Munkás, 1918 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1918-01-05 / 1. szám

1918. január 5. a pécsi piacon is. Minden indok nélkül az előbbi hetek árainak két-három­szorosára is felverték az élelmicikkek egyike-ír­ásikának árait s az éhes városi nép mit tehet egyebet, mint fizet, ha éhen nem akar pusztulni. És éppen abban rejlik a nagyfokú gazság az árusok részéről, hogy amikor a legjobban látják, hogy alkalom kínálkozik a rablásra, akkor ugyancsak hozzáfognak a fosztoga­táshoz, akárcsak a betörő, aki a jól megvá­lasztott zsákmányból alaposan igyekszik a maga részét elvárrolni. Azokkal az elszo­morító tünetekkel szemben, amiket az ember ezen a téren tapasztalhat, hogy tudni­illik miképpen igyekszik az emberek egyik cso­portja a másikat kifosztani, nem tudhatunk mást konzekvencia­képpen levonni, mint azt, hogy a mai társadalmi berendezkedés és erkölcs megérett végleg a pusztulásra. A mai tulajdonviszonyok mellett lehetetlen az erkölcsöket úgy megjavítani, hogy az egyik érdekeltségnek a másik által való kizsákmá­nyolása elmaradjon, vagy lehet­­lenné le­gyen. A magántulajdon elvén felépült tár­sadalmi berendezkedés mellett ez nem is lehet másként és ha még úgy akarják is védelmezni a mai rendszert, akkor is el kell következnie­ annak az időnek, amely ezt a mai világot teljesen kiforgatja sarkaiból. Hogy mennyire a rendszerben rejlik a hiba, az kitűnik abból is, hogy az emberi kapzsi­ság éppen most dühöng a legféktelenebbül, befelé, amikor háborút viselünk kifelé. Honfi­társaink, akiknek megadatott, hogy foszto­gathatnak valami módon, éppen most fosz­togatnak legnagyobb mértékben bennün­ket, éppen most gyűlöttetik meg legjobban magukat, amikor legnagyobb szükség volna az összetartásra bent az országban. A há­ború ezer nyomorúsága amúgy is tenger bajt okoz a szegény, vagyontalan népesség­nek s ezeket még fokozzák a vagyonnal és termelő eszközökkel rendelkező hazánkfiai. A szegény nincstelen proletárság ennek elle­nére azért önfeláldozóan ontsa a vérét a harcterekéin, védje a mások vagyonát és hazáját, mely neki csak mostoha elbánást juttat ki osztályrészül. — A cipőhiány és cipőuzsora. A front­­mögötti népesség tengernyi bajának egyik legnagyobbikát a már régen tartó lábbeli­hiány és az ezekkel űzött nagyarányú uzsora képezi. Már a háború második évében sok gondot okozott a szegény embereknek kü­lönösen a lábbelidrágaság, a most elmúlt esz­tendőben azonban a lábbeliellátás terén valósággal botrányos állapotok léptek fel. Amellett, hogy az árak hihetetlen magasra szöktek fel, még fokozza a bajt az, hogy különösen amióta maximálták a cipőárakat, azóta eltűnt a cipő a közforgalom teréről s még jó pénzért is alig lehet itt-ott egy pár cipőt kapni. Ma egy pár cipő ára, mely gyárilag lett előállítva ICO—120 korona, kézimunkával előállított cipőé pedig 180—200 korona, körül mozog. Hogy mi okozta ezt a nagyarányú áruuzsorát ? Ugyanaz, ami a többi cikkeknél. A kormány nem gondosko­dott kellő időben és kellő eréllyel a termelés szervezéséről, az anyag lefoglalásáról és a rekvirálásáról s nem gondoskodott a maxi­mális árak tiszteletben tartásáról sem, ami azt eredményezte, hogy az egész vonalon megindult az áruelrejte­getés, az árfelhajtás és minden másfajta spekuláció. A magyar­­országi cipőgyárak rendszeres termelőképes­ségét sem ig­rekezett biztosítani a kormány. Számtalan gyári üzemet be kellett szüntetni anyaghiány miatt és az üzemben lévő gyá­rak egyike sem fejthette ki azt a termelési produkciót, amit az ország ellátása meg­kívánt volna. Így egyrészt a termelés terén dívó anarchia, másrészt az áruuzsora, az ár­­túllépés és készletf­­rejtegetés, megterem­tették a mai gyalázatos állapotokat, amiken most már alig lehet segíteni a háború befe­jezése előtt, vagy ha lehet is, csak igen kér­lelhetetlen szigoruságú intézkedésekkel, amit pedig megkívánta volna, hogy rendet teremt­sen a kormány úgy a lábbeli ellátás, mint a más szükségleti cikkek forgalmánál s bizto­sítsa a lakosság minimális szükségleteit. Mi már égen mondtuk, hogyha másként nem megy, hát le kell foglalni az összes ter­melő eszközöket és állami kezelésben kell folytatni a termelést. Egyben az összes nyersanyagokat is ki kell venni a magán­­forgalom kezeiből és állami kezelésben kell ellátni a rekvirált, ipari t­zeinket a szüksé­ges nyersanyagokkal. Még a készáruk for­galmát is ki lehetett volna venni a magán­­spekuláció kezeiből és a hatóságokra kellett volna bízni a szétosztást egyenlő és igazsá­gos arányban. Ezt az elvet különösen a láb­beli- és ruhaellátás terén kellett volna be­vinni a gyakorlatba s meg vagyunk róla győződve, hogy a mai bajoknak még a szá­zadrésze sem volna meg. De lehetne valami javulást elérni még ma is, csak kérlelhetet­len szigorral kellene a kormánynak fellépni, amint fentebb is mondottuk, másként ered­ményre semmiféle intézked­és nem vezethet. — A kamat­terhek bevallása. A pécsi m. kir. pénzügyigazgatóság közli, hogy a föld- és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek helyben a városi adóhivatalnál, vidéken a községi elöljáróságnál január hó 1—31-ig bevallandók. — A 18 évesek jelentkezése. Pécs szab. kir. város katonai ügyosztálya megállapí­totta, hogy az 1900. évfolyam­beliek össze­írása végett január 3., 4. és 5-én délelőtt 9—12 és délután 3—5 óráig jelentkeznek a városházán a III. emelet 83., 84. és 85. számú szobában. Akik illetőségüket meg­állapító okmányokkal rendelkeznek, azok saját érdekükben jól teszik, ha azokat ma­gukkal viszik. — Hadifoglyai­k helyzetének megkönnyí­tése Oroszországban. Péter­vári jelentés sze­rint a népbiztosok tanácsa a hadifoglyok munkaviszonyaiban új rendelkezéseket lép­tetett életbe. A horovitsi kerület összes hadi­foglyait fölmentették a kényszermunka alól és ezentúl úgy fizetik őket, mint a többi munkásokat. Azokat a hadifoglyokat, akik gyárakban nem akarnak dolgozni, a mező­­gazdaságban fogják alkalmazni. A munka­adók és a fogoly­munkások vitás ügyét a jövőben a katonák és munkások tanácsának képviselőiből és a munkaadók, valamint hadifoglyok választott bíróiból alakult ta­nács fogja intézni. A hadifoglyok maguk választják képviselőiket és belső ügyeikben önállóan határoznak. A hadifoglyokat az­után is munkára kötelezik, de a munkát maguk választják meg._________________ rendes közgyűlést tart. Napirend: 1 .Jelentés az elmúlt évi működésről. 2. Pénztári jelentés. 8. A vezetőség felmentése és újjáválasztása. 4. Kérdé­sek és indítványok. Az összes pécsi és környékbeli vas- és fémműn­tésők figyelmébe ! Felhívjuk az összes szaktár­sakat, hogy 1918. évi január hó 6-án d. e. 9 óra­kor tartjuk meg rendes havi taggyűlésünket s en­nek keretében felolvasást is tartunk „Szakszervezeti taktika" címen. Ugyancsak felkérjük a mecsekszabolcsi, somogyi és vasasi szaktársakat, hogy a részükre január 6-án d. u. 4 órakor a Kner-féle vendéglőben tar­tandó felolvasáson valamennyien megjelenni szí­veskedjenek. A vezetőség. MUNKÁS Pártügyek. Mindenki figyelmébe. Nyomatékosan fi­gyelmeztetjük az elvtársakat, összes olva­sóinkat és mindenkit, hogy a szerkesztővel való érintkezés ezentúl csakis hétköznapo­kon d. u. 3-tól 6 óráig, továbbá hétfőn, csü­törtökön és szombaton este 8-tól­­9 óráig és vasárnap 9-től 10 óráig lehetséges. Kérjük mindenkitől a jelzett órák szigorú figyelembevételét. A Munkás szerkesztősége Egyleti ügyek. A pécsi és pécsvidéki ácsmunkások­ csoportja január hó 13-án, vasárnap d. e. 1.10 órakor a Munkás-Otthonban (Pécs, Zrínyi­ utca 13.) évi Szervezeti ügyek. Sütőmunkások pécsi csoportja folyó hó 13-án vasárnap délután 3 órakor a Munkás-Otthonban tagértekezletet tart, amelyre az összes tagok meg­jelenni szíveskedjenek. A vezetőség, Pécsvidéki szervezett bányamunkások bizalmi­­férfjainak figyelmébe! 1918 évi január 6-án, ha vasárnap délelőtt 9 órakor Pécsett a Munkás- Otthonban rendes havi pénztári ellenőrző-illés tar­­totik, amelyre az összes bányatelepek bizalmi­­férfiai megjelenni keretnek. A pécsbányatelepi és mecsekszabolcsi szervezett bányamunkások 1918 évi január hó 6-án, vasár­nap délután fél 3 órakor a mecsekszabolcsi fiók­­könyvtár helyiségében (Kuszik Vince házában) tagértekezletet tartanak, amelyre az összes tagok megjelenni szíveskedjenek. Napirend: 1. Az élelmezés körül felmerült sé­relmek mikénti elintézése. 2. Kérdések és indít­­ványok. A pécsbányatelepi, mecsekszabolcsi, somogyi, vasasi és komlói bányatelepeken dolgozó összes szervezett bányamunkások figyelmébe ! A folyó évi január hó 13-án, vasárnap délelőtt fél 10 óra­kor Mecsekszabolcson az özv. Kner-féle Józsefné vendéglője termében rendes évi közgyűlés tarto­­zik, amelyre az összes tagok megjelenni szívesked­jenek. Napirend: 1. Jelentés a lefolyt év működéséről. 2. Pénztári jelentés. 3. A pénztári bizalmi férfiarc felmentése és újjáválasztása. 4. A bányászok orszá­gos szervezetéhez való csatlakozás. 5. Kérdések és indítványok. A vezetőség.­­ A pécsi épü­ltmunkások csoportjának tagjai be­vetnek, hogy f. évi január hó 10-én csütörtökön este 7 órakor a Munkás-Otthonban tartandó tag­­értekezletre mindnyájan megjelenni sziveskedje­­­nek. A vezetőség. Nyugtázás. Újévi üdvözlet megváltás címén munkaképte­len rokkant katonák családjaik segélyezésére G. R. 20.— koronát adományozott. Köszönet. A ,,Munkás"-lapra Csányi József, a Munkás­kaszinó vendéglőse 20.— K. Eibeck J. 1.— K-ák felülfizettek. Köszönet. 3 HIRDETÉSEK. Heocsini portland­cement állandóan kapható özv. Bedő Kálmánnénál Páca, Sik!Gai-uSca. gg.■ Telefon 1095 KREISLER 50 FILLÉRES ÁRUHÁZA PÉCS, Irgalmas- és Citrom-u, sarok. Olcsó árak, szolid a Nagy és olcsó kiszolgálást , csiparaktár, 4 4 ♦ ♦t 4 4 SIGORIN ssuda gyorsas­sággal irtja poloskát. Telefon 370. szám ara estes só Minta üveg 3 K. Nagy üveg 12 K. 1 darab fecskendő 1 korona 50 l. Kapható gyógyszertárakban és drogériákban. Főraktár „REM&wv** gyógyszertár Pécs, Majláth-tér (a Kossuth Lajos - szoborral szemben.) t 4 4 4 4

Next