Munkás, 1921 (24. évfolyam, 1-188. szám)
1921-04-12 / 82. szám
321 -Mynka & ) A Hortsy-ualos elsöprését követeli Pécs proletársága, a ptakoló népgyülés a Széchenyi'téreg — 15.000 emberr a, Ipgyü’ise«. — „Minden rendelkezésre álló fegyverre a Horthy*aratom ellen* r~ mondja a határozat! javaslat. Pécs, ápril. 11. A magyar mágnások és főpapok dien forradalmi, véres uralmának elsöprését követelte tegnap Pécs főterén 15.000 főnyi dolgozó, forradalmi tömeg, Pécs és környékének szocialista proletársága. A mangyar mágnások, főpapok és katonatisztek ellenforradalmi rendszerének, a Habsburg-pucselős oligarchiák reakciós előretörésének megsemmisítő visszaverését, véres hatalmuk összehúzását követelte ez a tömeg, mely másfél év óta áll szemben az ellenforradalom frontjával. Amely másfél év óta tagadja, hogy volna valami köze is ahhoz a Magyarországhoz, amelyben a dolgozó milliók egy kis terrorcsapat, egy korcs, léha kisebbség véres terrorjaalatt hallgatva, némán kénytelenek tűrni, hogy róluk és nélkülük intézzék az ország sorsát azok, akiket azzal a nép meg nem bízott, kiket a nép utál, akiknek hatalma a tiszti terroristák gyilkosságain és terrorján épül, akik csak börtönnel, bitóval és terrorkülönítményekkel voltak képesek eddig fenntartani azt a ormányzatot, melynek „keresztény kurzus“ a neve. Pécs munkásságának tegnap nem kellett megismételni azt azt, amely mellett áll már másfél év óta. Amit 1920. február 26-án kimondott a munkásság, a*t eddig fel nem adta, fel nem adhatta, ab* ban az elhatározásában azóta csak megerősödött Tegnap töb* bet mondott ki, nagyobb lépésre, nagyobb elhatározásra jutott el abban a határozati javaslatban, melyben követeli, hogy a párt* vezetőség minden rendelkezésre álló eszközzel igyekezzen a Horthy-rezsimet nemzetgyűlésestől és Habsburg-ügynököstől elsöpörni Magyarország nyakáról. A kt vezetőség számára ez 31 határozott és szigorú utasítás nagy fontosságú kötelességet ró. Új öközök alkalmazására, új harci taktika és módszerek felvétellzre van utasítás ebben a harozatban A proletariátus az eddigi taktikát, az eddigi módszereket nem tartja elégségesnek. Az erélyesebb és hatékonyabb fegyverek alkalmazását kívánja a Habsburgokkal kísérletező,, tehát minden áron a maga gyilkos, elnyomó osztályuralmának megszilárdítására törekvő magnás ellenforradalom ellen. Olyan fegyvereket kell most már alkalmaznunk,amelyek többek, erősebbek a puszta tiltakozásnál. Amelyek tényleg sebeznek és ölnek is. Amelyek megölik a feudális reakció hidráját, elpusztítják a középkori rablólovagok nemzetségének boszorkány várát, azt a reakciós rablófészket, amely nemcsak a magyar dolgozók emberi méltóságát, jogait szabadságát és életlersetőségét rabolja , hanem ennek a reakciónak a kisugárzását, kiszélesítését tervezi a környező államok területére is A mai Magyarországot, annak mai kormányzatát tehát nyílt és esküdelenséginek tartja a tegnapi népgyülés s annak határozatában benne van a legnyíltabb hadüzenet, a leghatározottabb hadi jelszó: rohamra proletárok ez ellen a gyűlölt ellenség ellen! Rohamra a Horthyterroros, Habsburg puccsos, királyosdizó és országtönkretevő siserahad ellen ! Rohamra, hogy eltiportassék, rohamra, hogy raegbünhödjön ott mindenki, aki vétkezett a nép élete, a nép igaza, a nép szabadsága és a nép jövője ellen! Elpusztítani isó Szépeurópa tűzfészkét s a világ szégyenét, e gonosz szigetet, melynek neve „keresztény kurzus". S ebben a harcban a megszállott területek proletársága számít a demokratikusabb környező államok támogatására, számit azért,mert a Horthyrezsim, a magyar reakciósok rendje egyformán ellensége ezeknek az államoknak is Számít rájuk mert addig nem lehet rend, béke és megértés a ma még mindig egymástól drótsövényekkel elszigetelt népek között, amíg a magyar oligarchák a Habsburgokkal it 1914 re készülődhetnek. Az elnyomott magyar nép milliói várják kétségbeesett türelmetlenségel ezt a rohamot, ezt a felmentő hadjáratot, ezt az elsöprő nagy lépést a magyar reakció ellen s nekünk készülnünk kell rá, nem szabad tovább tűrnünk, hogy Magyarország a mágnások és egyéb kiváltságosok vadászterülete és a dolgozók stralontvölgye maradjon, különben meg kell tagadnunk azt a földet örökre, mert nincs kedvünk többé nyakunkat az elnyomás járma alá hajítani A népgyűlésről, melyre a Széchenyi*téren mintegy 15,000 ember sereglett össze, izzó lelkesedéssel, forradalmi ének és zeneszó hangjai mellett, tudósításunk a következő: Kevéssel fél 11 előtt Schmira elvtárs üdvözölte a megjelenteket. Ajánlatára elnökké Seisz Sándor vasmunkás, jegyzővé Haraszti Sándor hírlapíró elvtársak lettek megválasztva. Weiss elvtárs megnyitója után elsőnek Doktor Sándor dr. elvtárs szólalt fel, aki a következőket mondotta: T. Népgyűlés ! Elvtársak ! I A.: elmúlt héten ismét pellengére került a magyar név a világ előtt. Egy tucat magyar mágnes és főpap becsempészte az országba azt a Habsburg Károlyt, aki mikor Magyarországnak istene kegyelméből uralkodott királya volt is, akkor is csak egy félkegyelmű ember volt. Ez volt az ő húsvéti ajándékuk a magyar nép számára. Mint már ezer év óta a múltban is, mindig: járom, szolgaság, elnyomás volt a magyar nép sorsa az uralkodó osztály részéről. Négyszáz év óta a magyar népnek mennyi átka tapad a Habsburg uralkodócsaládhoz! Nincs a világon még egy nép, mely annyi könnyet és vért ontott, a saját uralkodói miatt, annyiszor lázadt fel, annyiszor viselt háborút dl énük ? Végre egyszer megszabadult tőlük. Ott volt, ezen a téren, ugyanez a tömeg, milyen örömmámorban lélegzettünk fel e szabadulás első hírére két és fél évvel ezelőtt! És ma ujra becsempészték s vissza akarták ültetni ezt a dinasztiát a nép nyakéra ! Aztán játszottak színházat a nép számára, flivitales jelentéseikben hazudozók, milyen meglepetés volt nekik is ez az egész puccs. Milyen keményen összepöröltek azon, hogy kit illet most már a főhatalom. Aztán a volt király a maga jószántából önként távozott, mikor látta, hogy még nem jött fel az ő napja. Szégyenletes színjátékot játszottak, melyről csak a magyar mágnás korlátoltsága hihette, hogy a világon valakit is meg lehet vele csalni. Nem is, az a szerencsétlen báb felelős ezért a játékért, akit csak dróton rángattak tragikomikus szerepében, akivel csak áprilist járattak, hanem a rendezők, akik a színfalak mögé bújnak- Az ország első főpapja, aki előre megírta, hogy ő ugyan föl nem ken mást királyt, míg ez a Habsburgi él, sőt ellenkirálynak tekintené azt, akit más fölkenne. Így, a történelemből már ismert régi receptek szerint. Meg az a gróf, aki a mellét verve mondja, hogy csak természetes, ha a királyát meglátogatja, mikor Párisba küldik az ország pénzén. És az a másik gróf, aki finoman kivonul a szavazás elől, mikor ez, mert ő királya ellen irányul. De felelős ezért a szégyenletes pellengérre állításért az az egész rendszer, mely már másfél év óta garázdálkodik Magyarországon. Azelőtt is volt ,sok silány, gyenge kormánya Magyarországnak. De amilyeneket ez a rendszer hozott, mint szennyes habot, felszínre a Friedrich, Huszár, Simonyi-Semadam, Teleky vezetése alatt, ilyen gyűjte* ményt csak a keresztény nemzeti kurzus tudott összehozni. Mi* csoda államférfim tehetségek ! Micsoda erős, tiszta jellemek! És legfelül a bálvány, Horthy ! A régi pogány népekről azt írja a biblia, hogy arany borjut emeltek az oltárra bálványnak s tiszteletük jeléül azt táncolták körül. A keresztény nemzeti kurzus egy vízi borjut talált és tett meg maga bálványának. Ez hirdette világgá minap is, hogy »Magyarországon senkinek nincs joga sztrájkolni." Se bírónak és bankárnak, se valutázó és literáló spekulánsnak, se tiszti különítménynek. Szóval senki* nek. ** . T. Népgyűlés! Ez a rendszer hiába emleget, hiába szeretne konszolidációt. Marad, ami volt: a győztes és győzelmében tobozódó magyar ellenforradalom. Ha Magyarországon megnyugtató törvényes állapotok volnának, csak olyan demokratikus köztársaság is, mint Ausztriában, annak a tucat mágnásnak nem lett volna bátorsága ezt a pucscsot csak meg is kísérelni. És ha megtette, konszolidált törvényes rend szerint azt a volt királyt ott is fogták volna, de őrizetbe, mint a háború egyik főbűnösét Hisz megnyujtotta a háborút. Még 1910-ben tett egy félénk lépést, mikor levelet írt egyik Franciaországbani élő hercegi sógorának, hogy különbeket közvetítsen- De gyáván megijedt Vilmos császártól és visszaszitta, letagadtam, amit tett. Mennyi szerencsétlenséget hárított volna el magáról és népeiről, ha akkor különbekét köt! Nem egyik fő oka mindannak, ami azóta bekövetkezett ? Nem kell erről törvény és bíróság előtt számot adnia? Konszolidált, törvényes jogrend szerint igen. Ellen forradalmi zűrzavarban ellenben ő még reményeket táplál és puccsokba ugrik be. Nekünk pedig azért fontos ez a megállapítás," t, Népgyűlés, mert ha Magyarországon még ma is az ellenforradalom az, ami így garázdálkodik, ezzel szemben mi, ez a tömeg itt, a forradalmat képviseljük. S ezt a forradalmi tömeget nem lehet, nem szabad védtelenül, fegyvertelenül dobni áldozatul az állig felfegyverzett ellenforradalom bosszújának. Vagy adjanak fegyvert a kezébe ennek a tömegnek is, hogy védje magát, vagy ne hagyják itt fegyveres védelem nélkül mindaddig míg odaát a mai ellenforradalmi kurzus végképen fel nem fordul. A győztes hatalmak a világ és az emberiség előtt nem vehetik magukra a felelősséget azért a vérfürdőért, mely itt ellenkező esetben múlhatatlanul bekövetkeznék.(Hosszan tartó taps és éljenzés.) Második szónokként Matusán Béla elvtárs lépett az emelvényre s a többek között a következőket mondotta: Elvtársak! Nem tapsolni kell ma, nem sírni, jajgatni és panaszkodni. Minden proletárnak ökölbe szorított kézzel kell készülődni a cselekvésre (fegyvert adjanak!) Sajnos a proletariátus ma még csak tapsol és gondolkodik, ahelyett, hogy nyílt szemmel, öntudatosan tettekkel, harcolna azok ellen, akik elnyomásban, rabszolgasorsban tárták. Elvtársak! Doktor Sándor elvtárs ismertette a magyarországi politikai helyzetet. Elmondotta, hogy Habsburg Károlyt jól megrendezett puccsal trónra akarták ültetni a magyar grófok, gyárosok és főpapok, hogy az ellenforradalom hírhedt rendszerét a keresztény kurzust megmentsék az összeomlástól és hogy a munkásgyilkoló, véres reakciót »konszolidálják”. A magyar burzsoázia politikai svindlerjeinek Habsburg-restaurációs terveit támogatta az a „műveit" antant burzsoázia, amely világhosszat uszít a „bar -bár" Szovjetoroszország ellen, és amely két és fél esztendő óta férceli hasztalanul a világbékét — a demokrácia nevében. Ez a műveit a demokratikus antant Károly exkirály kalandjában támogatta Horthyékat, a legsötétebb a legbarbárabb reakciót. Elvtársak ! A politika szinteréről letűntek a koronás háborús nagyságok, letűnt Vilmos és Ferenc József és letűntek a millitarizmus, a reakció meztelen bálványai. Jöttek újak, a burzsoázia alkalmazkodó politikai ügynökei, akik a demokráciát használták ki csalétekül a proletáriátus ellen. Mi már sokszor követeltünk, hogy tegyék lehetetlenné Horthyékat, szentelen házaltunk, hogy mentsék meg a magyar dolgozó tömeget 1921 áprilie 12