Munka, 1984 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 1. szám
helyeslik azokat az új munkaszervezési intézkedéseket, elképzeléseket, amelyek jobb összhangot teremtenek a munkaerő és a feladatok között. Hasznosnak tartjuk a vállalati gazdasági munkaközösségeket. Bebizonyították létjogosultságukat a jelenlegi gazdasági feltételek között. Sok helyen a gazdálkodás hiányosságait kihasználva jelentős tartalékokat hoztak felszínre. A gazdasági munkaközösségek tevékenysége ugyanakkor több gondot, jelenséget is felvet. Fontos, hogy az alaptevékenység és a munkaközösségben végzett munka között konkrét különbség legyen, valamint az, hogy a vállalkozási díjak összhangban álljanak a magasabb teljesítmény-követelményekkel. A vállalati szakszervezeti szervek kísérjék figyelemmel a munkaközösségi célokat, valamint a gmk-sok érdekképviseleti-érdekvédelmi feladatait. Az idén fokozatosan megvalósul a 40 órás munkahét az iparban, az építőiparban és az államigazatásban. Szakszervezeti szerveink közreműködtek már a bevezetés előkészítésében is. A vállalatoknál, intézményeknél a feltételeket önerőből kell megteremteni, úgy, hogy az intézkedésben rejlő pozitív társadalmi hatások érvényre juthassanak. Az előkészítés során már fontos felfigyelni arra, hogy ne növekedjék, sőt ha lehet, csökkenjen a túlórák száma és a szabadnapi munka. AZ ÉLETSZÍNVONAL MEGŐRZÉSÉT TEKINTVE a jó áruellátásnak kulcsszerepe van. Az idei esztendőben a kormány tervezi az iparcikk kínálat bővítését. Ez feltétlenül szükséges, különösen az egyes ruházati cikkek, tartós fogyasztási termékek és az építőanyagok terén. A szakszervezeti szerveknek még tudatosabban, eredményesebben kell foglalkozni a fogyasztói érdekvédelemmel úgy a termelésben, mint a kereskedelemben. A fogyasztási cikkek importja az idén is korlátozott lesz, ezért kezdeményezzük, hogy a hazai ipar mind több színvonalasabb, importhelyettesítő áruval egészítse ki a kínálatot. Érdekvédelmi munkánk alapkövetelménye a rétegirányultság. Azonban szűkös lehetőségeink igazságos elosztásához aktív szociálpolitikára van szükség. A szakszervezetek tudomásul veszik, hogy 1984-ben a fogyasztói ártámogatások (egyébként indokolt) leépítése miatt növekvő árakkal kell szembenézni. A fogyasztói árszínvonal 1984-ben várhatóan 7,8 százalékkal emelkedik. Az alapvető fogyasztási cikkeket érintő áremelkedés ellentételezésére a jelenlegi gazdasági helyzet nem ad lehetőséget. A leginkább rászorulók helyzete (alacsony nyugdíjasok, több gyermekes családok) azonban mindenképpen megköveteli, hogy terheiket mérsékeljék. Náluk az áremelkedéseket részben kompenzálják. Arra törekszünk, hogy a legalacsonyabb nyugdíjak a kiegészítő támogatással együtt az automatikus emeléssel juttatásuk reálértékét, vásárlóerejét megőrizhessék. Számunkra nagyon fontos, hogy továbbra is fenn tudjuk tartani a vállalati szociális ellátás eddig elért színvonalát. Javaslataink alapján emelkedik a jóléti és kulturális alap fejkvótája. Lehetővé válik, hogy a kommunista műszakok bevételét is a jóléti alapba helyezzék a jóléti intézmények bevételéből származó eszközökkel együtt. Lehetőség nyílik a vállalati jóléti létesítmények közös használatának kiszélesítésére, a fenntartás költségeinek megosztására. Mód lesz tehát arra, hogy a vállalatok megtegyék a legfontosabb intézkedéseket a munkakörülmények javítására, a lakáshoz jutás támogatására, az üzemétkeztetésben és a szociális ellátás egyéb területén. Szocialista fejlődésünk indokolttá teszi a munkavédelemmel és a társadalombiztosítással kapcsolatos állami és szakszervezeti feladatok pontosítását. A jövőben az ezekkel kapcsolatos igazgatási jellegű teendőket az állami szervek végzik. A társadalombiztosításban önkormányzati irányítás valósul meg. A munkavédelemben és a társadalombiztosításban a szakszervezetek társadalmi hálózatuk útján továbbra is nélkülözhetetlen érdekvédelmi, ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet látnak el. Megfelelő előkészítés után a legfontosabb kérdésekben a szakszervezetek vezetőtestületi állásfoglalására is sor kerül. A SZAKSZERVEZETEK ÉPÍTŐMUNKÁJA döntő részben a szocialista munkaverseny erősítése során valósul meg. A most induló versenyszakasz kedvező alkalom ahhoz, hogy a kor követelményeihez igazítsuk a verseny szervezését, értékelését, elismerését a megváltozott, ellentmondásosabb gazdálkodási feltételekhez, a tényleges érdekviszonyokhoz. A szakszervezeti szerveknek magasabb követelményeket kell támasztani a gazdasági vezetőkkel szemben a verseny szervezésénél, feltételrendszerénél. A munkamozgalmakban fellelhető formális elemeket úgy lehet kiiktatni, ha a verseny még közvetlenebbül kapcsolódik a tényleges helyi feladatokhoz, programokhoz, ha az anyagi, erkölcsi elismerés jobban arányban lesz a nyújtott teljesítményekkel. Tovább kell erősíteni a munkaversenyben az öntevékenységet, a szocialista brigádok önkormányzati szerepét. A szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása állásfoglalásának megfelelően korszerűsítjük a verseny szervezését, ösztönzését. Széles körű társadalmi vita segítségével kialakult az új munkaverseny-határozat. Új vonása, hogy önállóságot kíván nyújtani a mozgalom szervezéséhez, az érdekeltségi rendszer formálásához. Célunk, hogy a munkaverseny korszerűsítésében a közeljövőben jelentős haladást érjünk el. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a hazánk felszabadulása 40. évfordulójára kezdeményezett munkaverseny sikeres legyen, tartalmilag gazdagodjon. A társadalmi mozgalommá váló anyag- és energiatakarékosság, a különböző importhelyettesítési törekvéseink sikeréért még többet kell tennünk. A munkahelyi szakszervezeti szervek kötelessége felfigyelni a gazdálkodás hiányosságaira, a veszteségforrásokra. A takarékosság nem kampányfeladat. A pazarlás megszüntetése váljon szemléleti kérdéssé. Az idén is feladatunk, hogy a mozgalomban őszinte eszmecseréket folytassunk a tagsággal, a szakszervezeti aktívákkal a gazdálkodás gondjairól és a végrehajtás lehetőségeiről, így időben mozgósíthatjuk a tagságot az előttünk álló rendkívül nehéz tervek teljesítésére.