Munka, 1965 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1965-01-01 / 1. szám

2 (J­E­G­E­L SÁNDOR A SZAKSZERVEZETI * HATÁSKÖR RENDEZÉSRŐL Az elmúlt év második felében több iparágban mélyrehatóan megvizsgáltak tíz ipari nagyvállalat (Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT, Szerszámgép­­ipari Művek, Országos Gumiipari Vállalat, Lakk és Festékipari Vállalat, Magyar Édesipari Vállalat, Ma­gyar Országos Söripari Vállalat, Lakástextil Vállalat, Pamutfonóipari Vállalat, ÉM Cement- és Mészipari, további Üvegipari Országos Vállalatok) több gyárában és a vállalatok központi irányító szerveinél, az ipar­­vállalatok szervezetében és az iparirányításban bekö­vetkezett változások hogyan, milyen mértékben és mó­don hatottak a szakszervezeti szervek szervezeti és tar­talmi tevékenységére. Az iparvállalatok összevonása és az irányító szer­vek átalakítása néhány terület kivételével lényegében befejeződött. Az iparban az átszervezést követően két új szervezeti forma jött létre: a vállalati és a tröszti. A vállalatoknak is két típusa ala­kult ki. Ezek: az iparvállalat és az ipari nagyvállalat mint önálló jogi személyként működő termelési­, gaz­dasági egységek funkcionálnak. Az irányítás módja szerint a miniszter vagy tanács, illetőleg a tröszt irá­nyítása alatt működő állami iparvállalatokat különböz­tetünk meg. Az ipari nagyvállalat kereteiben több, ko­­rábban kisebb vagy nagyobb önálló jogi személyként működő iparvállalatot egyesítettek, amelyek jelenleg az ipari nagyvállalat gyáraiként funkcionálnak. Az összevonás révén sorra kerülő intézkedések az önállóságukat megtartó állami iparvállalatokat, ame­lyek továbbra is jogi személyként funkcionálnak, lénye­gében nem érintették Ebből a szempontból alapvető változást — a vállalati funkciók gyakorlása szempont­jából — az sem jelentett, hogy a korábbi minisztériumi iparigazgatóság helyett a vállalat tröszti felügyelet és irányítás alá került. Más a helyzet az ipari nagyvállatoknál. Itt az át­szervezés alapvető változásokat eredményezett gazda­sági és szakszervezeti vonatkozásokban, valamint szer­vezeti és funkcionális szempontból is. A gazdasági és általában a vezetés szempontjából bekövetkezett válto­zásokat a szakszervezeti szervek szervezeti és tartalmi tevékenységének tükrében vizsgáltuk. Ezeket a tapasz­talatokat ismertetjük ez alkalommal is. Mint ismeretes, napirendre került a szakszerve­zeti szervek újraválasztása. Az új vállalati szer­vezeti kereteknek megfelelően létre kell hozni itt is a szakszervezeti szerveket, figyelembe véve a tagság igé­nyeit és a várható feladatokat. Ezt a célt szolgálja a SZOT Elnöksége a szakszer­vezetek tröszti, vállalati, üzemi szervezeteinek létre­hozására és működésére vonatkozó 1964. szeptember 26-i határozata. Ez többek között megállapítja: 1. Az ipar irányításában bekövetkezett szervezeti és hatásköri változásoknak megfelelően minden szin­ten megfelelő hatáskörrel rendelkező szerveket kell ki­építeni. 2. A szakszervezeti alapszervek hatáskörét illetően — csakúgy mint a párhuzamos gazdasági szervek és ve­zetők vonatkozásában — kerülni kell a jogkörök indo­kolatlan csökkentését; 3. A kialakult új szervezeti formákon belül a trösztöknél és vállalatoknál az iparági szervezkedés elvét kell érvényesíteni; 4. Tisztázni kell az ipari nagyvállalatok és trösztök szakszervezeti szerveinek irányítását, s az országos kö­zépszintű szakszervezeti vezetőszervek ezirányú fela­datait. A SZOT Elnöksége határozatában egyértelműen megfogalmazta, hogy az­­iparvállalatoknál, az ipari nagyvállalatoknál és a trösztöknél a szakszervezeti szervek szervezeti felépítésében, hatáskörében és mű­ködésében olyan alapelveket kell érvényesíteni, me­lyek a demokratikus centralizmus erősí­tése útján szervezetileg biztosítják a felté­teleket feladataik hatékonyabb megvalósí­tásához ... Biztosítani kell az együttműködés szervezeti feltételeit a gazdasági irányító szervekkel, figyelembe véve azok hatáskörét.. .« Ezért az Elnökség határozatának megfelelően a soron levő szakszervezeti alapszervezeti választáskor szakszervezeti intézőbizottságot választanak a trösztök­nél és azoknál az ipari nagyvállalatoknál, országos vállalatoknál, amelyek gyárai (üzemei, telepei) egymás­tól távol az ország különböző területein vannak. Vál­lalati szakszervezeti bizottságot választanak minden olyan jogi személyként működő vállalatnál (az ipari nagyvállalatokat is ideszámítva), amelyeknek termelő

Next