Munkásélet, 1969 (13. évfolyam, 624-662. szám)

1969-09-19 / 648. szám

MUNKÁSÉLET Be kell ismernem, hogy amikor első ízben láttam a „Sinterom" szót, fo­g­almam sem volt, hogy mit jelenthet. Gyanítottam, hogy valamilyen gyári termékről van szó, de nem tudtam, mi lehet: mosópor-e, vagy valamilyen másfajta vegyszer. „Sinterom... Sinte­rom...“ Egy országúti gépkocsiverse­nyen láttam ezt a nevet több gépko­csi oldalára festve, nyilván reklám-cél­zattal. Azután fokozatosan egyre meg­szokottabbá vált, s végül — még­hoz­zá kiemelkedő helyen — rátaláltam Románia—1969 nemzetgazdasági kiál­lításon. Itt tudtam meg, hogy melyik gyárnak miféle termékéről van szó, s az, amit hallottam, romantikus, hősies kezdeti küzdelmekre emlékeztetett. Huszonegy évvel ezelőtt történt... Ri­port-témát kerestem. Megtudtam, hogy egyik cipőkrém-gyárunkban mezőgaz­dasági szerszámokat, kapákat, ásókat, csákányokat gyártanak. Abban az idő­ben nagy szükség volt az ilyen szerszá­mokra. Megtaláltam a gyárat: a Ko­lozsvárról Dés felé vezető Budai Nagy Antal út mellett két csűrre bukkantam. A faépületekben néhány öreg eszter­gapadot és a cipőkrém gyártására szolgáló keverőgépet láttam. S ráta­láltam egy csoport kommunistára is, akik szabad idejükben... gyújtógyer­tyák gyártásával foglalkoztak. Tud­­ták-e, mit jelentett ez akkor ? A hábo­rúból visszamaradt személy- és teher­gépkocsik, autóbuszok már-már hasz­nálhatatlanokká váltak, mert nem voltak gyújtógyertyáik. Ócskavas lett volna valamennyiből. Márpedig egy gyújtógyertya abban az időben va­gyont érő ritkaság volt. De íme, abban a kapitalista gazdái­tól cserben hagyott „gyárban" ezek a kommunisták a fejükbe vették, hogy ők, ha törik, ha szakad, de gyújtó­­gyertyákat fognak gyártani. Sok kí­sérletezés és eredménytelen próbálko­zás után végre megszületett az első pár tucat gyújtógyertya. Kipróbálásuk céljából embereink kölcsön kértek va­lahonnan egy motorkerékpárt és neki­vágtak a feleki hegynek. Rossz szájak azt állítják, hogy amire felértek a hegytetőre, el is használták a tarisz­nyákba tömött gyújtógyertyákat. Akárhogy is volt, azonban a lényeg az, hogy a gyertyák működtek, ha ta­lán nem is tartottak annyit, mint az eredeti. Jött az államosítás. A kis kommu­nista csoport a gyár gazdájává lett és tovább folytatta a munkát. A gyárnak mindenekelőtt gépekre, felszerelés­re volt szüksége. Küldöttséget válasz­tottak maguk közül és néhány gyúj­tógyertya-mintával felszerelve beko­pogtattak az akkori iparügyi minisz­tériumba. Teljes bizalmatlanság fogad­ta őket. „Még hogy mi gyártsunk gyúj­tógyertyákat ? Képtelenség !" Hosszas várakozás és előszobázás után a kül­döttség berontott az egyik szobába, ahol éppen miniszteri értekezlet volt s a mintagyertyákat odaborították a tanácskozók elé. így akarták bizonyí­tani, hogy „mégis mozog a föld" és az, amit a szakemberek lehetetlennek tartanak, igenis lehetséges. Boldogan tértek haza. Engedélyt kaptak a minisztériumtól, hogy a ga­­laci katonai műhelyek romjai közül néhány régi esztergapadot Kolozsvár­ra szállítsanak. Így jött létre akkor ha­zai iparunk új létesítménye, a „Triumf" — ma „Sinterom" — gyújtógyer­tyagyár. Évről évre figyelemmel kísértem a „Triumf" gyár dolgozóinak erőfeszíté­­seit. A legfőbb probléma az volt : ho­gyan helyettesítsék az eleinte használt csillám-szigetelést kerámia-(porcelán) szigeteléssel ? Hónapokig, sőt évekig tartott a kísérletezés, de végül ezt a problémát is megoldották. S elkészült a gyújtógyertyák szigetelő részeinek égetésére szolgáló első alagút-kemen­­ce. Hosszú, nehéz volt az út. De ered­ményes. Az első években még csak néhány ezer gyertya készült a kolozs­vári gyárban — ma már milliókra rúg az évi termelés. S míg 1950-ben a gyár termelésének értéke 1,9 millió volt, 1969-ben imár meghaladta a 30 milli­ót. Ma a román gyártmányú autók és autóbuszok, a Carpaţi és Bucegi teher­gépkocsik, a hazánkban gyártott trak­torok „Sinterom" gyújtógyertyával mű­ködnek. Nemrég hagyták jóvá azt az új gyertya típust, amellyel a hazánk­ban gyártandó motorkerékpárokat fog­ják felszerelni. A feleki hegyen első ízben használt tarisznyányi gyújtógyertya előállítása óta a „Sinterom — Made in Romania" gyújtógyertyák több mint húsz ország piacát hódították meg. Az egykori csűrök helyén korszerű gyárépületek emelkednek, bennük a modern techni­ka színvonalán álló gépek dolgoznak. S a mai üzem máris szűknek bizonyul a kereslethez képest. 1975-ig három­szorosára, 1980-ig több mint négysze­resére kell növelni a termelést. A gyúj­tógyertyákon kívül a „Triumf" gyár egész sor más alkatrészt is gyárt fiatal gépkocsiiparunk számára. A Szamos túlsó oldalán, Kolozsvár ipari negye­dében már épülnek az új üzemcsarno­kok, ahol porkohászat útján gyártják majd a legkülönbözőbb gépkocsi-al­katrészeket. Az új gyártási eljárás — a szinterizálás — adta a nevet a gyág védjegyének. Sinterom... Szeretném, ha mindazok, akik eze­ket a sorokat olvassák, valahányszor egy Dacia személygépkocsit, egy „Carpaţi", vagy „Bucegi" teherautót látnak, visszaemlékeznének azokra, akik évtizedekkel ezelőtt, kommunista szívóssággal és kitartással igyekeztek létrehozni a hazai gyújtógyertya-gyár­tást. S akiknek — minden rosszakara­tú jóslat dacára — sikerült megterem­teniük hazai iparunk egyik nagy jö­vővel kecsegtető ágát. TEOFIL BUŞECAN 999999999999999999©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©© Az új erdőkitermelési évet tüzetes műszaki-gazdasági tervvel felkészülten várta a gyergyószentmiklósi Erdőgaz­dálkodási vállalat igazgató­­-bizottsága. Szem előtt tartva, hogy az 1990-es esztendő, ötéves ter­vünk utolsó éve, döntő jelen­tőségű a termelés zavartalan menete érdekében, elsődleges feladatnak tartották a szük­ségletnek megfelelő fatömeg­­készletek biztosítását úgy a 17 végtéren, mint a gyergyó­szentmiklósi és a ditrói fel­dolgozó egységeknél. E célki­tűzés megvalósításánál figye­lembe vették azt a fontos kö­vetelményt, hogy a közeledő téli időszakban a vágtereken az autóút mellett állandóan mintegy 20 000 köbméter fe­nyő gömbfa legyen tartalék­ban. Ez a mennyiség négyhe­ti termelés folytonosságát biz­tosítja. Ezzel egy időben egy szak­emberekből álló műszaki cso­port,előzetes tanulmányok a­­lapján hozzáfogott a sodrony­­kötélpályák áthelyezéséhez. Számos vágtéren pedig mint pl. Aszódon, Nagymezőn, Buk­tán, Nyergesen, Péntek pata­­kán új sodrony­kötél­pályákat építenek. A vágtereken dolgozó fa­döntők, eregetők és motorfü­­részesek számára új lakáso­kat építettek s a meglévőket kijavították, berendezték. A termelés és munka tudo­mányos megszervezésére irá­nyuló intézkedések gyakorla­ti megvalósítása érdekében a gyergyószentmiklósi és a dit­rói fafeldolgozó egységeknél teljesen átszervezik a techno­lógiai folyamatot, más sor­rendben helyezik el a fameg­munkáló gépeket. Ez az­ intéz­kedés kiküszöböli a fölösleges anyagmozgatást, hozzájárul a termelés megkönnyítéséhez, a munkatermelékenység növelé­séhez, a termékek minőségé­nek állandó javításához. Ugyancsak a termelés za­vartalan menete érdekében megkötötték a szerződéseket azokkal a vállalatokkal, ame­lyek az Erdőgazdálkodási Vál­lalatot nyers- és segédanyagok­kal látták el. Ezzel egy időben gondoskodtak a gépekhez szükséges cserealkatrészek beszerzéséről, elvégezték a gépek műszaki felülvizsgálá­sát, a termelő csarnokokat központi fűtéssel látták el. . A foganatosított b­irtuskaki­­szervezési intézkedések hoz­zájárulnak az új erdőkiterme­lési évben a zökkenőmentes termeléshez, a tervfeladatok teljesítéséhez, újabb számot­tevő eredmények eléréséhez. THOMAN BÉLA IDÉNY KEZDET A VÁGTEREKEN AUTOMOTOR GÉPIPARI (­ BRAVO, HARM­ANIUN­ UT 51 HAM , TELEFON Pr188,2­0­ 550 6*3 25 lllllllllllllllllll) JAVAT ÚJJÁALAKÍT­­ÉNI.VILLAMOS VAGY HIDRAULIKUS MEGHAJTÁSÚ DIESEL-MOTOROKAT ( 550 LÓERŐIG) GY­ÁRT VILLAMOS VASÚTI VONAL ÉPÍTÉSÉHEZ ÉS PÁLYAFEN­TARTÁSHOZ SZÜKSÉGES JÁRMŰVEKET KÖZEPES ÉS NAGY SOROZATOKBAN GYÁRT VASÚTI JÁRMŰVEK MOTORJÁHOZ ÉS SŰRÍTETT LEVEGŐVEL MŰKÖDŐ FÉKBERENDEZÉSHEZ SZÜKSÉGES CSEREALKATRÉSZEKET — Ammóniák — Salétromsav (98 százalék) — Húgysav — Hidrazinhidrát és hidrazin­­szulfát — Technikai kénsav, akkumu-Iátor oleum — Technikai nátriumszulfit — Technikai formaldehid 29 és 37 százalékos — Technikai és gyógyszeripari hexametiléntetramin — Ureo-formaldehid alapú ra­gasztók a faipar számára — Módosított formaldehid gyan­ták — Trrelit IS — az üvegipar számára­­— Urenit HM és HE — a papír­ipar számára — Viopret TR — textiláru ke­ményítésére — Ioncserélők — erősen savas kationit — Vionit CS — 3 — NITROCELLU­LÓZ FÉLÉK : színes nitrocellulóz lakkok­hoz ; lágyított nitrocellulóz lakkokhoz ; fehérített nitro­­cellulóz celluloid számára ; etanollal átitatott nitrocellu­lóz (E.519, E.820, E.950) — Ampora — hő- és hegesztő­­szigetelő

Next