Munkás, 1921 (24. évfolyam, 1-188. szám)

1921-01-13 / 9. szám

2 oldal bér a burzsoáziával, mert a burzsoának vannak „történelmi" és „születési“ jogai is és lázadónak minősíti a proletárt, ha e jogok ellen csak szót is emel. Innen van az, hogy a fehér bolsevizmus vérengzőbb a vörösnél, sőt csak ez a vérengző, ez a gonosz és kegyetlen. Horthy bolsevizmusa, ha lehetne, ha munka teljesítése nélkül is fennállhatna a társadalom, ha enélkül is lehetne burzsoá jólét és henye élet, hát kiirtaná az egész proletáriátust az utolsó csecsszopó magváig, mert annak a rendszernek a proletár tényleg csak ellensége lehet, mihelyt a világra jön, amelynek ma Horthy a feje. Lázadni tehát az ilyen Horthy- féle rendszer ellen nem csodálni ▼aló dolog. Ha tehát a pécsi proletárság nem lelkesedik ezért a Horthy rezsimért, sőt gyűlöli, utálja azt, ez teljesen érthető még jobb érzésű polgári egyén előtt is, nem is szólva a proletár felfogásról. Nem kell tehát feltétlen bolse-vistának lenni annak a pécsi munkásnak, aki itt nem akar Horthyország alattvalója vagy börtöntöltelékje lenni, hanem ezen a Horthymentes területen szabadon, békében akar élni, dolgozni akar és élni kíván emberi jogaival. Mert csak ennyit akarnak azok, akik ma ennek a területnek önkormányzatot követelnek. A pécsi klerikális-fehér burzsoázia szennyesnyelvű sajtója ezért a magatartásunkért naponta uszítja ellenünk a világ összes burzsoáhatalmait. Naponta a legszemtelenebb uszító hangon ordítoz itt bolsevizmusról, kommunista erőszakról és diktatúráról. Pedig ha az volna, akkor sem írhatna így ez a szenyes burzsoá orgánum, ahogy tényleg írhat. Ha itt diktatúra volna, és nem demokrácia, akkor nem lehetne itt a fennálló rend ellen olyan pimaszul izgatni, ahogy azt a Dunántúl sajtó brigantijai teszik. Ezek a rosszlelkiismeretű csirkefogók panaszkodni mernek a mi hangunk ellen, de elfelejtik, hogy aljas harcmodorukért dorongot, lebunkózást érdemelnének, s mégsem kapják meg, mert itt tényleg nincs terror, itt valóban jogrend van. Nem olyan mint Horthy „jogrend" je, amely ellen ennek a csuhásojságnak még sincs egyetlen elítélő szava sem. Ez mindennél jobban jellemzi különben a klerikális dzsungel erkölcsi színvonalát El kellett ezeket mondanunk, mielőtt még a Dunántúl féle piszkolódók és uszítók mosdatlan szájának betapasztására más eszközökhöz nyúlnánk. Azt hiszszük, ez nem fog már sokáig késni. Írország új törvényt kapott. Halállal büntetik, ki fegyverét nem szolgáltatja be. London, jan. 12. (Éjjeli telefonjelentés.) Az angol király szentesítette a hommé rale törvényt E törvény értelmében Írország két parlamentet kap: egyet a katolikusok és egyet a protestánsok. E parlamentek önkormányzata azonban nem lesz teljes, mert a külügyi, honvédelmi, hajózási és a birodalmi közös ügyek továbbra is a londoni parlament hatáskörébe tartoznak. London, jan. 12. Az írországi katonai főparancsnok e hó 11-ig hosszabította meg a fegyverek beszolgáltatására kitűzött határidőt. E határidő letelte után mindenkit, ki jogosulatlanul tart fegyvert birtokában, halállal büntetik. (V. T. V.) Mansas A beagráűt bommnnístaa memoranduma a parlamentim. Bizottság kiküldését kérik a kommunistaellenes intézkedések megvizsgálására. — Az SHS. politika hírei Beograd, jan. 12 (Éjjeli telefonjelentés.) tiz alkotmányozó nemzetgyűlés ülését folyó hó 14-re halasztották el, miután a képviselők legnagyobb része nem érkezett meg. Tegnap délután minisztertanácsot tartottak, melyen a Délszerbiában eszközlendő intézkedéseket tárgyalták meg. Ugyanakkor elhatározták, hogy a Bácska, Bánát és Baranya területén az ügyvédekről és ügyvédjelöltekről szóló törvényt megváltoztatják. Ezen módosítás szerint Novisad-újvidék ügyvédi kamarát kap. Beograd, jan. 12. Dr. Markovics Sima, Filipovics Filip és Pavlovics Pavlo kommunista vezérek az alkotmányozó nemzetgyűléshez memorandumot terjesztettek be, melyben kérik egy parlamenti ankét bizottság kiküldését annak megállapításául, vájjon jogosak voltak e a Vesznics-kormány kommunistaellenes intézkedései. Beograd, jan. 12. st legközelebbi parlamenti ülésre a Korosecpártiak, Radics-pártiak és a Narodna Klub képviselői valószínűleg nem fognak eljönni. Úgy hírlik, hogy a kommunisták leteszik a képviselő esküt. (VTV.) ❖ ❖ # Budapest, jan. 12. (Éjjeli telefonjelentés.) Az a látszólagos nyugalom és konszolidáció, melyet a keresztény magyar kurzus sajtója oly nagyon szeret hangoztatni, csak takargatása annak a nagyfokú elkeseredettségnek, mely a terror alatt nyögő ország népének lelkében él. A különítmények, melyek garázda tevékenységének a magyar kormány nem tud, vagy nem akar gátat vetni, tovább is folytatják hírhedt működésüket, sőt most már nemcsak „egyéni akciók“ ra vetemednek, hanem, mintha csak hadviselő felek lennének saját hazájukban, egész városokra is kiterjesztik hatalmukat a „konszolidált“ Horthyországban. * 1 ....... anuár hó negyedikén Prónay alezredes és Hájjas Iván főhadnagy vezetésével a különítmények megszállották Debrecen egész városát. Kezükbe kerítették a hatalmat és korlátlan urai a városnak. A lakosság hangulata nagyon elkeseredett és elégedetlenség tört ki. A különítményi megszállás következtében a lakás- és élelmiszerhiány nagy a városban. A különítmények katonái inzultálják a lakosságot és az esti órák beálltával senki sem meri lakását elhagyni, az utcák teljesen néptelenek és halotti, néma csend uralkodik. Héjjas és Prónay eme újabb erőszakoskodásának az az oka, hogy a debreceniek bizalmatlanságot szavaztak Horthyéknak. (MTV.) A jugoszláv valuta és a pécsi hírlapelőfizetések. Pécs, jan. 12. A pécsi újság- kiadó vállalatok, amióta csak a pénzlebélyegzés olyanformán nyert megoldást, hogy a megszállt területek egy részének valutáját kihagyták a lebélyegzés, illetve dinárra való becserélés műveletéből, nagyon helyesen — azt a rendszert vezették be, hogy a jugoszláv valutával rendelkező területekről dotálódó előfzetéseket az illető terület valutájával, vagyis jugoszláv valutával fizettetik. Az előfizetés tehát egyformán 30 vagy 40 korona, akár sima pénzről, akár jugoszláv valutáról van is szó. Vagyis nem respektálhatják a jugoszláv valutaterületen levő előfizetőnek azt a kívánságát, hogy akár sima pénzzel fizessen, akár pedig a dinárt 11 vagy 12 %-ás árfolyamon számítsa be a kiadóhivataloknak, ahogy azt nagyon sokan tenni szeretnék. Erre a lapkiadó vállalatoknak minden okuk és joguk megvan. Ennek igazolására elég, ha csak egy-két indokot hozunk fel. Ilyen pl. az is, hogy a lapkiadó vállalatoknak rengeteg anyagot kell beszerezni jugoszláv valutával, mely esetben ők kényszerülve vannak a dinárt a rendes napi árfolyamon, tehát 11 —12 koronán megvásárolni, így pl. a papírt, amely ma a lapelőállítási költség túlnyomó részét képezi, úgyhogy a jugoszláv valutaterületekről befolyó előfizetési díjak ezt a kiadást még megközelítőleg sem fedezik. Ezenkívül való az, hogy valamely állam területén mindig csak az illető állam törvényes fizetési eszköze bírhat elsősorban érvénnyel. Ha ez a valuta tehát jobb is a szomszédos, vagy más idegen terület valutájánál, ez hasonló esetben nem lehet ok arra, hogy a törvényes valutával az illető állam polgárai spekuláljanak. Ez a rendszer különben nem pécsi specialitás. A hírlapelőfizetéseknél mindenütt ezt a metódust követik, így pl. a bécsi lapok jugoszláv területen szintén jugoszláv valutát kívánnak és kapnak, nemkülönben a többi államok hírlapkiadói is. Az egyéb áruforgalomban ugyanis lehetséges a kölcsönös kiegyenlítődés, avagy a valuta rosszasága folytán előálló kiadási többlet bevasalása, míg ez a hírlapkiadók részére nem áll fenn. A pécsi kereskedő például a Jugoszláviában vásárolt áru árát itt annyi sima koronára kalkulálja, hogy számítását megtalálja, tehát itt nem ritka eset a százszoros ár sem; ezzel szemben a hírlapelőfizetési árat csak addig a mértékig lehet fokozni, ameddig az a veszély nem fenyeget, hogy az előfizetők tetemes része, mint nem elmaradhatatlan életszükségleti cikkről, lemond a lapról. Kénytelenek a lapkiadók tehát a valutának rosszasága folytán előálló terhektől részben azon az uton is megszabadulni, hogy a jobb valutájú területekről az ottani valutában követelik az előfizetés díját, nehogy az annyi más előny mellett még így is előnyhöz juttassák az előfizetők egyik felét a másik fél rovására. ♦ ♦♦ v január 13 A munkásbiztosítás és az iparos Szövetség. Pécs, jan. 12. A pécsi kerületi munkásbiztosító pénztár a háború egész tartama alatt és a háborút követő abnormális időkben is igyekezett kötelezettségét akként teljesíteni, amint azt tőle el is várhattuk. Az a harmónia amely az igazgatóságot alkotó munkaadói és munkás érdekeltségben már évek óta uralkodik, a tekintélyes orvosi kar munkája és az administráció gondos vezetése lehetővé tette, hogy ezen intézmény nemcsak hogy vissza nem fejlődött, hanem mostoha viszonyok dacára is a legkomolyabb közegészségügyi tényezőnk ki lett. Bár a pénztár nem szolgáltathatja mindazt, amit egy modern szociálpolitikai berendezkedésű állam munkássága elvárhat mindazonáltal működését kielégítőnek kell minősítenünk. Ezek mellett a pénztár gazdálkodása lehetővé tette, hogy azokat a magasabb járulékokat, amelyeket Magyarország meg nem szállt részein már 1919. évi március havában szedtek, nálunk csak 1920 május havában léptette életbe. És a múlt év szept. hav óta fizetik ott azon járulékokat, melyeket itt csak ez évi janur 1-je óta állapított meg a pénztá igazgatósága. De ez elől már kitérni nem lehetett, oly magasr emelkedtek a gyógyszer, kórház orvosi, adminisztratív stb. - adások. De még azért sem, mer a legmagasabb osztályban lev keresetképtelen beteg napi 12 1 korona táppénzből magát fenn tartani ezidőszerint már képtelen Mindazonáltal nem emelte pénztár a járulékkulcsot, tehát egyes osztályokban fizetene járulékot, csak az Iparos Szöveség szerint, azon vérlázító igatalanságot követte el, hogy k mondotta, miszerint a legmagasat keresetnek azután nem napi 18 K tekint,mint ahogy edig volt hane a legmagasabb osztályba azok sorozza, akik napi 45 koronán többet keresnek. Azaz az eddi hét napibérosztály helyett ki nem állapított meg és ezen két utol napibérosztály — természetest — több járulékot fizet. Amíg a pénztár ezen intézidését a nagyüzemek, mint világ legtermészetesebb délt; tudomásul vették, addig Ruzsins Béla az iparosszövetség mét elnöke, fellármázott néhányhoz hasonlóan tanoncokkal dolgozta — tehát egyáltalában nem ért kelt — érdekeltet és hozott velők egy „egyhangú" határotot, amely a „legnagyobb felháborással“ fogadja a vázolt intkedést és megtagadja annak véghajtását, sőt ilyen eljárás kötése céljából megkeresi az égi munkaadói érdekeltségeket, még a munkás-szakszervezeteket Ruzsinszki úrnak és osztályársainak fáj, hogy a beteg más családjának eltartására e maga kezeltetésére napi 12 kon helyett 36 és 45 korona táppé kap, fáj neki, hogy a gyerm ágyas asszonynak nem kell harmadnap munkába álnia, hogy szoptatási segélyt is töle kap és fáj neki egyáltalában egész munkásbiztosítás. Tánc egyedül a temetkezési segélyt száltatja ki szívesen. Ruzsinszki árék szégyenletes hárózati javaslatával“ egyébként ma megtartandó összvezetőségi jog érdeme szerint foglalkozn iv.