Munkás, 1908 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-05 / 1. szám
1908 január 5. MUNKAS A pártszervezetek megalakítása céljából minden községben nyilvános népgyűlés (vagy a viszonyokhoz mérten értekezlet) tartandó a következő napirenddel: 1. Mit akar a szociáldemokrácia. 2. A sajtó. 3. Csatlakozás a szociáldemokrata párthoz, hét tagú helyi vezetőség választása. A kerületi vezetőség a megalakítottpártszervezetek vezetőségeinek tagjairól jegyzéket tartozik vezetni és azt valamint a megválasztott levelező pontos címét a párttitkárságnak megküldeni. A városokban működő pártszervezetek kötelesek a párt központi lapjait (Népszava, Volksstimme, Adeverul) terjeszteni, a „Népszava“ részére a heti előfizetés rendszerét megvalósítani és gondoskodik arról, hogy a pártkönyvkereskedés összes kiadványai az elvtársak között állandóan terjesztessenek. Olyan községek pártszervezetei, melyekben túlnyomóan földműves elvtársak laknak, elsősorban a „Világszabadság“-ot kötelesek terjeszteni. Párttagnak csak az a földmunkás tekinthető, aki a „Világszabadság“nak olvasója és rendesen fizeti a heti 2 fillér egyéni pártadót. A helyi vezetőség a „Világszabadság“ című lapot csomagosan veszi és minden eladott példányért 3 fillért tartozik minden hó végén elszámolni a kiadóhivatalnak, mig a fenmaradt 1 fillér minden lap után a megyei pártszervezethez küldendő be, mint megyei pártadó a megyei agitáció költségeinek fedezésére. A 2 filléres pártadó szigorúan a pártszervezeti szabályzat rendelkezései szerint elszámolandó. A megyei és kerületi vezetőség köteles minden megtartott népgyűlésről a Népszavának tudósítást beküldeni. Szabó József (Pécs) a pártszervezetek és szabadszervezetek hiányosságaira mutat, melyek azonban a tagokban keresendők, amennyiben nagy részük irtózik az olvasástól, tanulástól. Sokan vagyunk ma már szervezett munkások, de számarányunkhoz mérten nem sokan osztálytudatosak. Ezért találhatók több helyen a széthúzó szervezetek. A pártsajtó megerősítése legyen egyik fő törekvés. Mert ha a pártsajtó erős lesz, akkor mi is erősek leszünk. Városokban, községekben azt kell nézni, hogy a szervezetek, illetve szakcsoportok egy fedél alá kerüljenek, magánhelyiségekbe. Baranya-, Somogy- és Tolna megyékre ajánlja a szervezett munkások részére a munkássajtó útján való munkaközvetítést. E megyékben ez pedig könnyen megtörténhet, ha az összes szervezetek járatják a „Munkás“-t. Gyura János (Csokonya) hozzájárul a sajtó útján való munkaközvetítéshez, mert így könnyebb lesz a kisbirtokosságot is szervezni, ha a kisbirtokosság által termelt áruk is közvetítést nyernek a „Munkájában. Kreska Antal (Pécs) a kádársegédekre hívja fel a figyelmet, hogy azok szervezésére több gond fordíttassék. Kovács Miksa (Kaposvár) célszerűnek ■ tartja, ha az értekezlet munkaprogram-mot csinálna s erre elsősorban is bizottságot választana Baranya-, Somogy- és Tolna megyékre kiterjedve a munkaviszonyok rendezése és a szervezés egyöntetűsége céljából. Ennek keresztülvitele végett kerületi párttitkárság felállítását indítványozza, amiért a következő határozati javaslatot nyújtja be: Határozati javaslat. Mondja ki az 1907. december hó 25 és 26-ik napján Pécsett tartott kerületi értekezlet, hogy 1908 áprilsére a három vármegyére kiterjedő kerületi titkárság állíttassék fel Kaposvár székhelyivel. Mondja ki továbbá az értekezlet, hogy a kerületi titkárság fentartására 1908 január 1 -től kezdve a három vármegyében levő szervezett munkások hetenként külön 2 fillér pártadót tartoznak fizetni és ezt havonként a titkári székhelyre, Kaposvárra beküldeni. Feueressen A. (Pécs) nem hagyhatja szó nélkül Szabó elvtárs szavait, hogy a nyomdászsegédek nem tennének eleget elvtársi kötelességeiknek. Minek közbe szól, hogy nem engedi meg a személyeskedést. Pelczéder A. (Budapest) Nem azért jöttünk össze, hogy személyeskedjünk, hanem hogy alkossunk, építsünk. Szabó József (Pécs) azt feleli Kovácsnak, hogy könnyű a kerületi titkárságot felállítani, de nehéz lesz fentartani. Szervezni kell előbb a kerületet s aztán felállítani a kér. titkárságot. Káss István (Pécs) ott óhajtja felállítani a kér. titkárságot, ahol erősebb mozgalom van. Szőke Sándor (Pécs) nézete az, hogy amíg a vidéken nincsenek elegendő szervezeteink, addig ne állítsuk fel a titkárságot. Kovács Miksa (Kaposvár) eláll attól, hogy már április 1-re a kér. titkárság felállíttassék és hogy annak székhelye Kaposvár legyen. Azt azonban óhajtja, hogy az előkészítés erre a célra már most megkezdessék s ajánlja, hogy az előkészítő bizottság már ezen az értekezleten megválasztassék és munkálkodását meg is kezdje. Szőke Sándor (Pécs) által előterjesztett határozati javaslat elfogadtatott teljes egészében, Kovács Miksáé pedig módosítva. Sor került most a napirend 4. pontjára. Pelczéder Ágoston (Budapest) azon kezdi, hogy akik Magyarországot kutatás tárgyává teszik, azt fogják találni, hogy kulturális tekintetben bizony még nagyon hátra van. Mert amely ország társadalma osztályrendszeren alapszik, mint Magyarország, mely feudális uralom alatt nyög, nem lehet előrehaladott, miután a feudalizmus a kultúrát mindig elnyomja. Szeretik tanítani, hogy Magyarországon alkotmány van. De vájjon milyen alkotmány az, mely a nép kezét megköti, megfosztja minden jogtól? Magyarország agrárius jellegét még mindig megtartotta és ez magában véve is mutatja, hogy a népre kiterjedő alkotmány nincs, mert az agrárizmus tartja a hatalmat kezében, mely a maga alkotmányából nem enged, magának tart fenn minden szabadságot. A törvény kimondja, hogy a munkás szabadon egyezkedhet a munkaadóval. De milyen egyezkedés lehet ott, ahol jóllakott emberrel áll szemben a munkás? A feudális osztályuralmon alapult parlament csak olyan törvényeket alkot, mely jóllakottakat és kiéheztetett proletárokat terem. A koalíció pedig híven követi ezt a rendszert. És ez a koalíció azon dolgozott, hogy önálló vámterület ne legyen, ami aztán előidézte, hogy a fogyasztási adókat emeljék, a népből újabb milliókat préseljenek ki. Mivel pedig a feudálisoknak nem kell az önálló vámterület, hát karöltve dolgoznak, hogy Magyarorzágon az ipar ne fejlődhessen. S igy a munkabérek sem képesek emelődni. De drágulni, minden drágul. Az ország pénzét elköltik katonaságra, nagybirtokosok szubvencionálására, a népnek pedig nyomorogni kell. Az iskolákat meg átjátszottál a Franciaországból kikergetett papoknak és apácáknak. A vasutasokkal is mit csináltak, azt, hogy a megalkotott pragmatikával elvágták az útjukat helyzetük javításától. És erre még esküvel is kötelezték őket. És erre a 48-iki nagy forradal- Egyesülésben rejlik az erő. 3