Munkásőr, 1968 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1968 / 1. szám

A­z idén először évzáró és évnyitó jelleggel rendezték meg az egy­­­­ségek ünnepélyes gyűléseiket január hónapban országszerte. A szokásos ünnepélyes keretek ma több tartalmat öleltek magukba: egy év eredményeinek értékelését s az új év feladatainak ismertetését. . A munkásőr egységek szervezettsége, fegyelme, harckészültsége tovább fejlő­dött, növekedett a személyi állomány politikai aktivitása, erősödött erkölcsi, eszmei egysége. A parancsnoki beszámolók mindenhol megemlékeztek a harcgyakorlatok szép, de nehéz feladatainak végrehajtásáról, a lövészetek eredményeiről, a munkás­őri szolgálat kemény helytállást követe­lő hétköznapjairól és a munkásőr fele­ségek áldozatvállalásáról is. Ugyanak­kor nem feledkeztek meg a munka köz­ben elkövetett hibákról, a még meglevő hiányosságokról sem. Őszintén elemez­ték a hibák okait, rámutattak kijavítá­suk módjaira. A munkásőrök országszerte dereka­san kivették részüket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére rendezett munkaver­senyből, s emellett nagy lendülettel tel­jesítették munkásőri feladataikat is. Kiváló teljesítményeik elismeréseként ez évben is sokan kaptak Kiváló Mun­kásőr, illetve Kiváló Parancsnok jel­vényt. Tízéves hűséges szolgálatukért ezekben a napokban újabb munkásőrök százai kaptak Szolgálati Érdemérmet. Ez évben is több ezren tettek ünne­pélyes munkásőr esküt s a leszerelő, il­letve tartalékállományba menő mun­kásőrök Munkásőr Emlékérmet kaptak. Az új év új gazdasági, kiképzési, poli­tikai feladatai újabb komoly erőfeszíté­seket követelnek meg minden munkás­őrtől. De kemény helytállással, optimiz­mussal a kitűzött célok megvalósítha­tók. VI kerület Az ÉDOSZ nagy kultúrtermében dörgött a taps. A hang talán a Gorkij-fasorba is kihallatszott. Lázár Károly, a hatodik zász­lóalj parancsnoka, magasra emelte a serle­get, amelyet az imént vett át Fövenyesi Károlynól, a Munkásőrség budapesti pa­rancsnokának helyettesétől. Egyedül ő nem tapsolt tehát a hatalmas teremben, amely­ben a mennyezetig ért már a lelkesedés. Az elnökségben Papp Árpád, a Munkás­őrség országos parancsnoka, a Központi Bizottság tagja, Móró István, a Budapesti Pártbizottság képviselője, Bakos Zsigmond, a VI. kerületi pártbizottság első titkára és négy kedves vendég, érdekes emberek: az egyik Gerhardt Spakowska alezredes, a Német Demokratikus Köztársaság­­Magyar­­országra akreditált katonai és légügyi at­taséja, a másik három vendég szovjet tiszt; vezetőjük, Alexandrov őrnagy. Egysége ápolja kapcsolatait a hatodik zászlóaljjal. A szoka­tlanul nagy lelkesedés indítéka nem mindennapi. Az egység négy éven be­lül harmadszor nyerte el a büszke címet: ismét kiérdemelték a „Kiváló zászlóalj­nak kijáró nagy ezüst serleget. Fájdalmas volt a búcsú a leszerelőktől, de ott voltak az esküttevők, akik a nyo­mukban lépnek. A krónikás az arcokat nézi, s azt kutat­ja: mi tette ezt a zászlóaljat már harmad­ízben elsővé Budapesten? Az egységparancsnok beszámolójából ki­tűnt, hogy az eredmények egyik forrása a lelkiismeretes alparancsnoki munka volt. — A kérdés sokszor vetődik fel — mon­dotta. — S ez nem divat, hanem szükség­­szerűség, a mindennapi élet veti fel a ve­zetés színvonalának állandó emelését... A tervszerű átgondolt m­unkát a jövőben is előtérbe helyezzük. Az egységnél sokat törődnek a parancs­noki munka állandó javításával, tökélete­sítésével. Bakos Zsigmond elvtárs, a kerületi párt­­bizottság első titkára a zászlóalj elsőszámú erkölcsi, politikai segítője. Az egység leg­jobb szakaszának parancsnoka, Davidovics László elmondotta, hogy a PB. titkár min­den jelentősebb kiképzési programjukon részt vesz. Buzdít, lelkesít. Nem csak irá­nyít és ellenőriz, hanem együtt él a zászlóaljjal. — Nem vagyunk elnézőek egymással szemben — mondotta Davidovics elvtárs. — Nálunk a szakaszban senki sem követ­het el hibát anélkül, hogy a kollektíva ala­posan meg ne mosná a fejét. Ez alól én sem, sőt az egységparancsnok sem kivétel. Ez a kritikai szellem, elvtársias, baráti lég­kör volt egyik feltétele annak, hogy a szo­cialista versenymozgalomban ilyen szép eredményeket értünk el. Búzás Endre Új gazdasági, politikai, kiképzési feladatok küszöbén Lázár Károly, a kerületi zászlóalj parancsnoka ajándékot ad át Gerhardt Spakowska katonai attasénak Davidovics László szakaszparancsnok új kitün­tetésében gyönyörködik Vigovszki Ferenc felé.

Next