Munka-lap, 2000 (1. évfolyam, 1-9. szám)
2000-01-01 / Próbaszám
Póbaszám Munkavállalók érdekvédelmi folyóirata a szakszervezetek, a média és a közvélemény Ma Magyarországon a társadalom tájékoztatását ellátó média széles palettájáról teljesen hiányzik a munkavállalók érdekeit megjelenítő orgánum. A szakszervezetek hiába tesznek eleget feladataiknak, ha minderről az érintettek nem vagy csak szűk forrásokból — nem egyszer torzítva—értesülnek. Az igényeket és reális lehetőségeket figyelembe véve, egy összefogáson alapuló folyóirat beindítása a szakszervezeti mozgalom létkérdésévé vált. Tudjuk, hogy egy folyóirat kiadása komoly anyagi terhet is jelent az érdekelt szakszervezetek számára. Egy lap közös megjelentetésének gondolatát a terhek elviselhetővé tétele is indukálta. A közös kiadású szakszervezeti folyóirat, amely az ars poeticában leírtaknak megfelelően az együttműködésre helyezi a hangsúlyt, alkalmas lehet a szakszervezetek között napjainkra kialakult, egyre inkább elfogadott és a társadalom által is méltányolt összefogás kinyilvánítására és közvetítésére. Ars poetica A Munka lap ars poeticájának kialakításakor olyan általános elvek rögzítését határoztuk el, amelyek nemcsak egy folyóirat, hanem több információhordozó készítése (például: szakszervezeti évkönyvek, zsebnaptárak, tankönyvek, weblapok, CD- k stb.) során is egyértelműen alkalmazhatók. Ezek a következők: — Tartalmi szempontból, elsősorban a leendő, aktív és nyugdíjas munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit érintő híreket, tényeket és egyéb információkat kell megjelentetni, illetve a munkavállalók összefogásában rejlő előnyökről szóló tájékoztatásnak és ennek érdekében kifejtendő érveknek kell elsőbbséget kapniuk. — E cél érdekében fel kell sorakoztatni és fel kell eleveníteni a szakszervezeti mozgalom politikai és kulturális értékeit, tradícióit. — A kiadványnak nem lehet célja a szakszervezetek és konföderációik közti konkurens helyzetek publikálása, különös tekintettel az ellentétekre. Ezt a piaci alapon értékesített felületekre is érvényesnek kell tekinteni (PR-cikkek). Ugyanakkor az együttműködés és természetesen az érdemi véleményeltérések legkülönbözőbb formáinak mindenkor teret kívánunk adni. — Alapelv a pártsemleges, de nem politikamentes szerkesztési szemlélet. Azaz a politikai pártokról az első pontban leírt célok szempontjából érdemleges információkat szabad közölni. — Szintén általános alapelv, hogy a szerkesztőség önállóan nem mozgósít, nem szervez és nem kezdeményez szakszervezetek feladatkörébe tartozó akciókat, de nyitott arra, hogy a nyilvánosság erejével támogatást nyújt azok sikeréhez. —Végül, de nem utolsósorban a szerkesztőség viszonylagos függetlenségét is deklarálnunk kell, azaz a felsorolt szerkesztési alapelveken kívül az újság egyetlen konkrét szervezet felé sem lehet elkötelezett. A tartalomból: Munka nélkül (Te haltál már meg?), A célcsoportok, A Forma 16 oldala, Az egyesülés eszmélyét terjeszteni, Minden ami belefér, Harminchat-hatvannégy, Mibe kerül?, A szerzők, A terjesztésről. Nem mehet így tovább