Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-02-25 / 16. szám

Kolozsvári­. 1.»• Csütörtök fel­r. 25-­ 1047. ERDÉLYIHÍRLAP FigycIllICZÍCÍCS. Teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. A’ folyamatban lévő országgyűlési vitatásokat valamint azoknak eredményei gyorsirói segítséggel közölvén, azokban a' lehető serénységre és pontosságra f ügyelni főtörekvésü­nk lesz. F­é­l­é­v­i d­i­j­ó : licit rí­t e­z­ü­­s­t­b­e­n. S­z­e­r­k. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. l kin­evezés. N­agy ági k. bányászati seb­­orvos, orvos-tanár Knöpfler Vilmos, za­­latnai k. kamarai seborvossá neveztetett. Szsil­ lázi jelentős. Folyó hó 27-kén Csiszár részére fog adatni. Zách unokái, top arany pályadijt nyert eredeti szo­norujáték 5 fel­vonásban, irta Szigligeti Eduárd. CvryilLZillilCi­egy. Kolozsvárit folyó febr. 21-n vasárnap tartatott kir. kormányzó ő exczja rendeléséből a r ev. reformátusok belső farkasutszai templomában a’ gyász is­teni­ tisztelet idvezült cs. kir. főherczeg és magyarországi nádor ,J­ózsef , cs. fennsé­­géért. A’ feketén bévont egyház tömve volt minden rangú és rendű díszes közönséggel , s kir. kormányzó­i exczja is azt jelen­létével diszesitette. A’ kollégyombéli ifjúság jeles harmoniás éneke végével a' szent szó­székbe felállón kolozsvári 3-dik pap tiszt. t. Vadas József úr, 's egy igen czélszerű­, szép és tömött beszéddel adta­ meg a' vég­­tiszteletet a' nagy halottnak. Annak alapjává tette I. Moz. ALI. 38- 41. v. vMonda azért Farao az ő szolgáinak : Avagy találhatnánk-é eh­ez hasonló forrat , kiben az Istennek lel­ke volna? — És monda Farao Józsefnek: Mi­velhogy mind ezeket az Isten teneked jelen­­tette­ meg, nincsen tehozzad hasonló eszes és bölcs. — Te légy az én házamon fögondvi­selő és minden én népem a’ te beszéded szerint járjon: csak az egy királyi székkel ha­­ladlak-m­eg. — Monda annakutána Farao Józsefnek : Imé mind az egész Egyiptomnak főidén fejedelemmé leh­elek.“ A* szónokló ér­demes pap beszédét két részre osztva, vala­mint a’ vesztés nagy voltál , úgy az elhunyt nádornak Magyarhon iránt félszázad alatt telt 's a' hiv nemzet keblében élő érdemeit nyo­mosan rajzolta, jelesen az időre nézve, mely­ben történtek, a’ nemzetre nézve, melyre a­­zok kiáradtak , valamint azoknak eredményét tekintve. Mi az időt illeti, a’ nádor félszáza­dos munkásságát két főszabászra osztá: az el­ső magában foglalja az 1796-tól fogva 1815-ig terjedő pusztító franczia hadak korszakát; a­ második az utolsó évtől mostaniig nyúló köz­béke idejét, melynek szellemi és politikai moz­gás a jelleme. A’ mint továbbá a' maga jo­gai iránt féltékeny, azokhoz ragaszkodó nem­zettel bánás és annak kormányzása felette ké­nyes volt, annál dicsőbb képét mutatják az idvezültnek a tőle véghez-vitt , ’s Magyaror­szág külső és belső polgári életére nézve el­döntő béfolyásu tetteinek eredményei , midőn nincs anyagi vagy szellemi haladás a’magyar földön, mely József nádor dicső nevével és mindig áldott emlékezetével a' legszorosabb kapcsolatban ne állana! Fia elhallgatnék is a' magyar akadémia létrejöttét, melynek lelkes pártfogója volt, a’ gőzhajózás megindulását, vasutak építéset. — József nádor idejében emelkedett a’saját hon­ából századokig számű­zött magyar­ nyelv diplomatikai rangra, mely végzés ereje alól a'nemzet képviselői hatat­­alan tiszteletök jeléül az idvezíillel kivették, a’ pro­testánsok vallásos jogai biztosíttattak , a' föld­népének sorsa lényeges ja­vitást nyert, a' bir­tok- és hivatalképpességnek a' nemnem­es osz­tályra is kiterjesztésével a' nemzetet elválasz­tó egyik legerősebb közfal lerontatott; min­denek felett, ha még törvénynyé nem is vált, de idejében országosan kimondatott a’ státus fennállását és méltóságát egyedid biztositó nagy elv, hogy ,,közös hon terheiben annak minden lakosa osztozzék,“ szóval az idvezült bölcs kormánya alatt a’ szomszéd testvérhon minden tekintetben óriási előmenetelt tett. Szónok végre valamint az idvezült kedves fiá­nak és erényei méltó örökösének István főherczegnek magyar kir. helytartóvá lett ki­­neveztetésében, úgy a’ nemzet keblébe mél­­yen benyomott, 's mig magyar él, mindég é­­lő tettei emlékezetében találta­ fel a'nagy csa­pást enyhítő vigasztalást. — A' gyász isteni tiszteletet harmoniás ének végezte­ bé. K­oiO’/SYá X i­HjSíigDli. Nemzeti színházunk a­ fársáng elmúltával a­ szokott napokon és újabb élénkséggel működik. Az utóbbi előadásokból most kettőt említünk­­meg: a’ ,,Bánkócsinálót“ ,Funy V­ictortól és ,,Baptiste Jánost“ minden tekintetben fran­czia modorú drámát. Ezeknek kissé bővebb ismertetését, helyszűkééit kénytelenek vagyunk jövő számunkra halasztani. Az utolsóról meg­jegyezzük, hogy annak előadása a­ legjobbak közzé tartozik , melyben a­ társaság igyeke­zete, ’s a’ közönség pártfogását megérdemle­­ni buzgón törekvése, teljes méltánylást érdemel. Folyó febr. 22-n a’ nemzeti szinházban­ nagy hangversenyt adott Bohrer Zsófia atyjá­val Bohrer A-val hannoverai kir. udv. zene­­mesterrel. A’ még ifjú leány zongorán, atyja hegedűn játszanak, a­ mint kitűnő jelesség­gel, úgy zajos, sőt viharos tetszést aratva és sokszori kihívást nyerve. Mind kellő nagy könnyűséggel, gyorsasággal és meleg érzés­sel játszott. Bár földszint többen is eltértek volna, a’ karzat üres volt— de a’ páholyok­ban annál fényesebb közönség volt : az elő­adást kir. biztos és kir­. kormányzó ő nagy­úriéltóságuknak, átaljában a’,,haute volée“ legna­gyobb részének jelenléte diszesítette, bizony­ságául, hogy­ Erdély fővárosában külföldi mű­vészek érdemeit is tudják becsülni és méltá­nyolni. Bohrer Zsófiát valóban teljes joggal ,,noi Lisztnek“ nevezhetni. Folyó febr. 19-re éjjelén 11 óra tájban külső szénutszában tűz volt, mint mondják va­lami kunyhó égett volna­ el. Ez alkalommal újra láthatták, kik a’ lármaharang kongására a* kártyázó asztalok mellől, vagy más dőzsö­lésből vagy ptedig ágyukból felszöktek, és az égés felé siettek, hogy városunkon a* tűzol­tó rendszer egyik a* számos pium desideri­­umok közzűl, a’ miben még nem meszsze ha­ladtunk, legalább még ma is elmondható lenne, a’ mit néhai Peth­e Ferencz ezelőtt éppen 20 évvel irt, hogy — ,,Kolozsvárit a’ múlt éjjel égés volt, ’s más nap reggel gondolkoztak a’ vízipuskák­ igazításáról.“ A’ koldulás újra kezd városunkon hara­­pózni —helyesebben az ilyen könnyen és sok háztól élők soha félben nem szakadott alkal­matlankodásai megint sűrűbbek kezdenek len­ni. Közlőnek,jelesen a' febr. elsőbb napjai­ban tartott országos ülések végével, szemébe tűnt a' városi redoute kapujába tóduló kol­dusok közti , egy pár fél mezítelen czigány is, sőt egyik még taligán is vitette oda ma­gát. Az ily botrányos látványok elhárintása ir­ánt jó lenne tán intézkedni; mert valóban el­hiheti a' városi nemes rendőrség, hogy e" hon nemesindulatu képviselői a’ nép szegény osz­tályán segítés sürgető voltáról meggyőződve vannak, a’ nélkül is, ha az ország javára tartott lelkes szónoklataik ilyen spectaculu­­mokkal nem jutalmaztatnak. GrftZdaSogi tudósítás. Az er­délyi gazdasági egyesület folyó év februárius 2-n tartá ez évi közgyűlését ifj. gróf Bethlen Pál elnöklete alatt; az intelligentia képviselve, a’ tárgyak jelentéke­nyek, melyek az egyesület létkérdését fog­lalva magukban, az elintézés és foganasitás párosításával, szép jövendőt, biztosítanak e­­zen hazai vállalatnak , kedves kötelességünket teljesítjük, midőn a' jelen nem lévő részvé­nyeseket, ügybarátokat és illetőleg a' kö­zönséget egy pár szóban értesíthetni szeren­csénk van, ezen gyűlés tárgyai­ és határo­zatairól. 1. Részvényeseink száma meghaladja a’ 200-at, közzülök néhány még nem törlesztvén­ le tartozását, adott szavuk és kötelezésük leváltá­sára ,választmány útján felszóllittatnak; hogy­­pedig a’távolabb fekvő helyeken a részvénye­seknek kedvezőbb mód nyuttassék részvé­nyük befizetésére, minek, szeretjük hinni gátul a’ fizetési hely távolléle, nem kis oka vala. Szentiványi György tagtársunk felkéretik, hogy Három­szék környékén a' fiók pénz­­tárnokságot vállalja­ el szokott ügyszerete­ténél fogva, ’s eszközölje a' pontos befize­­tést. 2. A' szénztár rendén van; pontos keze­lője Pattantyús Antal, múlt évi számadása helyesnek találtatván, feloldozást nyert. 3. Részvényesek szerezhetése végett a’ jelen országgyűlés kedvező alkalmat nyújt­ván, minden czélirányos lépések megkisértet­ni határoztattak. — ( Vége k­öv­etkezik.) Országgyűlési köztés. A' fe­lt ma r. 12 n­t­a­r­t­o 11 harminezneg­y­e­d­i­k országos ülés vége. T­á­rgy:­­ iboványok iránti vitatás és a székely katonaság sérelmei. Maros-szék k­ö­v­e­t­­­e : Kivárta tára, a­ telt módosítások szerint elfogadott szerkezet felolvasta v­olt. Egy gr. és kir hivatalos: Az ir­tásokra nézve az 1 791-k 26. türvényezikk , mely szerint a' földesúr engedeknév, vagy­­6

Next