Munkásélet, 1968 (12. évfolyam, 559-610. szám)

1968-09-27 / 597. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! A ROMÁNIAI SZAKSZERVEZETEK ÁLTALÁNOS SZÖVETSÉGÉNEK HETILAPJA II. SOROZAT 597. SZÁM 8 OLDAL ARA 30 BANI 1968 szeptember 27. A Mureşul készruhagyárban a szocialista verseny terén Nem véletlenül kerestük fel Marosvásárhelyen éppen a Mureşul készruhagyárat. A szakszervezetek megyei és municípiumi tanácsánál u­­gyanis sok szépet hallottunk szorgalmas munkaközösségé­ről. Elmondották többek kö­zött, hogy hónapról hónapra ütemesen teljesítette a terv összes mutató számait, már eddig megvalósította az egész évre szóló versenyvállalásait s becsülettel, határidőre eleget tett a megrendelők igényei­nek. A vállalatnál Tóth Károly elvtárssal, a Tervező osztály főnökével, s egyben a szak­­szervezeti bizottság titkárával beszélgetünk. Természetesen a sikerek titka után érdeklő­dünk. — Nem hinném,­­ hogy eredményeinknek különösebb ií titkai lennének — mondja szabadkozva. — Inkább dol­gozóink szorgalmáról, növek­vő hozzáértéséről, szüntelenül fejlődő öntudatáról szólhat­­nék, akik határtalan lelkese­déssel, tettekkel válaszoltak pártunk vezetőségének az ipa­ri termelés fokozására szóló felhívására. Igaz, ebbeli tö­rekvésüket nagyban elősegí­tette az, hogy gyárunk veze­tősége megteremtette számuk­ra a legkedvezőbb műszaki­anyagi feltételeket. A terme­lés és a munkaszervezés tö­kéletesítésére foganatosított eddigi intézkedések, a terme­lőcsoportok ütemes anyagel­látása és az állandó munka biztosítása, a gépek kifogásta­lan üzemeltetése, előnyösen befolyásolta a termelési folya­mat zökkenőmentes menetét. Mindezeken túlmenően, ered­ményeink kivívásában nagy szerepet játszott a gyárunk­ban kibontakozó szocialista verseny. Ebben az évben el­sősorban a belső tartalékok feltárását és felsőbbrendű hasznosítását állítottuk a ver­seny középpontjába. Ismer­ve azt, hogy a verseny moz­gósító ereje jelentős mérték­ben függ a kijelölt célok tar­talmától, vállalatunk vezető­ségével együtt és a pártszer­vezet irányításával, az össz­­termelési feladat túlteljesíté­sét, a termékek minőségének javítását, terven felüli megta­karítások elérését tűztük ma­gunk elé. A gyár részlegeit járva al­kalmunk volt meggyőződni, hogy e vállalások tartalma megfelel a vállalat sajátos kö­rülményeinek. Azt is tapasz­taltuk, hogy mindenütt lelkes munka folyik teljesítésükért. Ebben a lendületes, alkotó tevékenységben a második negyedév végéig, egyénileg 176 dolgozó és nyolc termelő­csoport (a meglévő húszból) nyerte el hónapról hónapra a szocialista versenyben kitűnt címet. A rendelkezésünkre bocsájtott grafikonokról leje­gyeztük a Czirjék Sándor, Márton Gizella, Magyari Mi­hály, Dobrita Ilié, Kocsis István és a Nagy András cso­portjait, amelyek a legszebb eredményeket érték el. Feltét­len említést érdemel az is, hogy a gyárbeliek helyesen alkalmazzák az RSZÁSZ Köz­ponti Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának Határozatát az át­lag eredmények kiszámításá­nál és a versenyben kitűnt, vagy élenjáró dolgozók meg­állapításánál. Behatóbban elemezve a szo­cialista verseny menetét, kénytelenek voltunk azonban azt is tapasztalni, hogy az igazgató­ bizottság és a szak­­szervezeti szervek verseny­szervezési munkájában bizo­nyos fokú formalizmus is TAMÁS SÁNDOR (Folytatása a 2. oldalon) 1 Új szemlélet, A RÉGI MÓDSZEREK ŐSZ Az egyetemi szenátus előtt... törvényünk mélyreható újí­tások bőséges forrása. Ez a széles körű intézkedés mintegy összegezi hagyo­mányainkat és tapaszta­latainkat, kirostálja mind­azt, ami konzervatív szel­lemű és ugyanakkor tekin­tetbe veszi nemcsak­ a tár­sadalmat és kort, hanem a technikai forradalmat és a szellemi haladást is Egye­temi intézményeinek belső tartalma és módszertani korszerűsítése épp úgy mint szervezeti felépítésé­nek tökéletesítése beletar­tozik ebbe az átszervezésbe. Diák és tanár egyaránt többet kap tehát ebben az esztendőben. Töb­b a diák­otthon, jobb a diákmenza kosztja, gazdagabbak a la­boratóriumok, moderneb­bek a fizikai szertárak, ömlik a könyv az egyete­mi könyvtárakba, keve­sebb lesz a panasz a jegy­zetek miatt is. Tehát min­den diák­kívánság lassan­­lassan, rendre megvalósul. És ezt a megvalósulást elő­segítette a diákélet állan­dóan fejlődő demokratiz­­mu­sa is. Az, hogy ma már nemcsak a professzori kar, hanem maga az egyetemi ifjúság is tevékenyen se­gítette pártunkat ennek a nagy megújuló folyamat­nak a végrehajtásában. Az ősi, patinás egyetemi városok mellett újak kap­nak főiskolai rangot. Ma már ha egyetemi városok­ról beszélünk, nemcsak Bukarestre, Kolozsvárra és Iaşira gondolunk, hanem Brassóra, Temesvárra, Ga­­lacra, Marosvásárhelyre is. És ez nem kis dolog! Mert egy-egy főiskola jelenléte nemcsak művelt tanári kart és sokezer diákot je­lent, hanem egy általános érvényű műveltség-emelke­dés erjesztő forrását is. Márpedig központi célunk minél magasabbra emelni a tudás mércéjét. Minél több intelektuellel akarunk büszkélkedni, mind több emberről szeretnénk el­mondani azt, hogy nem­csak főiskolai diplomája van, hanem egyetemi fokú tudása is Az új tanév magával hozza az egyetemi szenátu­sok választási­­ premierét. Ez az új egyetemi vezető szerv szintén a mélyreható demokratizálódási folyamat szülötte. Hatáskörébe tar­tozik az egyetem oktató­­nevelő és tudományos munkájának irányítása, de foglalkozik például az egyetemi jegyzetek és tan­könyvek kiadásával, a dr- DÁNOS MIKLÓS (Folytatása a 6. oldalon) Az egyetemi év kezdeté­nek nemcsak pátosza, örö­me, ünnepi hangulata van , hanem ezernyi újszerű vetülete is. Ugyanis nem akármilyen tanév ez, mert ennek az esztendőnek a ta­vaszán elfogadott oktatási Thália új hajléka Bukarestben Thália hajléka mindenfelé a metropolisok legnevezetesebb látnivalói között szerepel. Ez az épület, az ország művészeti életének góc­pontja, rendszerint a nemzeti építészet remek­műve is, amit minden arrajáró idegennek fel­tétlen meg kell csodálnia. Ez az ösztönös elfo­gultság nem újkeletű, talán még a hajdani ógörög színházak, meg a római Fórum cso­dálatából fakadt. Bukarestben sok a színház, úgyszólván min­den műfajnak, a színpadkedvelő közönség minden rétegének saját színháza van. Csak egy hiányzott, egyetlenegy : a központi, a NEMZETI SZÍNHÁZ. Valamikor volt. De a há­ború óta csak színház­terünk maradt, s a le­bombázott színház helyén, ott a telefonon­ 1 . ..melletti gödörben, jobb hijján gyermek­vonzóteret rendeztek be a környékbeliek. A város legközepén pedig, talponálló kocsmák és középszerű vendéglők közé ékelődve, a ré­gi cirkusz foltozott ponyvateteje éktelenkedett. Tavaly óta itt épül az új Nemzeti Színház . Immár egy éve elmúlt, hogy épül. S a járó­kelők még mindig nem unták meg, hogy nap mint nap, valahányszor csak a Belcescu sugár­úton járnak, kiváncsi szemmel bekukucskálja­­nak a leendő színházat rejtő palánk résein. Mindennapos kíváncsiság ez, ami olyankor fűti az embert, mikor a saját háza falainak növekedését figyeli. S az elégedett bólintás, mikor konstatálják, hogy a kőművesek immár egy-egy emelettel fennebb mászkálnak, mint a hét elején — a gazda elégedettsége. Hogy nemsokára Bukarestben is újra megnyílik a Nemzeti Színház. A képernyőn közelebbről is láthatta min­denki. Szeptember 18-án izgalmas helyszíni riportot közvetített innen a televízió. Hogy fog majd kinézni, ha kész lesz ? Egye­lőre — a mellékelt fényképen — bemutatok az impozáns épületcsoport makettjét. A tulaj­donképpeni színházépületben két előadóterem lesz majd egymás felett : a közel ezer helyes nagyterem s egy kisebb, 600 férőhelyes kísér­leti stúdió. A színház tőszomszédságában épül a főváros legmagasabb „felhőkarcolója" , a 23 emeletes, közel száz méter magas Inter­continental szálló. S ha már a szuperlatívu­­szoknál tartunk, el kell mondani azt is, hogy itt, a színház alagsorában lesz Bukarest leg­nagyobb parkolótere , még ha minden egyes néző külön-külön saját kocsiján jönne az elő­adásra, akkor is elegendő hely jutna minde­gyiküknek. Dehát gyalog is jövünk majd, csak éppen nem várakozunk többé türelmetlenül ácsorogva, a Balcescu téri átkelőhelyek vörö­sen hunyorgó szemaforjaira. A színházzal s a szállóval egyidőben elkészülnek a modern aluljárók is. Én nem kukucskálok, mint a többi ezer meg ezer járókelő, mert... az erkélyem éppen odanyílik a Nemzeti munkatelepére. Reggelen­ként a daru ébreszt fel, mikor harsány csen­getéssel magasba emeli az első kupa folyékony betont. S a csengetésre, mintegy vezényszóra, a hatalmas, négy hektárnyi építkezésen egy­szerre életrekelnek, megmozdulnak, munkába kezdenek a gépek és az emberek. Beletartoz­nak az életembe, ők jelzik a reggelt, a délet, az estét, színes csillagként ragyogó jelzőlám­páik nyugtatnak meg sötétedés után, hogy tiszta, derűs az­­ éjszaka. A toronydaruk eget markoló acélkarja is szervesen beletartoznak immár Bukarest lát­képébe, ugyanúgy, mint a parlamenti kupola, a Patria neonreklámja, vagy a TV leadótor­nya a Scinteia Háza tetején. Talán még hiá­nyozni is­ fognak, ha egyszercsak fölemelik az utolsó kocsi téglát és azzal kész... odébbvi­szik őket. Márpedig... az emeletek gyorsan emelked­nek. Jó lesz idejében megrendelni az ünneplő ruhát a Nemzeti első bemutatójára. CSIKY GÁBOR

Next