MunkaerőPiac, 1997 (4. évfolyam, 19-20. szám)
1997-01-01 / 19. szám
Váltás több lépésben Ellensúlyozzák a versenyhátrányt A kilencvenes években rendkívül gyorsan nőtt a vállalkozások száma. A megváltozott gazdasági struktúrában a kis és középvállalkozások növelték részesedésüket a foglalkoztatásban, az exportban és a GDP előállításában. Ugyanakkor ezek a kis cégek nem tudtak kellően megerősödni. Ezért a kormány április végén átfogó programot dolgozott ki a „kicsik” megsegítésére. Egyes lépésekről már a közvélemény is értesült, a tennivalók java azonban még hátravan. A pénzügyi tárcánál intenzíven dolgoznak a különféle gazdasági szabályozók, intézmények fejlesztésén - tudtuk meg dr. Székács Anna miniszteri biztostól. A kormányhatározat alapján csökkenteni kell a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheit. Erre vonatkozóan a pénzügyminisztérium javaslatokat kapott az érdekvédelmi szervezetektől és a kamaráktól is. A miniszteri biztos felhívta a figyelmet, hogy nem csak a közismerten sok adminisztrációval járó adó- és társadalombiztosítási szabályok egyszerűsítéséről van szó. Szembe kell nézni azzal az ellentmondással is, hogy az egész gazdasági törvénykezésünk a nagyobb vállalkozásokra épül, miközben a gazdasági szervezetek 96 százaléka mikrovállalkozás. A néhány főt foglalkoztató társaságokban pedig nincs külön szakkészülés várhatóan szeptemberben a parlament elé kerül a kockázatitőke-társaságokról szóló törvény, amely a vállalkozások tőkeellátottságát, piaci lehetőségeinek bővítését segíti elő. A kockázatitőke-befektetés egy speciális üzletág mindenhol a világon, de nálunk még nincs megfelelően szabályozva. (Ha valaki ma kockázati tőkealapot akar létrehozni, annak külföldre kell menni.) Egyébként mintegy száz milliárd forint kockázati tőke jött Magyarországra, főként amerikai és holland befektetőktől. Ezek a társaságok külföldön vannak bejegyezve és csak az alapkezelő van nálunk. A készülő törvény várhatóan kedvezőbb klímát biztosít az apparátus a törvényi előírások végrehajtására. Kétirányú feladatot kell megoldani az irányító szerveknek. Egyfelől deregulációra van szükség, átláthatóvá kell tenni a szabályokat, másfelől pedig ki kell építeni azt az infrastruktúrát, amely olcsó szolgáltatást nyújt a kisvállalkozásoknak. Elkészült az a „forrástérkép”, amely a különféle állami támogatások kanyargós útjain segít eligazodni. Jelenleg mintegy hatvan féle címen lehet a költségvetéstől támogatást kapni, de ezeket összegyűjteni is fáradtságos munka volt, nemhogy „alulról” elérni. Ezért a központi és a helyi források összekapcsolása mellett olyan oktatási, képzési programokat is szerveznek, ahol a vállalkozók segítséget kapnak az üzleti tervük elkészítéséhez, a hitelkérelem benyújtásához, a működési formájuk kialakításához. Kiépítenek egy monitoring rendszert is, amely figyeli, hogy melyik vállalkozás mennyi támogatást kap. Jelenleg ugyanis nincs senkinek áttekintése arról, hogy melyik vállalkozások kapják a támogatásokat. (Ma csak annyit lehet tudni, hogy a támogatások elfogynak, és - a közvélekedéssel szemben - a kisebb szervezetekhez jutnak, csak nem tudni, hogy hova, és ott hogyan hasznosulnak kockázati tőkének, elvégzi a szükséges számviteli és adózási szabályozást is. A közelmúltban létrehozott Corvinus Rt. magyar vállalkozások külföldi befektetéseiben vesz részt, társtulajdonosként, kiegészítve a társaságok tőkéjét. A kis-és középvállalkozások belföldi és exportlehetőségeinek bővítése érdekében un. beszállítói célprogram készül. Ezáltal áttekinthetővé válik, hogy adott területen mely társaságok milyen lehetőségekkel rendelkeznek és a szükséges forrásokat honnét szerezhetik meg. A célprogram lényegében ösztönözni kívánja a nagyvállalkozásokat, hogy a beszállítói, alvállalkozói és szolgáltatói kapcsolataikba vonják be az előírt követelményeknek megfelelő kisebb vállalkozásokat. A szerteágazó feladatok sorában említést érdemel: módosítják a közbeszerzési törvényt, hogy ezen a téren is több lehetőséget biztosítsanak a kis- és középvállalkozásoknak. Dr. Székács Anna végezetül hangsúlyozta: a kis- és középvállalkozások versenyhátrányban vannak az infomációhoz, a tőkéhez és a hitelhez jutás terén, a kormányzat erőfeszítései ennek ellensúlyozására irányulnak. Ezek a vállalkozások azonban csak akkor válhatnak a gazdaság húzóerejűvé, ha a teljesítményük fokozatosan javul, ha több munkahelyet teremtenek. A méretkategóriák szerint (1996) Minkrovállalkozások 96.6 Kisvállalkozások 2.4 Közepes vállalkozások 0.7 Nagyvállalkozások 0.2 Összesen 100.0 Új munkahelyek teremthetők a kis- és középvállalkozások támogatásával Interjú Kiss Péter munkaügyi miniszterrel - Miniszter úr szerint hogyan ítélhető meg a kis- és középvállalkozások helyzete, foglalkoztatásban betöltött szerepe Magyarországon? Ez a szektor hogyan jelenik meg a foglalkoztatáspolitika „ látómezejében” ? Ismeretes, hogy a rendszerváltás előtti „teljes foglalkoztatás” az állami nagyvállalatokra épült, amelyek az előállított GDP értéket tekintve, nemzetközi mércével mérve nem voltak ugyan túlságosan nagy méretűek, de mindenesetre jelentős létszámot, esetenként több ezer embert is foglalkoztattak. A piacgazdasági átmenet éveiben a nagyvállalatokra épülő gazdasági szerkezet összeomlott, új foglalkoztatási struktúra alakult ki: a korábbi állami nagyvállalatok helyét többségében a kis- és középvállalkozások foglalták el. Ezzel a struktúraváltással párhuzamosan a rendszerváltást követő években a magyar gazdaságban mintegy 2,5 millió munkahely szűnt meg, ugyanakkor a tényleges munkahelyvesztést figyelembe véve a kisvállalkozói szektorban „létesült”, megközelítőleg 1 millió munkahelyet - körülbelül 1,5 millióra volt tehető. Mindezen folyamatok eredményeként az utóbbi években olyan helyzet alakult ki, hogy a versenyszférában meglévő mintegy 2,7-2,8 millió munkahelyből hozzávetőleg 950 ezren dolgoznak a 10 főnél kisebb mikrovállalkozásokban, 350-400 ezren a 10-50 főt foglalkoztató kisvállalkozásokban, 500-550 ezer fő tevékenykedik az 50-300 embert foglalkoztató középvállalkozásokban, és mintegy 900 ezer a nagyvállalati szférában. A mikrovállalkozások körében igen nagy az „önfoglalkoztatók”, vagy egyszemélyes vállalkozások száma. Megközelítően 700 ezer emberrel van években megközelítette a nálunk fejlettebb országokét. Gondot okoz azonban, hogy nálunk a kis- és középvállalkozások többsége meglehetősen alultőkésített, tőkehiányban szenved. Ezért, bár a szektor fejlődése összességében gyors volt, az induló vállalkozások szó. Ezt azért is érdemes kiemelni, mert az önfoglalkoztatók teljesítményének jelentős hányada nem a hagyományos munkaviszony keretében realizálódik, hanem a vállalkozási jogviszony alapján, eseti megbízások formájában. - A hazai gazdaságban tehát végbement a szerkezetváltás. Hogyan tükröződik ez a foglalkoztatáspolitikában? - A magyar gazdaság foglalkoztatási szerkezete az utóbbi nehezen tudnak felnőni. Ugyancsak gond, hogy a fejlettebb országokhoz képest alacsony a jól működő közepes méretű vállalkozások száma és aránya, viszont az indokoltnál jóval nagyobb az egyszemélyes, a meglévőnél több tőkét és szakismeretet igénylő kényszervállalkozás. A piacgazdasági átmenet időszakának egyik sajátossága, hogy a kis- és középvállalkozások tevékenysége nálunk még nem integrálódik eléggé hatékonyan egy-egy nagyvállalat tevékenységébe, mint ahogyan az a legtöbb fejlett országban tapasztalható. A kis- és középvállalkozások számának és arányának növekedése a foglalkoztatáspolitikát illetően két szempontból is nagy jelentőségű. Egyfelől állítható, hogy az utóbbi években a gazdaságnak - néhány multinacionális vállalat „zöldmezős” beruházásától eltekintve - szinte csak ebben a szegmensében teremtődtek új munkahelyek. Éppen ezért alapvető jelentőségű, hogy a kis- és középvállalkozói szektor munkaerő-felvevő képességének alakulását folyamatosan figyelemmel kísérjük és segítsük. Másfelől teljesen nyilvánvaló, hogy a különböző kis- és középvállalkozások a nagyvállalatoktól merőben eltérően viselkednek a munkaerőpiacon. Erre a viselkedésre egyre inkább jellemző a nagyfokú költségérzékenység, a munkavállalási formák változatossága és sokszínűsége, a változó gazdasági körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás, a munkaerő minőségével és konvertálhatóságával kapcsolatos igények növekedése és így tovább. Ezek a jelenségek alapos elemzést igényelnek, amelyből minél előbb le kell vonni a szükséges következtetéseket. A munkaügyi szabályozás egyébként már eddig is reagált a munkaerő-piaci feltételek említett változásaira. Ilyen a többi között az alkalmi munkavállalói könyv (Folytatás a &. oldalon.) Törvény szabályozza a jövőben a kis- és középvállalkozások támogatását. A kormány által elfogadott koncepció alapján a parlament várhatóan még az ősszel megalkotja az új jogszabályt és 1998. január 1-jétől már egy kiszámítható, átlátható és a nemzetközi gyakorlatnak is megfelelő támogatási rendszer épülhet ki - tudtuk meg T. Asztalos Ildikótól, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium politikai államtitkárától. A gazdasági növekedésben, a valós piaci verseny kialakulásában és a munkahelyteremtésben elvitathatatlan a kis- és középvállalkozások szerepe. Ennek felismerése nyomán az Európai Unióban és a világ számos országában a kormányok nagy figyelmet fordítanak erre a vállalkozói körre. Több országban törvény határozza meg a támogatás célját, eszközeit és formáit. Ha a parlament elfogadja a készülő tervezetet, Magyarország ebben a tekintetben is felzárkózik a fejlett régiók gyakorlatához. - A törvény meghatározza majd a kis- és középvállalkozások definícióját, a támogatások rendszerét és a kormányzati szervek feladatait, de - hangsúlyozta T. Asztalos Ildikó - a legfontosabb talán az, hogy kiszámítható lesz a támo Törvényi szabályozás A kis- és középvállalkozások hazai meghatározása során az Európai Unió ajánlása szerinti foglalkoztatási adatok, illetve tulajdonlásra vonatkozó kritériumok változatlan átvételét javasolja a szaktárca. Az értékmutatót pedig a hazai reális teljesítőképesség alapján határozza meg. Eszerint: Középvállalkozás - 250 főnél kevesebbet foglalkoztat, - 5.000 millió forint legfeljebb az árbevétele, vagy 3.500 millió forint a mérlegfőösszege. Kisvállalkozás - 50 főnél kevesebbet foglalkoztat - 1.(XK) millió forint legfeljebb az árbevétele, vagy 700 millió forintot nem haladja meg a mérlegfőösszege. Mikrovállalkozás 10 főnél kevesebb főt foglalkoztat A kis- és középvállalkozásoknál egyaránt követelmény a függetlenség, vagyis hogy az e kategórián kívül eső, illetve állami tulajdonú szervezet tulajdonosi részaránya nem haladhatja meg a 25 százalékot. (Megjegyzés: a fenti adatokból ítélve a „külföldi méret” alapján szabott ruha egyenlőre egy kicsit bő a hazai vállalkozásoknak, de vélhetően gyorsan belenőnek.) hatás és belátható a hozzáférés útja. A törvény hatályba lépése - s bizonyos türelmi idő eltelte után - a kis- és középvállalkozások definícióját kötelezően alkalmazzák minden olyan intézkedés (adózás, közbeszerzés, külkereskedelmi szabályozás, stb.) kidolgozása során, ahol ez a vállalkozói kör „érintett” valamilyen kötelezettség vagy támogatás formájában. De szerepet kap a definíció a statisztikai adatgyűjtéseknél, az állami alapok elosztásánál, vagy a különféle kedvezményes hitelkeretek odaítélésénél is. Az államtitkár asszony elmondta: olyan állami támogatási rendszert kívánnak kialakítani, amely csökkenti a kis- és középvállalkozások versenyhátrányát, javítja pénzügyi környezetüket és elősegíti önálló egzisztenciák létrejöttét és kibontakozását. A támogatás főbb területei: vissza nem térítendő támogatás, kamatmentes támogatás és kamattámogatás. Formáját tekintve sokféle lehetőségről van szó: ismeretbővítés, tanácsadás, vásárokon és kiállításokon való közös megjelenés, technikai és technológiai fejlesztés, kapcsolatépítés a hazai és külföldi nagyvállalatokkal, nagyobb részesedés a közbeszerzésből, adókedvezmények, garanciák, stb. A törvény figyelmet szentel majd a „forráskoordinációra”, kapcsolatot teremt a különféle állami pénzalapokból adható támogatások között. A vállalkozásfejlesztés országos rendszerében kell gondolkodnunk, hogy a vállalkozók tudják, mire számíthatnak. Lehetőséget kell teremteni arra is, hogy az Európai Unióhoz való integrálódás során a vállalkozók megtanulják az EU alapjainak a felhasználását is - emelte ki a jövőbeni törekvéseket a szaktárca politikai vezetője, aki nem titkolta, hogy a törvény normaszövegének kidolgozása során lehetnek még viták. Hiszen sokakat érintő, érdekütközéseket kiváltó kérdéseket kell szabályozni.