Munka, 1984 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 1. szám

helyeslik azokat az új munkaszerve­zési intézkedéseket, elképzeléseket, amelyek jobb összhangot teremte­nek a munkaerő és a feladatok kö­zött. Hasznosnak tartjuk a vállalati gaz­dasági munkaközösségeket. Bebizo­nyították létjogosultságukat a jelen­legi gazdasági feltételek között. Sok helyen a gazdálkodás hiányosságait kihasználva jelentős tartalékokat hoztak felszínre. A gazdasági munka­­közösségek tevékenysége ugyanakkor több gondot, jelenséget is felvet. Fon­tos, hogy az alaptevékenység és a munkaközösségben végzett munka között konkrét különbség legyen, valamint az, hogy a vállalkozási díjak összhangban álljanak a maga­sabb teljesítmény-követelményekkel. A vállalati szakszervezeti szervek kí­sérjék figyelemmel a munkaközös­ségi célokat, valamint a gmk-sok érdekképviseleti-érdekvédelmi fel­adatait. Az idén fokozatosan megvalósul a 40 órás munkahét az iparban, az építőiparban és az államigazatásban. Szakszervezeti szerveink közremű­ködtek már a bevezetés előkészítésé­ben is. A vállalatoknál, intézmények­nél a feltételeket önerőből kell meg­teremteni, úgy, hogy az intézkedés­ben rejlő pozitív társadalmi hatások érvényre juthassanak. Az előkészítés során már fontos felfigyelni arra, hogy ne növekedjék, sőt ha lehet, csökkenjen a túlórák száma és a szabadnapi munka. AZ ÉLETSZÍNVONAL MEGŐRZÉ­SÉT TEKINTVE a jó áruellátásnak kulcsszerepe van. Az idei esztendő­ben a kormány tervezi az iparcikk kínálat bővítését. Ez feltétlenül szük­séges, különösen az egyes ruházati cikkek, tartós fogyasztási termékek és az építőanyagok terén. A szakszer­vezeti szerveknek még tudatosabban, eredményesebben kell foglalkozni a fogyasztói érdekvédelemmel úgy a termelésben, mint a kereskedelem­ben. A fogyasztási cikkek importja az idén is korlátozott lesz, ezért kez­deményezzük, hogy a hazai ipar mind több színvonalasabb, importhelyette­sítő áruval egészítse ki a kínálatot. Érdekvédelmi munkánk alapköve­telménye a rétegirányultság. Azon­ban szűkös lehetőségeink igazságos elosztásához aktív szociálpolitikára van szükség. A szakszervezetek tu­domásul veszik, hogy 1984-ben a fo­gyasztói ártámogatások (egyébként indokolt) leépítése miatt növekvő árakkal kell szembenézni. A fogyasz­tói árszínvonal 1984-ben várhatóan 7,8 százalékkal emelkedik. Az alapvető fogyasztási cikkeket érintő áremelkedés ellentételezésére a je­lenlegi gazdasági helyzet nem ad le­hetőséget. A leginkább rászorulók helyzete (alacsony nyugdíjasok, több gyermekes családok) azonban min­denképpen megköveteli, hogy terhei­ket mérsékeljék. Náluk az áremelke­déseket részben kompenzálják. Arra törekszünk, hogy a legalacsonyabb nyugdíjak a kiegészítő támogatással együtt az automatikus emeléssel jut­tatásuk reálértékét, vásárlóerejét megőrizhessék. Számunkra nagyon fontos, hogy továbbra is fenn tudjuk tartani a vállalati szociális ellátás eddig elért színvonalát. Javaslataink alapján emelkedik a jóléti és kulturális alap fejkvótája. Lehetővé válik, hogy a kommunista műszakok bevételét is a jóléti alapba helyezzék a jóléti in­tézmények bevételéből származó esz­közökkel együtt. Lehetőség nyílik a vállalati jóléti létesítmények közös használatának kiszélesítésére, a fenn­tartás költségeinek megosztására. Mód lesz tehát arra, hogy a vállala­tok megtegyék a legfontosabb intéz­kedéseket a munkakörülmények ja­vítására, a lakáshoz jutás támogatá­sára, az üzemétkeztetésben és a szo­ciális ellátás egyéb területén. Szocialista fejlődésünk indokolttá teszi a munkavédelemmel és a tár­sadalombiztosítással kapcsolatos ál­lami és szakszervezeti feladatok pontosítását. A jövőben az ezekkel kapcsolatos igazgatási jellegű teen­dőket az állami szervek végzik. A társadalombiztosításban önkormány­zati irányítás valósul meg. A mun­kavédelemben és a társadalombizto­sításban a szakszervezetek társadal­mi hálózatuk útján továbbra is nél­külözhetetlen érdekvédelmi, ellen­őrzési, felügyeleti tevékenységet lát­nak el. Megfelelő előkészítés után a legfontosabb kérdésekben a szakszer­vezetek vezetőtestületi állásfoglalá­sára is sor kerül. A SZAKSZERVEZETEK ÉPÍTŐ­­MUNKÁJA döntő részben a szoci­alista munkaverseny erősítése során valósul meg. A most induló verseny­szakasz kedvező alkalom ahhoz, hogy a kor követelményeihez igazítsuk a verseny szervezését, értékelését, elis­merését a megváltozott, ellentmondá­sosabb gazdálkodási feltételekhez, a tényleges érdekviszonyokhoz. A szak­­szervezeti szerveknek magasabb kö­vetelményeket kell támasztani a gaz­dasági vezetőkkel szemben a verseny szervezésénél, feltételrendszerénél. A munkamozgalmakban fellelhető for­mális elemeket úgy lehet kiiktatni, ha a verseny még közvetlenebbül kapcsolódik a tényleges helyi felada­tokhoz, programokhoz, ha az anyagi, erkölcsi elismerés jobban arányban lesz a nyújtott teljesítményekkel. To­vább kell erősíteni a munkaverseny­ben az öntevékenységet, a szocialista brigádok önkormányzati szerepét. A szocialista brigádvezetők VI. or­szágos tanácskozása állásfoglalásá­nak megfelelően korszerűsítjük a verseny szervezését, ösztönzését. Szé­les körű társadalmi vita segítségével kialakult az új munkaverseny-hatá­­rozat. Új vonása, hogy önállóságot kíván nyújtani a mozgalom szerve­zéséhez, az érdekeltségi rendszer for­málásához. Célunk, hogy a munkaverseny kor­szerűsítésében a közeljövőben jelen­tős haladást érjünk el. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a hazánk felszabadulása 40. évfordulójára kez­deményezett munkaverseny sikeres legyen, tartalmilag gazdagodjon. A társadalmi mozgalommá váló anyag- és energiatakarékosság, a kü­lönböző importhelyettesítési törekvé­seink sikeréért még többet kell ten­nünk. A munkahelyi szakszervezeti szervek kötelessége felfigyelni a gaz­dálkodás hiányosságaira, a veszteség­­forrásokra. A takarékosság nem kam­pányfeladat. A pazarlás megszünte­tése váljon szemléleti kérdéssé. Az idén is feladatunk, hogy a mozgalomban őszinte eszmecseréket folytassunk a tagsággal, a szak­­szervezeti aktívákkal a gazdálkodás gondjairól és a végrehajtás lehető­ségeiről, így időben mozgósíthatjuk a tagságot az előttünk álló rendkívül nehéz tervek teljesítésére.

Next