Mult és Jelen - Jelen, 1848 (8. évfolyam, 1-37. szám)

1848-01-13 / 4. szám

lani még nagyobb idomokban ;­­ midőn­­«sa, ki kétségbeesetten fogja kiáltani: semmivé lettünk! mire a' nagyobb rész visas/.« lo.ji hingo/.tatni, haladni », minden irányban, egy minoritás pedig valami há/.siztos p«'it fog indítani a’ törvényh­ozási d­csőségbeli il­letőségéért, mire nézve mi már idóre kije­lentjük, hogy igen fösvényeknek bennünket nem találand. Előleges megyei hitel­esek-C­é­­­kszéknek mult év dec. 15. s kö­­vetk­ező két napjim közgyűlése volt, midőn a­ szék országgyűlési volt követei ifj. Balá­zsi József és Mikó Mihály követi­ számolásu­­kat a’ rt. előtt megteltétt, még pedig azok teljes megelégedésével. Egyszersmind a szék mind négy kerületére nézve alkirály-birói választás történt és mindenik állomásra há­rom három egvén jelölt­etet­t­­ k­i. (k­özelebb­ről bővebben) Tordameg­y­ének tegnap dec. 12 -én Tordán közgyűlése volt, fő­képpen követszámolásért, ’s az ujoncsálli­­tás tárgyában kivántató intézkedésekért. — Alsófejér m­egyének dec. 28 a ’s kö­vetkező két napjain volt közgyűlése, hasonló­­lag az ujonczállitási ügyért 's követszámolá­sért. — (1' bővebb tudósítás, melyet csak most kaptunk, következik.) kolok*«ille^­re köxgrfilcse. ( Végzet.) Olvastatott a’ közelebbi or­szággá il­lésen alkotott 20­ és 2 - ik törvényezikkek nyo­mán eszközlendö njonczállitás tárgyábani fair kormányi rendelet­­s ezzel kapcsolatban 1.) az országos rendek által készített 's legfel­­sőbb er­ősitést nyert utasítás 2.) a’ k. fökormány által kibocsátott ’s a’ népnek híréé teendő nyílt parancs; 3 )a'tisztségnek e' tárgyban an­nak sürgető voltához képpest addig tett intézke­dései, mely utóbbiaknak, valamint a’ köze­lebbről kiállítandó 4000 umm­ez számból e’ megyére e­ső 205 ujoncznak helységekkénti kirovása iránti munkálat megvizsgálására el­nök főispán úr ő mlga elnöksége alatt egy számos tagokból álló, a’ megye lebit birto­kosait, fő és altisztéit magában foglaló né­pes bizottmány neveztetett­ ki , mely bizott­­mányi ülésben minden megjelenni kívánó bir­tokosnak szavazat engedtetett. A kir. főkormánynak a’ büntető kere­setek gyors folyama iránti rendelete feloolvas­­tatván, a’ rendek azoknak folyamát gátló kö­rülménynek a' közesketések későn végrehaj­tását, ezt pedig az állandó fizetéses ülnökök hiányának tulajdonították, a’ mostani ülnö­kök gazdaságaik tetemes mellőzésével hason­ló ingyen munkálatokra erélyesen nem szó­laltathatván; az e’ részbeni czélszerű­bb in­tézkedések megtételéig az illető alispánok fel­­szólittatni határoztattak, hogy' a­ hátralévő közetkedések minél előbbi véghezvitelét az ille­tő ülnököknél sürgessék. A’ kir. főkormánynak és Udvarhely-szé­ke közgyűlése által vesztegetőnek ítélt Pálfi Ferencz kihirdetése iránti rendelete köröz­tetni határoz­­atott. Elnök ő maga eddigi törvényeink és es­­­mében minden közgyűlés alkalmával meg­újítandó törvényszéki bírák sz­ám­i intézkedés­re szólítván­ fel a' megye rendeit, az eddigi bírák annyival inkább megmarasztalni hatá­­roztattak, mivel az 1840/7-ik évi 17 ik­­. czikk azoknak csak évenkénti megújításáról intézkedik. Végre, a’ bérelm­ek megvizsgálására egy bizottmány neveztetvén ki: elnök ö mlga ál­tal a’ mai ülés bérekesztetett. Délután ő mlga elnöklete alatt az ujon­­czok tárgyábani bizottmány megkezdi é­r mon­­kálását, legelőbb is a' megye tisztsége által a k. fökormányhoz lett azon feliratnak, mi­szerint e megyére nézve Kolozsvár városán kivü­l második besorozó helyül kijelölt Maros­­vásárhely városa helyett egyedül Kol­o­z­s­v­á­r kit fizetése kéretett, szükségét nem látta, mivel a k. főkormány a­ fennebbi két várost nem kötelezésképpen, hanem könnyebbségért, a­ két hely köztti választhatás végett tüzle­ti és szabadságot engedett a' megyének, hogy az ujonczokat a’ két város bár melyikében , hűl alkalmasabbnak találandja, állittathassa­­ki. A’ megye tizenkét járásai szer­int őszie­sen tizenkét öszvei­ó és sorsvonaló bizott­mánynak megválasztása javalhatott, mely bi­zottmányok mindegyike két bizodalmát nyert egyénből és illető járásbeli szolgabiróból áll­­jo­n. E’ bizottmányoknak teendőjük lészen: a sorsvonás alá tarozó egyéniket a főkormá­­nyi rendelet érte­lmében a 19 éves komák­tól kezdve a’ 26 éves komákig bézárólag a keresztelő könyvek útmutatása , vagy azok­­­ h­iányában a* lelkészek és helységek öregei feladásaik nyomán öszveirni ’s verik sorsot­­ vonatni, mely alkalommal a’ sorsjegyek nem a római számokkal, hanem a köznéptől köny­­­­nyebben megérthetol­eg rovásokkal lesznek­­ megjegyzendők. E bizottmányok semmi kér­dés elhatározásába ne elegyedjenek , hanum a’ sorsot vont ifi­kat, ha mindjá­t a kato­naságra alkalmatlanoknak találnák is, jegyző­könyvbe irtt megjegyzéseik mellett békü­lden­dik ; azok elne­­ fogadása esetére a’ másod sorsot vontakat is béküldvén A’ békülden­­dö ujonezok megvizsgálá­ára és bésomlására itt helyben a’ főkormány által kinevezendő biztos elnöksége alatt a’ katonai biztosokkal együtt munkálandó besorozó bizottmánynak megválasztása is ajánltatott. Ezután az e­me- i­g­­ere eső 205 ujoneznak helységekként­ ki­rovására nézve a’ két kerületi ínbiró által részint az adó, részint az útrovatal nyomán készített munkálat felolvastatván megás­í­ta­tott. A’ szomszéd­os Dobokam­estyébi ti an­nak nagyérdemű magos­i főispánja által fed hozott és elfogadott ism­erelt’S idves indítvány itt is teljes v­iszhangra talált, mely szerint, az Öszvi-n­ó bizottmányok a­ sorsvonásra ki­jelölt és sorsot vonandó egyéneket előlege­­sen szólítsák fel, hogy az, állítandó ujoncz számára rendelkezése szerint kezelendő és a katonáskodási nyolcz év kitelte után gazda­sága megkezdésére szükséges tőkéül szolgá­landó öszveget biztosítsanak, melynek gya­rapítására az illető földesurak is szóli­­­assanak fel; ez idves intézményt azonban kényszeri­­tőleg életbe léptetni 's az állitandó utonezot arra, hogy a­ számára biztosítandó öszve­get előr­e fel ne vegye, hanem azt hazatér­te utánig kamatozni hagyja, kötelezni nem lehetvén, az illető bizottmányok azt csak reá beszélőleg igyekezzenek eszközölni. Javaslat­ba­ tel­lett ifj. gr. B. J. által, hogy mivel ez intézménynek hitelét leginkább növelné az, ha a’ nemesség, mely régen a’ hazavédelem szent kötelességét ön erején mások kirekesz­tésével teljesítette, 's jelenleg e’ teherben nem osztozik, az ujonezok jövendője biztosí­tására maga megrovása által folyjon bé, ’s a’ szükséges tőkéket hozza létre, mi által ezen megyére azon örvendetes jövendő háromol­nék, hogy a' nyolez évi katonai szegedség k­ii éllé V. I. e’ megyének 205 elkötelezett ipar­­űző földésyei lennének. De mivel hazai tör­­vényeink szerint ily megyei ravataloknak kö­te­lező erőt nem lehet tulajdonítani's a’reme­­sek megrovása csak a’ törvényhozó test ha­táskörétől függ; bár többen a’ megyei rova­taliknak kötelező erejét állították, 's azoknak mostani érvénytelenségét a’ gyakorlat nyo­mán csak annak tulajdonították, minthogy a’ Kir. fökormány ily rovataloknak az ellen szegülököm­ felvételére közerőt nem szokott rendelni, a’ többség a’ rovatai útját czélsze­­rűnek nem látva, a’földesurak felsz­ólitásánál állapodott­­ meg Térí­tett emlités arról is, hogy a maguk helyett zsoldosokat kiállitni akaró helységek e' czéljokban segittessenek­­elő. M­érm­lyek ezt az, intézmény és törvény szellemével öszve nem férhetőnek­­s a’ tör­vényekben tilalmazott tiszti befolyásra és em­­berreli üzérkedésre alkalmat adónak tarták. De a többség ezt az emberiség szempontjá­b­ól a teher könnyítése végett megengedhe­tőnek s elősegítendőnek véleményezte. A bizottmánynak fennebbi véleménye másnap, az­az boldogasszony hava 5-én foly­tatott közgyűlésben helybe hagyatván, járá­sonként öszvesen tizenkét üs/ornió és sors­vonuló bizottmányok, úgy a központi beso­­rozó bizottmánynak tagjai kineveztet­tek. T­o­­vábbá az öszveirás és sor­svonalás megkez­dése előtt főispán ő maga elnöklete alatt f.­b­. 17 -én Kolozsmonostoron végb­e­ viendő ki­­sér­leti öszveirás és sorsvonás ha­­rozt­atott­­ meg, melynek nyomán a­ több öszveirások és sorsvonatások végbezvienniek lesznek. Itt következik A Az öszveiró és sorsvonató biztosok névsora. 1. ) a* fels« stertilefbpH. A’ b. hunyadi járásban: Gélei Katona Pál, Hankovics György. K­ikali járásban: K. pénz­­tárnok Szabó Farkas, Kajcsa Imre. .V alma­­si járásban". G­ór Csáky György, kir. tized* hét tárnok Mohai Ádám. /társi járásban'. Ka­­dós János, Macskási Antal. Gyulai járásban : ifjabb Lészai Lajos, Zabolai László. Fejérdi járásban: Szabó Ferenc/, Horvát Benedek. 2.­­ alsó k­e*r­ületben. A tekei járásban: Szöcs Farkas, Kászoni Ignác/. N. nyúlási járásban: Bonis Ferencz, Csia Elek. Örményesi járásban: Kászoni János, Eper­j­es László. Palat­kai járásban: kir. pénztárnok Köttegi László, i­f­j­a­b­b Kornis Lajos. Mocsi járásban: ifjabb gr. Kuracsai Sándor,­­Márk László. K­olozsi járásban: Ze­k Károly, Bolvari Imr­e. Megjegy­zendő, hogy az öszves­ó és sorsvonala lenná­bbi biztosok mellé mindenütt az illető járásbeli szolgabiró is kirendelve tan.­fi. A’ besorozó biztosok névsora : Gr­óf Te­les­i János, Gr. Béldi Fe­re­ncz, Gr. Mikes Já­ró­s és Biró Miklós, — ezutobbiakat illetőleg oly móddal, miszerint a* megye minden hely­ségeiből, az ujonczok bésorozás végett egye­did a’ Kolozsvár­i bé sorozó bizottmányhoz kirí­r­detvén, annak ülésében a bé­ sorozásk­or ket­tő kettő mindég jelen legyen. A’ tegnap kint vezett kére­lmi bizottmány véleménye következtében, több egyétek az ülnöségre felvételiek ’s fe­leskettettek , s azok közti főbíró S. E. ajánlatára e’ megyé­­ne­k egyik birtokos tagja AJ. L táblabiróvá neveztetett ki. A' kérelmi bizottmánynak pe­dig ajánlhatott, hogy ezentúl a' tör­vénybeni jártasságukról kir. táblai bizonyítványt elő­mutatni nem tudó egyéneket, bár más me­gyéknek ülnek­ei is lennének, vesse vizsgálat alá. Végre B. J. tisztelet­i jegyzőnek h lesket­­tetvén a mai napi ülés bér­ekesztetett.— Januar. 6-a vizkereszt innepe lévén, másnap januar. 7. az azelőtti ülés jegyzőkönyve 1*1- olvasása és hitelesítése után, a' közgyü'és eloszlott. I Bi­­­llír B­ellii:' Eskü szentsége. Nagyenyedi polgár Jakab György, még theo­logus deák korában megpillantván a' biblia e' mondatát „nem jó az­ embernek egyedül lenni* már akkor elmátkásodott egy városi gazdagocska özvegygyűl, 's megmutatandó, miként a tanodai törvényeknek nincs hatal­muk az iskola falain kivi­l küvetelni a’ nöz­­le­ti­sége­t , mihelyt megszűnt isk­olai tag lenni, rögtön elvevé azt, s vdle több buldog éveket élt közelebb mult no­ve­m­ber­ben, az nő ha­lálos bete­ggé válik. S mivel házassági, eskü­jekor csak is haláláig ígért vala nejeitek hü­­séget, még betegeskedése műszakában egy helybéli csizmadia leánynyal elmárkászd«»tt. A* nő n­ov. 20ka körül meghal, s a’ léij n­ás nap reggel, hogy a’ szent könyv szerint e­­gyedül ne legyen, s adott esküjét betűsze­­rin­t tartsa m­eg, azon leányt elvette. Tetszik­­é a léi­fi hűség «* neme ? A’mondott házas­ság bár mi különös benyomást tett is né­­m­ely ékben , m­égis varázserejű­ «ill.nég pe­dig nem bővérű ifjakra, kik«i tán előre gondolnak olvasóink, de elalélt ’s n­ár csak is halál iránti joggal biró öregekre is Ugyan is az «Midn­éll házasság után rögtmi egy Szász Mihály nevű­ 82 éves szabó­­s Binder nevű­ 10-«n jóval felyült kerek és megházasodt­ak. S­ig­­a nószülési du­b­a’­ns városi szinte ra­gályként lepik-m­eg. Szív hu vár. Hazafi ö­r­ö­m­. A s v­i­n­c­­en ó-esz.len­­dó estvéjén számosan ö­s/vegy­ültek a­ rom. 20

Next