt : az előadást kir. biztos és kir. kormányzó ő nagyúriéltóságuknak, átaljában a’,,haute volée“ legnagyobb részének jelenléte diszesítette, bizonyságául, hogy Erdély fővárosában külföldi művészek érdemeit is tudják becsülni és méltányolni. Bohrer Zsófiát valóban teljes joggal ,,noi Lisztnek“ nevezhetni. Folyó febr. 19-re éjjelén 11 óra tájban külső szénutszában tűz volt, mint mondják valami kunyhó égett volna el. Ez alkalommal újra láthatták, kik a’ lármaharang kongására a* kártyázó asztalok mellől, vagy más dőzsölésből vagy ptedig ágyukból felszöktek, és az égés felé siettek, hogy városunkon a* tűzoltó rendszer egyik a* számos pium desideriumok közzűl, a’ miben még nem meszsze haladtunk, legalább még ma is elmondható lenne, a’ mit néhai Pethe Ferencz ezelőtt éppen 20 évvel irt, hogy — ,,Kolozsvárit a’ múlt éjjel égés volt, ’s más nap reggel gondolkoztak a’ vízipuskák igazításáról.“ A’ koldulás újra kezd városunkon harapózni —helyesebben az ilyen könnyen és sok háztól élők soha félben nem szakadott alkalmatlankodásai megint sűrűbbek kezdenek lenni. Közlőnek,jelesen a' febr. elsőbb napjaiban tartott országos ülések végével, szemébe tűnt a' városi redoute kapujába tóduló koldusok közti , egy pár fél mezítelen czigány is, sőt egyik még taligán is vitette oda magát. Az ily botrányos látványok elhárintása iránt jó lenne tán intézkedni; mert valóban elhiheti a' városi nemes rendőrség, hogy e" hon nemesindulatu képviselői a’ nép szegény osztályán segítés sürgető voltáról meggyőződve vannak, a’ nélkül is, ha az ország javára tartott lelkes szónoklataik ilyen spectaculumokkal nem jutalmaztatnak. GrftZdaSogi tudósítás. Az erdélyi gazdasági egyesület folyó év februárius 2-n tartá ez évi közgyűlését ifj. gróf Bethlen Pál elnöklete alatt; az intelligentia képviselve, a’ tárgyak jelentékenyek, melyek az egyesület létkérdését foglalva magukban, az elintézés és foganasitás párosításával, szép jövendőt, biztosítanak ezen hazai vállalatnak , kedves kötelességünket teljesítjük, midőn a' jelen nem lévő részvényeseket, ügybarátokat és illetőleg a' közönséget egy pár szóban értesíthetni szerencsénk van, ezen gyűlés tárgyai és határozatairól. 1. Részvényeseink száma meghaladja a’ 200-at, közzülök néhány még nem törlesztvén le tartozását, adott szavuk és kötelezésük leváltására ,választmány útján felszóllittatnak; hogypedig a’távolabb fekvő helyeken a részvényeseknek kedvezőbb mód nyuttassék részvényük befizetésére, minek, szeretjük hinni gátul a’ fizetési hely távolléle, nem kis oka vala. Szentiványi György tagtársunk felkéretik, hogy Háromszék környékén a' fiók pénztárnokságot vállalja el szokott ügyszereteténél fogva, ’s eszközölje a' pontos befizetést. 2. A' szénztár rendén van; pontos kezelője Pattantyús Antal, múlt évi számadása helyesnek találtatván, feloldozást nyert. 3. Részvényesek szerezhetése végett a’ jelen országgyűlés kedvező alkalmat nyújtván, minden czélirányos lépések megkisértetni határoztattak. — ( Vége következik.) Országgyűlési köztés. A' felt ma r. 12 ntarto 11 harmineznegyedik országos ülés vége. Tárgy: iboványok iránti vitatás és a székely katonaság sérelmei. Maros-szék követe : Kivárta tára, a telt módosítások szerint elfogadott szerkezet felolvasta volt. Egy gr. és kir hivatalos: Az irtásokra nézve az 1 791-k 26. türvényezikk , mely szerint a' földesúr engedeknév, vagy6