Munkás, 1900 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1900-01-07 / 1. szám
Munkás“ . Minden munkás legyen szakegyletnek tagja. Az új bűnvádi perrendtartás. Folytatás és vége. Az előzetes letartóztatás elrendelésénél a rendőri hatóságoknak különösen szem előtt kell tartani, hogy ez mindenkor csak elkerülhetetlen szükség esetében alkalmazható. A rendőri hatóság köteles a letartóztatottat legkésőbb 24 óra alatt kihallgatni és a kihallgatástól számítandó 3 nap alatt a ügyészséghez kísértetni. Halaszthatlan esetekben joga van a rendőri hatóságnak házkutatást és személymotozást is elrendelni és foganatosítani, azonban a szabályokat annál fokozottabb gonddal kell betartani, mert azok által a polgárok legfontosabb és leginkább őrzött és védett jogai érintettek, így a házkutatás által nemcsak a házi jog sérthető meg, hanem könnyen az egész család a társadalom gyanúsításának és megbélyegzésének tétetik ki; a személymotozás által pedig a személyes szabadság korlátozásán felül még az erkölcsi és szeméremérzet is megtámadtatik. És azért, hacsak nem forog fönn a késedelemben veszély, ezeknek elrendelése iránt a rendőri hatóság, vagy annak a nyomozással megbízott tagja — akár élőszóval, akár írásban — forduljon az illetékes vizsgálóbíróhoz, vagy a közelebb levő járásbírósághoz, ha pedig erre sincs idő és alkalom, a rendőri hatóságok különös lelkiismeretességgel és gonddal mérlegeljék — főként a büntetlen előéletűeknél — azokat a körülményeket, melyek a házkutatás és személymotozás elrendelésének törvényes és kellő indokul szolgálhatnak, hogy így egyrészt minden egyes esetben az állam igazságszolgáltatásának érdeke is kielégítést nyerjen, másrészt azonban a polgárok legfontosabb jogai indok nélkül sérelmet ne szenvedjenek. Nők motozásánál a hatósági tag jelen nem lehet, de tartozik ennek tartama alatt ama helyiség közvetlen közelében tartózkodni, ahol ez teljesíttetik. Nők motozásánál tanúként is csak nők alkalmazhatók. Ámbár a BP. 85. §-a szerint a községi elöljáróságok is rendőri hatóságoknak tekintendők, minthogy azonban a községek területére a törvény szerint a főszolgabiróságok egy magasabb rendőri hatóságot képeznek, a nyomozás, illetve egyes nyomozó cselekmények teljesítésére pedig az 1881. évi 111. t.-cikk szerint a m. kir. csendőrség van hivatva: a községi elöljáróságok bűnügyi nyomozásokat, illetve egyes nyomozó cselekményeket rendszerint csak akkor teljesíthetnek, ha erre a kir. ügyész, vizsgálóbíró vagy az illetékes főszólgabiró által utasíttatnak. Saját kezdeményezésükből bűnügyi nyomozást csak akkor teljesíthet a községi elöljáróság, ha veszély van a késedelemben s a m. kir. csendőrség nincs jelen s annyi idő sincs, hogy ez kellő időben értesíthető legyen. Panaszokat, följelentéseket és magáninditványokat a községi elöljáróságok még az esetben is tartoznak elfogadni, illetőleg jegyzőkönyvbe foglalni, ha annak alapján a községi elöljáróság részéről azonnali eljárásnak szüksége nem forog fönn. A magy. kir. csendőrség csak azokon a területeken teljesíthet nyomozást, amelyek sem törvényhatósági joggal fölruházott, sem a rendezett tanácsú városok bel és külterületéhez tartoznak. A rendezett tanácsú városokban azonban az egyébb közbiztonságban szolgálatot, úgy, mint eddig, a csendőrség teljesíti. A főszolgabíró, mint nyomozó rendőri hatóság, a területen álomásozó csendőrség által teljesítheti. z már a felsőbb népnevelés érdekében a népnek felolvasásokat és előadásokat tartanak és igy vezetik be a népet a magasabb művelődésbe. Német-, Franczia-, Olasz-, Dánia- és Angolországban igen is tartanak egyes tanárok előadásokat a népnek, még pedig legtöbbet a nemzetgazdászattanból, mert ebben nyilvánul legjobban a szoczializmus tana. Hanem, hogy a mi tanáraink erre figyelmet fordítanának és ennek alapján tartanának előadásokat, azt kötve hisszük. A mi nagyjainknak nem is az a fő törekvésük, hogy a népet az igazi művelődésben részesítsék, mert akkor hamarabb jutna a szocziálizmus diadalra, hanem, hogy a népből a szocziálizmust kiirtsák. Ezért írják, hogy: »Ne csak rendőri intézkedéssel akarjuk ezeket a káros befolyásokat megóvni, de szabad fölfogással keljünk versenyre a lázítókkal és az ő tanakkal.« No hát mi kijelenthetjük, hogy ezzel sem fognak ezért élni, mert a szocziálizmus tanait és eszméjét holmi butító előadásokkal a földszinéről eltüntetni nem lehet ; a szocziálizmus tana és eszméje a rossz közgazdasági rendszerből eredő viszonyokból ered és azokban keresendő, mert ezek folyománya a nép elégületlensége, nyomora. Arról is tétezik említés a felhívásban , »hogy a külföldön, a néptömegeknek nyújtott politikai jogok már korábban gondolkodóvá tették a társadalom vezetőit.« Ebből az tűnik ki, hogy a magyar népnek ezt a jogot — ami természeti jogánál fogva is megilleti — megadni nem kell, mert ezzel oly eszközt adnának a kezébe, melylyel magának jobb létet teremtene. Ha a nép jó az adófizetésre, katonáskodásra és mindenek megteremtésére, mire a társadalomnak szüksége van, akkor legyen jó az általános választási jognak gyakorlására is. És ezt a nép ki fogja vívni, ha tetszik a „felsőbb köröknek“, ha nem ! Éppen ez lesz az az eszköz melylyel a nép véget fogja vetni nagy nyomorának és azon visszáságoknak, mik emberi méltóságától megfosztották. És ha azt kivívtuk, akkor utódaink igenis áldani fognak bennünket, mert ezzel a szocziáldemokráczia végczéljának — az emberiség boldogságának — elérését biztosítani fogjuk. Dudás.