Munkás, 1920 (23. évfolyam, 51-297. szám)

1920-08-08 / 179. szám

XXI­l. évf. 179. sz. Egyes szám ara ítelvean 1.40 ft, vidéken 1.30 ft. Vasárnap, 1320 £v MUNKÁS Í1C (S le­tt ár ül­. Hőiben: Egy ‘SvzcSfOK, félévre 128 K, «fisgrye^i&vsr® 6öI£,ír Politika*! napSiap. A Pécsi Szoci&b­eta Fért hivatalos lapja: _______ Kórat 50 K. — Vidéken : Egy évre 3S0 K, fél­évre 156 K,nefjr«4«vre 75 K» *gy hör» 25 55. T*i­rfan «KA!B®fe. S***k®H*S®sSa« *«Mi, «R. Kí Hi!-'í j!»ai-a: 3 Tá. «a. Ssarkaaní Sláj. fi, ij^il-JnWI I Zrlnd­aina 13, uiu ei«íi­ VllftBaffff^ft^Pfc^BfIMI*BWIM,ieB8a­MB,ai*aMIIMea,MB^1l'iaMaMl,gtami,^'l­,^i*mMMiai11 mii1 vm nnmn&g&isvmmina wfyK&'XAyiS­ A hadak útja az útjük, uj honfoglalás, uj világ­­rend megteremtése a hivatásuk, a céljuk azoknak a proletárhadosz­­lopoknak, amelyen felvonulnak holnap tízezrével Pécs város ütött­­kopott kövezetén, hogy megmu­tassák erejük legyőzhetetlensé­gét, hitük megingathatlanságát, elszántságuk spártai szívósságát és igazságuk nagyságát a burzsoá reakció, papi ármány és hitet­len, tévelygők faalga seregeinek egyaránt A hadak utján hallat­­ják dübörgő lépteik égzengését a jövő társadalmáért, az egyenlő­­ségért, világszabadságért rohamra induló proletártízezrek bátor légiói, melyek harci célul tűzték ki volt a kapitalista társadalmi rend fellegvárának lerombolását, mely a proletárraáltók számára jogtalanságot, kizsákmányoltságot, éhséget, rongyosságot, szomorú öregséget vagy rövid életet jelen­tett Egyenlő jog, egyenlő munka­­kötelezettség és egyforma része­sedés a munkateremtette javak­­ból: ez van felírva arra a vörös lobogóra, mely az új világrendért küzdő proletariátus csatasorai előtt leng, s győzelemről-győze­­lemre vezeti az ő katonáit Ennek az internacionális mun­­kahadseregnek egy hadoszlopa a pécsi szervezett proletariátus, mely harcba indul holnap egy új ellen­­séges hadállásnak a meghódítá­­sért. Meg akarjuk hódítani ennek a városnak a kormányzatát abban a mértékben, ahogy megilleti ott bennünket a szó osztályunk szá­ma, társadalmi és politikai jelen­tősége és termelési értéke, arányá­ban. Cselekvésünkben nem fog megingatni bennünket az ellen­séges burzsoá-klerikális reakció rágalom és hazugság hadjárata, amit szóval és írással lövetnek felénk, hogy megingassák hitün­­ket, elkábítsák agyunkat. Tudjuk, hogy a hatalomsértés rémülete minden nemtelen eszközökre ké­­pessé teszi a demokrácia, a nép­­jogok és emberi egyenlőség esküdt ellenségeit. Tudjuk, hogy amikor ők baráti mezben, kenetes sza­­vakkal közelítenek felénk, akkor kell legjobban óvakodnunk tőlük, akkor kell legjobban megmutat­­nunk, hogy ismerjük ellenfejein­­ket és meggondoltuk, megfontol­­tuk, amiért elindultunk a harcba, a küzdelembe. A proletárság jelen akciójának céljai tisztán állnak barát és ellen­­ség előtt. Merje állítani a bur­zsoázia, a klérus és a reakció bár­mely segédcsapata, hogy ennek a városnak, demokratikus a kor­mányzata ! Merje állítani, hogy a mai városi kormányzat a prole­­társág bizalmának is letéteményese! Próbálja bizonyítani, hogy a mai kormányzat nem a burzsoázia, a kiváltságosak érdekképviselete! És próbálja elhitetni a proletár­­sággal, hogy nem burzsoádiktatúra az, ha a közügyek vezetése a proletárság szava, megkérdezése nélkül, a jogokból való kizárt­sága mellett történik! A mostani városi kormány­zatot még a régi, elavult, reakciós magyar választójog alapján ültet­ték a város élére a vagyoni és születési kiváltságosok képviselői. Ennek a kormányzatnak tehát nem csak az van a rovására írva, hogy a múltban mindig ellensége volt a népnek, hogy a háború alatt és manapság különösen be­igazolta, hogy nem tud és nem akar a népért dolgozni, hanem az is, hogy alapja, szervezete antidemokratikus, megszemélye­­sítői pedig a régi kiváltságos rend követői, akiknek ideológiája messze eltávolodik visszafelé attól a mesgyétől, amelyen innen a demokrácia mutatja meg útját az állami és községi kormányzat szellemének. Pécs munkássága tehát teljes joggal követelheti, hogy a város kormányzata demokratizált,issek, de azonnal, még ha a körülmé­nyekhez képest nem is volna annyi kifogásolni valója a mai kormányzaton. Még parancsolóbb kötelessége a munkásságnak ez a követelése és lépése akkor, ha az a kormányzat rossz, munkáselle­­nes és a közügyész intézésére, a közvagyon kezelésére alkalmat­lannak bizonyul. Ez a tény pe­dig napnál világosabban beiga­zolva áll. Ezért indult el egyrészt a mun­­kásság arra a történelmi útra, amely­nek első stációja a holnapi nemzeti tanács választással fog megnyilat­kozni. Másrészt történelmi hivatá­sinak tekinti, hogy a maga tár­sadalmi súlyának megfelelőleg bevonuljon annak a városnak a kormányzatába, amely ma a gyil­­kos magyar reakció bosszúállói karjaitól megkímélve, egyedüli végvára csak a letiport magyar proletariátusnak. Pécs munkásságának meg kell mutatnia törekvéseivel, tetteivel világgá kell kiáltania, hogy a szuronyok hegyén ülő mai magyar reakciós uralom ellen minden eszközzel kész harcba szállni, vég­telen megvetését dokumentálnia kell azzal a demarkáción túli honérrezsim­mel szemben, hogy a maga kis szabad földjén elkergeti nyakáról a reakció cselédeit, meg­dönti azoknak kiváltságos ural­mát, akik ugyanolyan szellemű terrorban, elnyomásban részesí­tenék, ha egy szomszédos hatalom oltalma ez ellen meg nem védené itt a proletárságot, a demokráciát. Meg kell a munkásságnak itt valósítania azt a demokratikus kormányzati és jogrendet, amely­nek a mai magyarországi reakciós rezsim romjain kell felépülnie. Ezek a céljaink, ezekért­ indu­lunk el f holnap a fiadak utján tízezrével, hittel, lelkesedéssel és szilárd akarattal és nem fogunk megállni igazságunk diadaláig. ooo MunkásokPécs város lakosságához! polgárok! Pécs város községi kormányzatának demokratizálása és törvényes alapra helyezése céljából Baranya megye Kormánybiztos Főispánja 2551/1920. számú és folyó évi julis hó 29 év kelt rendele­tével engedélyezte Pécsett az 1918. évi november hóban megszűnt HlAmvAfi visszaállítását. A Nemzeti Tanácsnak 6\·t5iSS&tSsJ­B gäsSfeä«».*» feladata lesz, hogy a városi törvény­hatósági bizottsági tagválasztásokat sürgősen megejtse. — Ezen Nemzeti Tanács újjáválasztása, illetőleg kiegészítése, az összes pécsi pártok és testületek közreműködésével történt előkészítés után e hó 8-án, vasárnap dél­előtt fél 11 órakor a Majláth-térren tartandó az egyes társadalmi osztályok által közösen összeállított jelöltnévsor alapján fog megejtetni. Felhívják Pécs város minden felnőtt lakosát, hogy a jelzett népgyülésen kivétel nélkül vegyen részt. Munkások! Polgárok! Éljetek a joggal, amely végre lehetővé teszi, hogy a saját sorsotok intézésében részetek legyen és ne játszatok Pécs, 1920. évi augusztus hó - án. Az előkészíti bizottság, népier­lésen Varsót és Lemberget kiürítik a lengyelek. Berlin, aug. 6. A „Deutsche Tageszeitung“ je­lenti Baselból. A lengyel sajtó­iroda jelenti, hogy a lengyelek Lembergből és Varsóból az összes bankokat és raktárakat már el­vitték. A lengyel csapatok Lem­berget kiürítik és Przemysl felé vonulnak vissza. A lengyel had­sereg-parancsnokságnak az a szán­déka, hogy Przemyslt az utolsó­ csepp vérig védje. Pária, aug. 6. A reggeli lapok jelentése szerint az oroszok takti­kája az, hogy előbb egy bizonyos vonalig Lengyelországban előnyo­mulnak és csak azután kezdik meg a béketárgyal­ásokat. Időköz­ben remélik, mint egy radiotele­­gram­m jelenti, hogy még nagy­jelentőségű eredményeket tudnak elérni. Berlin, aug. 6. Varsói hírek szerint a lengyel hadsereg új ellenoffenzívára készül. A lengyel miniszterelnök felhívást tett közzé, melyben harcra szólítja a paraszt­ságot. Moszkva, aug. 6. Ideérkezett jelentések szerint a japán csapa­tok megkezdték Kelet-Szibéria kiürítését. Friedrich István, a mátyásföldi ellenforradalmi gép­­gyáros, a magyar hóhérkurzus keresztes lovagja, értelmi szerzője a Tisza-gyilkosságnak. Az az em­ber, aki a keresztény Magyaror­szág nevében ellenforradalmat szervezett, aki miniszterelnöke volt a keresztény restauráció je­gyében megalakult első magyar puccskormánynak, aki keresztény, nemzeti és radikális antiszemita programmal diadalra vitte a ma­gyar reakció ellenforradalmát, a Tisza-ügy szereplőinek egybe­hangzó vallomása szerint közön­séges felbujtó. A katonatanács és­­ az őszirózsás Nemzeti Tanács paprikajancsija, aki a forradalom alatt ott ténfergett minden fény­képezőgép előtt, a feltűnési visz­­ketegségtől sorvadt agyú mátyási földi vasgyáros pénzt adott a forradalom lázától elvakult, vér­szomjas katonáknak, a keresztes lovag revolvert adott a dühtől reszkető kezekbe, az „ellenforra­dalmár“ a Hermina­ útra oktatta ki a tengerészeit, akiket Mátyás­­földön borral és lakomákkal lel­­kesített a gyilkosságra. Friedrich István az új magyar keresztény­ség vérszomjas és gyáva apostola, grófok és főpapok barátja, tisztek kegyence, a "legelvakultabb és leg­­ébredőbb magyar, a legközönsé­gesebb és legutolsóbb magyar politikai brigánii, Kovács vizs­gálóbíró és Tisza István gy­ikosa, Európa civilizációjának szégyene, a keresztény kurzus egyik főosz­lopa és a magyar „nemzetgyűlés“ képviselője. Mi kell még ehhez a portréhoz ? Elég-e csak egy ilyen féreg, hogy reménytelenül be­szennyezzen egy országot ? Elég-e egy ilyen hiéna ahhoz, hogy lep­lezetlenül lássék az a bűzös po­csolya, amelyben fetreng Fried­­richtől Prohászka Ottokár püs­pökön keresztül Horty Miklós korvettkapitányig az az egész förtelmes rendszer, amely a „ke­reszténység“ bélyegét sütötte rá egy haldokló országra ? Mi kell még a külföldnek ? Tudja-e a kul­turált Európa, hogy mindezt a keresztény Magyarországon már régóta tudja mindenki, hogy a „vádlottak“ még most is reszketve vallanak, tudják-e azt, hogy Friedrich István,az ellenforradal­­már vasgyáros úr még mindig a grófok és papok barátja, hogy az még mindig „politikai tényező“ Magyarországon, hogy ellen­forra­dalmár, forradalmár, felbujtó és gyilkos létére még mindig szaba­don jár, még mindig „nemzet­gyűlési képviselő ?“ Tudják-e ? És tudják-e azt, hogy ugyanígy szabadon járnak Somogyi és Bacsó gyilkosai, a kecskeméti, szolnoki,^....__ siófoki és miskolci vérengzések^LT^ bestiái is ? Tudják-e ? Hátúdig, ___ meddig hajlandók tűrni Európa/ K testén azt a fekélyt, amelyet" ezek a banditák a hazájuknak neveznek ? Meddig még? Meddig.­?',­­ ■. « Telefonszámaink: Szerkesztőség............5-41 Kiadóhivatal..................3-76

Next