Munka, 1965 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-01 / 1. szám
2 (JEGEL SÁNDOR A SZAKSZERVEZETI * HATÁSKÖR RENDEZÉSRŐL Az elmúlt év második felében több iparágban mélyrehatóan megvizsgáltak tíz ipari nagyvállalat (Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT, Szerszámgépipari Művek, Országos Gumiipari Vállalat, Lakk és Festékipari Vállalat, Magyar Édesipari Vállalat, Magyar Országos Söripari Vállalat, Lakástextil Vállalat, Pamutfonóipari Vállalat, ÉM Cement- és Mészipari, további Üvegipari Országos Vállalatok) több gyárában és a vállalatok központi irányító szerveinél, az iparvállalatok szervezetében és az iparirányításban bekövetkezett változások hogyan, milyen mértékben és módon hatottak a szakszervezeti szervek szervezeti és tartalmi tevékenységére. Az iparvállalatok összevonása és az irányító szervek átalakítása néhány terület kivételével lényegében befejeződött. Az iparban az átszervezést követően két új szervezeti forma jött létre: a vállalati és a tröszti. A vállalatoknak is két típusa alakult ki. Ezek: az iparvállalat és az ipari nagyvállalat mint önálló jogi személyként működő termelési, gazdasági egységek funkcionálnak. Az irányítás módja szerint a miniszter vagy tanács, illetőleg a tröszt irányítása alatt működő állami iparvállalatokat különböztetünk meg. Az ipari nagyvállalat kereteiben több, korábban kisebb vagy nagyobb önálló jogi személyként működő iparvállalatot egyesítettek, amelyek jelenleg az ipari nagyvállalat gyáraiként funkcionálnak. Az összevonás révén sorra kerülő intézkedések az önállóságukat megtartó állami iparvállalatokat, amelyek továbbra is jogi személyként funkcionálnak, lényegében nem érintették Ebből a szempontból alapvető változást — a vállalati funkciók gyakorlása szempontjából — az sem jelentett, hogy a korábbi minisztériumi iparigazgatóság helyett a vállalat tröszti felügyelet és irányítás alá került. Más a helyzet az ipari nagyvállatoknál. Itt az átszervezés alapvető változásokat eredményezett gazdasági és szakszervezeti vonatkozásokban, valamint szervezeti és funkcionális szempontból is. A gazdasági és általában a vezetés szempontjából bekövetkezett változásokat a szakszervezeti szervek szervezeti és tartalmi tevékenységének tükrében vizsgáltuk. Ezeket a tapasztalatokat ismertetjük ez alkalommal is. Mint ismeretes, napirendre került a szakszervezeti szervek újraválasztása. Az új vállalati szervezeti kereteknek megfelelően létre kell hozni itt is a szakszervezeti szerveket, figyelembe véve a tagság igényeit és a várható feladatokat. Ezt a célt szolgálja a SZOT Elnöksége a szakszervezetek tröszti, vállalati, üzemi szervezeteinek létrehozására és működésére vonatkozó 1964. szeptember 26-i határozata. Ez többek között megállapítja: 1. Az ipar irányításában bekövetkezett szervezeti és hatásköri változásoknak megfelelően minden szinten megfelelő hatáskörrel rendelkező szerveket kell kiépíteni. 2. A szakszervezeti alapszervek hatáskörét illetően — csakúgy mint a párhuzamos gazdasági szervek és vezetők vonatkozásában — kerülni kell a jogkörök indokolatlan csökkentését; 3. A kialakult új szervezeti formákon belül a trösztöknél és vállalatoknál az iparági szervezkedés elvét kell érvényesíteni; 4. Tisztázni kell az ipari nagyvállalatok és trösztök szakszervezeti szerveinek irányítását, s az országos középszintű szakszervezeti vezetőszervek ezirányú feladatait. A SZOT Elnöksége határozatában egyértelműen megfogalmazta, hogy aziparvállalatoknál, az ipari nagyvállalatoknál és a trösztöknél a szakszervezeti szervek szervezeti felépítésében, hatáskörében és működésében olyan alapelveket kell érvényesíteni, melyek a demokratikus centralizmus erősítése útján szervezetileg biztosítják a feltételeket feladataik hatékonyabb megvalósításához ... Biztosítani kell az együttműködés szervezeti feltételeit a gazdasági irányító szervekkel, figyelembe véve azok hatáskörét.. .« Ezért az Elnökség határozatának megfelelően a soron levő szakszervezeti alapszervezeti választáskor szakszervezeti intézőbizottságot választanak a trösztöknél és azoknál az ipari nagyvállalatoknál, országos vállalatoknál, amelyek gyárai (üzemei, telepei) egymástól távol az ország különböző területein vannak. Vállalati szakszervezeti bizottságot választanak minden olyan jogi személyként működő vállalatnál (az ipari nagyvállalatokat is ideszámítva), amelyeknek termelő