Munkásélet, 1968 (12. évfolyam, 559-610. szám)
1968-09-27 / 597. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! A ROMÁNIAI SZAKSZERVEZETEK ÁLTALÁNOS SZÖVETSÉGÉNEK HETILAPJA II. SOROZAT 597. SZÁM 8 OLDAL ARA 30 BANI 1968 szeptember 27. A Mureşul készruhagyárban a szocialista verseny terén Nem véletlenül kerestük fel Marosvásárhelyen éppen a Mureşul készruhagyárat. A szakszervezetek megyei és municípiumi tanácsánál ugyanis sok szépet hallottunk szorgalmas munkaközösségéről. Elmondották többek között, hogy hónapról hónapra ütemesen teljesítette a terv összes mutató számait, már eddig megvalósította az egész évre szóló versenyvállalásait s becsülettel, határidőre eleget tett a megrendelők igényeinek. A vállalatnál Tóth Károly elvtárssal, a Tervező osztály főnökével, s egyben a szakszervezeti bizottság titkárával beszélgetünk. Természetesen a sikerek titka után érdeklődünk. — Nem hinném, hogy eredményeinknek különösebb ií titkai lennének — mondja szabadkozva. — Inkább dolgozóink szorgalmáról, növekvő hozzáértéséről, szüntelenül fejlődő öntudatáról szólhatnék, akik határtalan lelkesedéssel, tettekkel válaszoltak pártunk vezetőségének az ipari termelés fokozására szóló felhívására. Igaz, ebbeli törekvésüket nagyban elősegítette az, hogy gyárunk vezetősége megteremtette számukra a legkedvezőbb műszakianyagi feltételeket. A termelés és a munkaszervezés tökéletesítésére foganatosított eddigi intézkedések, a termelőcsoportok ütemes anyagellátása és az állandó munka biztosítása, a gépek kifogástalan üzemeltetése, előnyösen befolyásolta a termelési folyamat zökkenőmentes menetét. Mindezeken túlmenően, eredményeink kivívásában nagy szerepet játszott a gyárunkban kibontakozó szocialista verseny. Ebben az évben elsősorban a belső tartalékok feltárását és felsőbbrendű hasznosítását állítottuk a verseny középpontjába. Ismerve azt, hogy a verseny mozgósító ereje jelentős mértékben függ a kijelölt célok tartalmától, vállalatunk vezetőségével együtt és a pártszervezet irányításával, az össztermelési feladat túlteljesítését, a termékek minőségének javítását, terven felüli megtakarítások elérését tűztük magunk elé. A gyár részlegeit járva alkalmunk volt meggyőződni, hogy e vállalások tartalma megfelel a vállalat sajátos körülményeinek. Azt is tapasztaltuk, hogy mindenütt lelkes munka folyik teljesítésükért. Ebben a lendületes, alkotó tevékenységben a második negyedév végéig, egyénileg 176 dolgozó és nyolc termelőcsoport (a meglévő húszból) nyerte el hónapról hónapra a szocialista versenyben kitűnt címet. A rendelkezésünkre bocsájtott grafikonokról lejegyeztük a Czirjék Sándor, Márton Gizella, Magyari Mihály, Dobrita Ilié, Kocsis István és a Nagy András csoportjait, amelyek a legszebb eredményeket érték el. Feltétlen említést érdemel az is, hogy a gyárbeliek helyesen alkalmazzák az RSZÁSZ Központi Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Határozatát az átlag eredmények kiszámításánál és a versenyben kitűnt, vagy élenjáró dolgozók megállapításánál. Behatóbban elemezve a szocialista verseny menetét, kénytelenek voltunk azonban azt is tapasztalni, hogy az igazgató bizottság és a szakszervezeti szervek versenyszervezési munkájában bizonyos fokú formalizmus is TAMÁS SÁNDOR (Folytatása a 2. oldalon) 1 Új szemlélet, A RÉGI MÓDSZEREK ŐSZ Az egyetemi szenátus előtt... törvényünk mélyreható újítások bőséges forrása. Ez a széles körű intézkedés mintegy összegezi hagyományainkat és tapasztalatainkat, kirostálja mindazt, ami konzervatív szellemű és ugyanakkor tekintetbe veszi nemcsak a társadalmat és kort, hanem a technikai forradalmat és a szellemi haladást is Egyetemi intézményeinek belső tartalma és módszertani korszerűsítése épp úgy mint szervezeti felépítésének tökéletesítése beletartozik ebbe az átszervezésbe. Diák és tanár egyaránt többet kap tehát ebben az esztendőben. Több a diákotthon, jobb a diákmenza kosztja, gazdagabbak a laboratóriumok, modernebbek a fizikai szertárak, ömlik a könyv az egyetemi könyvtárakba, kevesebb lesz a panasz a jegyzetek miatt is. Tehát minden diákkívánság lassanlassan, rendre megvalósul. És ezt a megvalósulást elősegítette a diákélet állandóan fejlődő demokratizmusa is. Az, hogy ma már nemcsak a professzori kar, hanem maga az egyetemi ifjúság is tevékenyen segítette pártunkat ennek a nagy megújuló folyamatnak a végrehajtásában. Az ősi, patinás egyetemi városok mellett újak kapnak főiskolai rangot. Ma már ha egyetemi városokról beszélünk, nemcsak Bukarestre, Kolozsvárra és Iaşira gondolunk, hanem Brassóra, Temesvárra, Galacra, Marosvásárhelyre is. És ez nem kis dolog! Mert egy-egy főiskola jelenléte nemcsak művelt tanári kart és sokezer diákot jelent, hanem egy általános érvényű műveltség-emelkedés erjesztő forrását is. Márpedig központi célunk minél magasabbra emelni a tudás mércéjét. Minél több intelektuellel akarunk büszkélkedni, mind több emberről szeretnénk elmondani azt, hogy nemcsak főiskolai diplomája van, hanem egyetemi fokú tudása is Az új tanév magával hozza az egyetemi szenátusok választási premierét. Ez az új egyetemi vezető szerv szintén a mélyreható demokratizálódási folyamat szülötte. Hatáskörébe tartozik az egyetem oktatónevelő és tudományos munkájának irányítása, de foglalkozik például az egyetemi jegyzetek és tankönyvek kiadásával, a dr- DÁNOS MIKLÓS (Folytatása a 6. oldalon) Az egyetemi év kezdetének nemcsak pátosza, öröme, ünnepi hangulata van , hanem ezernyi újszerű vetülete is. Ugyanis nem akármilyen tanév ez, mert ennek az esztendőnek a tavaszán elfogadott oktatási Thália új hajléka Bukarestben Thália hajléka mindenfelé a metropolisok legnevezetesebb látnivalói között szerepel. Ez az épület, az ország művészeti életének gócpontja, rendszerint a nemzeti építészet remekműve is, amit minden arrajáró idegennek feltétlen meg kell csodálnia. Ez az ösztönös elfogultság nem újkeletű, talán még a hajdani ógörög színházak, meg a római Fórum csodálatából fakadt. Bukarestben sok a színház, úgyszólván minden műfajnak, a színpadkedvelő közönség minden rétegének saját színháza van. Csak egy hiányzott, egyetlenegy : a központi, a NEMZETI SZÍNHÁZ. Valamikor volt. De a háború óta csak színházterünk maradt, s a lebombázott színház helyén, ott a telefonon 1 . ..melletti gödörben, jobb hijján gyermekvonzóteret rendeztek be a környékbeliek. A város legközepén pedig, talponálló kocsmák és középszerű vendéglők közé ékelődve, a régi cirkusz foltozott ponyvateteje éktelenkedett. Tavaly óta itt épül az új Nemzeti Színház . Immár egy éve elmúlt, hogy épül. S a járókelők még mindig nem unták meg, hogy nap mint nap, valahányszor csak a Belcescu sugárúton járnak, kiváncsi szemmel bekukucskáljanak a leendő színházat rejtő palánk résein. Mindennapos kíváncsiság ez, ami olyankor fűti az embert, mikor a saját háza falainak növekedését figyeli. S az elégedett bólintás, mikor konstatálják, hogy a kőművesek immár egy-egy emelettel fennebb mászkálnak, mint a hét elején — a gazda elégedettsége. Hogy nemsokára Bukarestben is újra megnyílik a Nemzeti Színház. A képernyőn közelebbről is láthatta mindenki. Szeptember 18-án izgalmas helyszíni riportot közvetített innen a televízió. Hogy fog majd kinézni, ha kész lesz ? Egyelőre — a mellékelt fényképen — bemutatok az impozáns épületcsoport makettjét. A tulajdonképpeni színházépületben két előadóterem lesz majd egymás felett : a közel ezer helyes nagyterem s egy kisebb, 600 férőhelyes kísérleti stúdió. A színház tőszomszédságában épül a főváros legmagasabb „felhőkarcolója" , a 23 emeletes, közel száz méter magas Intercontinental szálló. S ha már a szuperlatívuszoknál tartunk, el kell mondani azt is, hogy itt, a színház alagsorában lesz Bukarest legnagyobb parkolótere , még ha minden egyes néző külön-külön saját kocsiján jönne az előadásra, akkor is elegendő hely jutna mindegyiküknek. Dehát gyalog is jövünk majd, csak éppen nem várakozunk többé türelmetlenül ácsorogva, a Balcescu téri átkelőhelyek vörösen hunyorgó szemaforjaira. A színházzal s a szállóval egyidőben elkészülnek a modern aluljárók is. Én nem kukucskálok, mint a többi ezer meg ezer járókelő, mert... az erkélyem éppen odanyílik a Nemzeti munkatelepére. Reggelenként a daru ébreszt fel, mikor harsány csengetéssel magasba emeli az első kupa folyékony betont. S a csengetésre, mintegy vezényszóra, a hatalmas, négy hektárnyi építkezésen egyszerre életrekelnek, megmozdulnak, munkába kezdenek a gépek és az emberek. Beletartoznak az életembe, ők jelzik a reggelt, a délet, az estét, színes csillagként ragyogó jelzőlámpáik nyugtatnak meg sötétedés után, hogy tiszta, derűs az éjszaka. A toronydaruk eget markoló acélkarja is szervesen beletartoznak immár Bukarest látképébe, ugyanúgy, mint a parlamenti kupola, a Patria neonreklámja, vagy a TV leadótornya a Scinteia Háza tetején. Talán még hiányozni is fognak, ha egyszercsak fölemelik az utolsó kocsi téglát és azzal kész... odébbviszik őket. Márpedig... az emeletek gyorsan emelkednek. Jó lesz idejében megrendelni az ünneplő ruhát a Nemzeti első bemutatójára. CSIKY GÁBOR